A venezuelai elnök, Nicolás Maduro túlélte az ellene Caracasban egy katonai ünnepségen, élő tévéadásban elkövetett merényletet. A támadás szombaton, a Nemzeti Gárda fennállásának 81. évfordulója alkalmából tartott parádén történt Caracas belvárosában, a Bolívar sugárúton.

A venezuelai elnököt ki kellett menekíteni a helyszínről - Fotó: @XHNews/Twitter

Mi történt?

Az ünnepség vége felé több DJIM600 típusú, C4-es robbanóanyaggal megrakott ipari drónt – amelynek darabja ötezer amerikai dollárba kerül és általában filmes kamerák hordozására használják – lőttek le a mesterlövészek délután 5 óra 41 perckor, aminek nyomán két robbanás történt néhány méterre az elnöktől, a feleségétől és a védelmi minisztertől. Maduro ünnepi beszédét éppen élőben sugározta a televízió.

A robbanásokat követően a pánikba esett tömeg menekülni kezdett a felvonulásról, miközben az elnök testőrei Maduro és kíséretének védelmére siettek és elszállították őket a helyszínről.

Sem az elnök, sem a kíséretének tagjai közül nem sérült meg senki, de a jelentések szerint a Nemzeti Gárda hét tagjának volt szüksége sürgősségi orvosi ellátásra, további hárman pedig súlyos állapotban vannak. Halálesetről egyelőre nem érkeztek hírek.

Nem sokkal később a kommunikációért felelős alelnök, Jorge Rodríguez beszámolt az országnak a történtekről és az elnök egészségügyi helyzetéről. Nem sokkal később Maduro is nyilatkozott röviden.

„Ma megpróbáltak megölni, és minden jel arra utal, hogy jobboldali erők állnak emögött, a venezuelai szélsőjobboldal a kolumbiai szélsőjobboldallal szövetkezett, és Juan Manuel Santos (a leköszönő kolumbiai elnök) neve tűnik fel a merényletkísérlet mögött. (…) A nyomozás első elemei Bogotá felé mutatnak” – jelentette ki. Arra is utalt, hogy a merényletet az egyesült államokbeli Miamiból finanszírozták.

Santos nemrégiben tett nyilatkozatában azt sugallta, hogy Maduro mandátuma a vége felé közeledik. Maduro vádjaira reagálva a kolumbiai külügyi hivatal „abszurdnak” és „alaptalannak” minősítette a venezuelai elnök állításait.

Az Egyesült Államok hatóságai szintén gyorsan elhatárolódtak a támadástól, a Fehér Ház biztonsági tanácsadója, John Burton úgy fogalmazott: „Az Egyesült Államok semmilyen formában nem vett részt az akcióban”.

Vasárnap Néstor Reverol belügyminiszter megerősítette, hogy számos caracasi szállodát átkutatva hat embert tartóztattak le, akiket azzal vádolnak, hogy „finanszírozói és értelmi szerzői voltak” a terrorista támadásnak. Közülük ketten a 2014-es kormányellenes utcai zavargásokban is elkövettek már bűncselekményeket. Emellett további bizonyítékokat találtak a hatóságok, ami alapján további letartóztatások várhatók.

Civil szervezetek – Venezuelában és a világ többi részén – valamint a szövetséges kormányok gyorsan szolidaritásukról biztosították Madurót a támadás nyomán. A venezuelai fegyveres erők nyilatkozatban erősítették meg „feltétlen lojalitásukat” az elnök iránt.

Az ellenzéki csoportok a támadás jelentőségét megkérdőjelezték, egyes részük egyenesen a kormányzatot vádolta meg annak végrehajtásával.

Ki áll a merényletkísérlet mögött?

Egy magukat „Katonák pólóban” néven említő kormányellenes csoport vállalta magára az általuk Főnix-hadműveletnek nevezett támadást a Twitteren, és a közleményüket a Miami központtal működő Factors of Power nevű hírcsatorna is átvette.

„A terv az volt, hogy két, C4-et szállító drón az elnöki emelvény fölé repül, azonban a mesterlövészek még az előtt lelőtték őket, hogy beteljesíthették volna feladatukat. Megmutattuk, hogy a kormányzat sebezhető, ma nem értük el a célunkat, de ez már csak idő kérdése” – olvasható a bejegyzésükben.

Azt nem lehet tudni, hogy ki áll a jelek szerint 2014 márciusában, az erőszakos venezuelai kormányellenes tüntetések idején létrehozott szervezet mögött. A cikk írásának pillanatában már a honlapjuk sem volt elérhető.

A Twitter-fiókjuk alapján a csoport „a venezuelai néphez lojális hazafias katonákból és polgárokból” áll, akik a „szabadság ügyéért lázadnak”. Azt is állítják magukról, hogy „boliváriak”, azonban semmilyen bizonyíték nincsen arra, hogy a fegyveres erőkből vagy a népi szervezetekből jött volna létre. Igazából még az sem egészen biztos, hogy Venezuelában vagy külföldön alakultak meg.

A sajtóközleményüket a Miamiban dolgozó újságíró, Patricia Poleo olvasta fel, aki a Maduro-kormányzat egyik ismert kritikusa, és azzal vádolnak, hogy 2004-ben részt vett a politikai korrupciót felderítő nyomozó, Danilo Anderson meggyilkolásában.

A közlemény szerint a támadás célja az „alkotmányos rend” helyreállítása volt, amelyet szerintük a jelenlegi kormány megtört.

Bár egyetlen politikai csoportosulás mellett sem foglalt állást, a jobboldali politikusok nyilatkozatait visszhangozták a közleményben, például azt állítva, hogy a kormány az oktatásban a kommunizmust igyekszik terjeszteni. A csoport felszólított az ellenzéki többségű Nemzetgyűlés tiszteletben tartására és egy „valódi és szabad” választás megtartására, amivel ugyancsak a május 20-ai választások jobboldali kritikáját ismételték meg.

Továbbá ugyanazt a nyelvezetet használták, ami a 2014 és 2017 közötti utcai erőszakos tüntetésekre volt jellemző. Ilyen például a „Mindenki az utcákra!” jelszó, amivel azt akarják elérni, hogy átvegyék a hatalmat és egy átmeneti kormányt állítsanak fel.

A bizonytalanság ellenére Venezuela nyugodt maradt vasárnap, mindössze néhány nagyon kicsi és elszigetelt válasz volt az utcákra szólító felhívásra.

A merényletkísérlet előtt a csoport fenyegető üzeneteket írt ki a Twitterre, például a venezuelai kormánnyal kapcsolatban így fogalmaztak: „Az idő igazolni fog minket, ők pedig megfizetnek.”

Szombaton, délután 6 óra 6 perckor, mindössze néhány perccel a támadás után, újra kitették korábbi Twitter-üzenetüket, amelyben azt írták, hogy Maduro elnök demokratikusan megválasztott kormányának „ideje lejárt”.

Írta: Paul Dobson

Forrás: venezuelanalysis.com

Fordította: Latin-Amerika Társaság