Az Egyesült Államok és Mexikó megállapodott az átdolgozott Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményben (NAFTA). Donald Trump szerint mindkét ország „nagyon jó üzletet” kötött.

Az Egyesült Államok elnöke, aki gyakran bírálta az érvényben lévő megállapodást, hétfőn jelentette be a fejleményeket. A NAFTA harmadik tagjának számító Kanada még nem bólintott rá az új megállapodásra, és kedden még további egyeztetéseket folytat.

Trudeau, Trump és Peña Nieto minél előbb meg akar állapodni

Trump korábban azzal fenyegetőzött, hogy kilép a megállapodásból, aminek hatására egy évig tartó tárgyalások kezdődtek. Az 1994-es kereskedelmi megállapodás újratárgyalását követelte, ami szerinte felelős az amerikai iparban, elsősorban az autóiparban lévő munkahelyek csökkenéséért.

Az amerikai részvények árai emelkedni, a mexikói peso pedig erősödni kezdett az előzetes megállapodás hétfői bejelentésének hatására.

Mit mondott Trump?

Trump azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Mexikó megállapodott egy „sokkal tisztességesebb” egyezmény feltételeiben. A tárgyalók az elmúlt több mint egy évben a NAFTA átfogalmazásán dolgoztak, de az elmúlt öt hétben Kanada nem vett részt a tárgyalásokon.

„Meglátjuk még, hogy belevesszük-e Kanadát is, vagy egy külön megállapodást kötünk vele” – mondta Trump. Egyúttal meg is fenyegette Kanadát, hogy vámot vet ki az onnan származó autókra, és kijelentette, hogy meg akar szabadulni a NAFTA elnevezéstől, ami szerinte „rossz érzéseket” kelt.

Hol áll Kanada?

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a Mexikóval való megállapodás bejelentése óta „konstruktív megbeszélést” folytatott Trumppal, tájékoztatott a hivatala. Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter várhatóan kedden Washingtonba utazik tárgyalni.

Miért most?

A tárgyaló felek meg akarnak állapodni még mielőtt a frissen megválasztott mexikói elnök, Andrés Manuel López Obrador decemberben elfoglalja a hivatalát. López Obrador ugyanis vonakodik attól, hogy kövesse Enrique Peña Nieto a mexikói energiaszektort megnyitó politikáját, ami bonyolíthatná a tárgyalásokat.

Hogy ne csússzanak ki a határidőből, a Trump-kormányzatnak legalább kilencven nappal korábban a kongresszus elé kell terjeszteni a megállapodást – ami azt jelenti, hogy ezt e hét péntekig kell megtennie.

López Obrador hétfőn azonban arról beszélt, hogy az Egyesült Államokkal kötendő kétirányú megállapodás csak az első lépés egy új szerződés felé. „Nagyon is érdekeltek vagyunk abban, hogy ez egy három országot magába foglaló egyezmény legyen” – mondta. „A szabadkereskedelmi megállapodásnak maradnia kell az eredeti koncepciójánál.”

Csatlakozni fog hozzá Kanada?

Freeland egyik szóvivője azt mondta, hogy országát „felbátorította” az Egyesült Államok és Mexikó által elért haladás, de nem kommentálta a konkrét részleteket.

Az Egyesült Államok és Kanada egy sor kereskedelmi kérdésben, így például a tejtermékeire kivetett kanadai védővám, vagy Egyesült Államok acélra és alumíniumra vonatkozó vámjainak ügyében nem ért egyet.

„Csak egy olyan új NAFTA-t fogunk aláírni, ami jó Kanadának. (…) Kanada aláírására szükség van” – mondta Adam Austen szóvivő. Egy magas beosztású amerikai kereskedelmi tisztviselő pedig ezt mondta: „Még mindig vannak vitás kérdések Kanadával, de azt gondolom, hogy ezeket nagyon gyorsan meg lehet oldani.”

Egy Trumppal folytatott, televízión közvetített telefonbeszélgetésben Peña Nieto hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a megállapodás kiterjedjen Kanadára is. Luis Videgaray mexikói külügyminiszter azonban azt mondta, hogy országa kész kétoldalú megállapodást is kötni az Egyesült Államokkal.

Mi áll a megállapodásban?

A NAFTA több mint egytrillió dollárnyi éves kereskedelmi forgalmat takar. Az átdolgozott megállapodásban szabályozva lesznek többek között a szellemi tulajdonnal, a digitális kereskedelemmel és a befektetői vitákkal kapcsolatos ügyek.

A hétfőn bejelentett előzetes megállapodásban az Egyesült Államok és Mexikó megállapodott abban, hogy egy termék 75 százalékának a két országban kell készülnie ahhoz, hogy adómentességben részesülhessen. Ez magasabb arány, mint ami a jelenleg érvényben lévő szerződésben szerepel.

Az autókra vonatkozóan a felek szintén változtattak a szabályozásokon. Minden egyes autó esetében 40-ről 45 százalékra emelték azt az arányt, amelyet olyan munkásoknak kell készíteniük, akik legkevesebb tizenhat dollárt keresnek óránként, hogy ezzel igyekezzenek eltántorítani a cégeket, hogy az alacsonyabb bérszínvonalú Mexikóba költöztessék a termelésüket.

A megállapodás tizenhat évig tart majd, mondta az Egyesült Államok, és hatévente felülvizsgálják – de nem áll fent az a veszély, hogy automatikusan érvényét veszti.

Fogják tudni tartani a szűkös határidőt?

Mind a három országban a politikusoknak van döntő szava a kereskedelmi szerződéseket illetően. Az Egyesült Államokban a republikánusok, akik a jellemzően támogatni szokták a szabadkereskedelmet, nyomást gyakoroltak a Fehér Házra, hogy hozzon tető alá egy megállapodást, mondván, hogy a viszonylag nyitott határok kedveznek az amerikai gazdáknak és más csoportoknak.

John Cornyn texasi republikánus szenátor a fejleményeket „pozitív lépésnek” nevezte, és hozzátette: „Most azt kell elérnünk, hogy a végső megállapodáshoz Kanada is csatlakozzon, és a másik két fél támogassa ezt.”

Az amerikai Kereskedelmi Kamara is azt nyilatkozta, hogy döntő fontosságú, hogy a megállapodásnak Kanada is a részese legyen.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság