Az El Salvador-i legfelsőbb bíróság elrendelte, hogy Salvador Sánchez Cerén elnök tegyen vallomást egy dél-afrikai nagykövet elrablásának és meggyilkolásának ügyében. Archibald Gardner Dunnt 1979. november 28-án hurcolták el fegyveresek a nagykövetség épülete mellől. Közel egy évvel később a Népi Felszabadítási Erők elnevezésű baloldali lázadó szervezet közölte, hogy megölték a diplomatát. Sánchez Cerén elnök akkoriban a szervezet második számú vezetője volt.
A 2014. márciusi elnökválasztásokon Sánchez Cerén lett az első egykori lázadó, akit El Salvador államfőjévé választottak. Az elnök egyelőre nem kommentálta a bíróság döntését, amellyel arra utasította, hogy szolgáltasson bizonyítékot az ügyben.
A mostani elnök a diplomata elrablásának idején egy lázadó szervezet második számú vezetője volt - Fotó: AFP
Nyomtalanul
A keresetet Dunn hozzátartozói nyújtották be, akik ki szeretnék deríteni, hogy mi történt a nagykövettel. A diplomata családja azt mondja, hogy annak ellenére, hogy kifizették a kétmillió dolláros váltságdíjat, és a nagykövet érdekében Óscar Romero érsek is közbenjárt, a lázadók nem árulták el Dunn hollétét.
1980. október 8-án a lázadó szervezet ehelyett kiadott egy közleményt, amelyben azt írták, hogy megölték a diplomatát, mert „követeléseik nem teljesültek”. Dunn holttestét soha nem találták meg.
Az akkor hatvanéves nagykövetet politikai erőszak és lázongás időszakában rabolták el, ami akkor tört ki a közép-amerikai országban, amikor reformista tisztek 1979. október 15-én katonai puccsal megdöntötték Carlos Romero tábornokot.
Tizenkét évig tartó polgárháború kezdődött, amelynek során megalakult a Farabundo Martí Nemzeti Felszabadítási Front baloldali lázadó koalíció, amely felvette a harcost az Egyesült Államok által támogatott salvadori hadsereg és jobboldali halálosztagok ellen.
A háborúban körülbelül hetvenezer ember vesztette életét és nyolcezren eltűntek, mígnem 1991-ben az ENSZ közreműködésével a felek békét kötöttek egymással.
Forrás: BBC
Fordította: Latin-Amerika Társaság