A mangók gyönyörűen érnek Gilberto García farmján. A korai esős évszak ideális körülményeket teremtett a szüretre, és a zömök fiatal férfiakból álló csoportok hosszú fa botokkal szedik le a legszebb gyümölcsöket a fákról.

Egy biofarm létrehozása nem egyszerű feladat, mondja García, és beleharap egy lédús piros foltos zöld mangóba. Csupán hetekkel a mexikói elnökválasztások előtt a gazda élesen fogalmaz a jelenlegi elnök, Enrique Peña Nieto kormányzatával kapcsolatban.

López Obradortól tényleges változást várnak a mexikóiak - Fotó: AFP

„Ez a kormány nem tesz értünk semmit, itt minden a mi saját kemény munkánk eredménye” – mondja virágzó gazdaságáról. „Azt mondják, hogy állami támogatás jár a gazdáknak, de azokhoz nem lehet hozzájutni, hacsak nem ismersz valakit. A korrupció mértéke égbekiáltó” – mondja.

„Igazi változás”

García szerint a Guerrero állambeli gazdák és földtulajdonosok egyaránt „igazi változást szeretnének, nem egy olyan elnököt, aki csak beszél a változásról, hanem egy olyat, aki meg is teszi”. Ez az oka annak, mondja, hogy Mexikóváros korábbi baloldali polgármesterére, Andrés Manuel López Obradorra fognak szavazni.

A Tabasco állam egyik kis falujából származó López Obradornak szilárd bázisa van Mexikó vidéki szegényei körében. Újszerű kilátásokkal kecsegtet több millió átlagszavazót, akik belefáradtak a stagnáló gazdasággal szembeni küzdelembe, miközben azt tapasztalják, hogy általános korrupció miatt egyesek meggazdagodnak” – magyarázza García.

„Hatalmi maffia”

Néhány órával később López Obrador, akit a mexikóiak többsége csak AMLO-nak hív, Igualába érkezik. A nagygyűlésre összegyűlt tömeg bámulatos türelmet mutat az izzó hőségben, miután egy a főúton történt baleset miatt az elnökjelölt majdnem három órát késik.

„Olykor az igazság is ilyen: idő kell neki, de végül megérkezik” – mondja a közönségének. Az „igazság” szóval arra utal, hogy a felmérések szinte biztos győzelmet jósolnak neki július 1-én, miután 2006-ban és 2012-ben kétszer is sikertelenül indult az elnökségért.

A 2006-os veresége után, amikor kevesebb mint 250 ezer szavazattal maradt alul, AMLO és támogatói tiltakozásul elfoglalták Mexikóváros főútvonalát, amivel hetekre megbénították a fővárost.

Az igualai színpadon López Obrador, aki egy Morena nevű új párt színeiben indult, nem sok időt veszteget, mielőtt belekezdene választási platformja legfontosabb programpontjainak ismertetésébe.

„Ne veszítsétek el a hiteteket, győzni fogunk, és teljes újjáépítésbe, megújhodásába és átalakításba fogunk kezdeni, amelyre szüksége van az országunknak” – mondja, minközben a közönség soraiban extatikus taps és „Presidente! Presidente!” kiáltozások hallatszanak.

Azt mondja, hogy a „hatalmi maffiát”, ezt a kifejezést használja a Mexikót évtizedek óta beágyazódva irányító gazdasági és politikai elitre, „el kell takarítani”. Eme kijelentését a közvélemény nagy része jól fogadja, mivel Mexikó a Transparency International korrupcióészlelési indexében 180 országból a 135. helyen áll.

Hamarosan elsorolja további ígéreteit is, például, hogy Peña Nieto elnök fizetésének kevesebb mint felét fogja felvenni, és nem költözik be a Los Pinos-i hivatalos elnöki rezidenciába. Azt mondja, hogy az elnöki repülőgépet el fogja adni, és a szenátorok bérét is radikálisan csökkenti. A tanárok, orvosok, ápolók, rendőrök és katonák viszont mindannyian többet fognak keresni, állítja.

„Kapcsolat”

„López Obradornak rendkívüli képessége van ahhoz, hogy kapcsolatban legyen a mexikóiak érzelmeivel” – mondja Jesús Silva-Herzog politikai elemző. Egy olyan elnökség után, amely nagy gazdasági növekedést ígért, amiből azonban nem lett semmi, „ez az érzelem alapvetően a düh a politikai rendszerrel és annak gazdaságirányításával szemben”.

Ez a kapcsolat érezhető az igualai nagygyűlésen is, ahol López Obrador javaslatait kitörő lelkesedés és éljenzés fogadja.

López Obradort ellenfelei populistának és renegátnak állítják be, de ezen a gyűlésen az emberek láthatóan meg vannak róla győződve, hogy komolyan gondolja azt, hogy fellép a Mexikóban uralkodó rendszerszintű korrupció és büntetlenség ellen.

Iguala a mexikói zászló szülőhazája, ám napjainkban egy sokkal sötétebb okból vált inkább hírhedtté. 2014 végén ebből a városból rabolt el a helyi rendőrség negyvenhárom tanárjelöltet. AMLO beszéde közepén a családjaik szeretteik képeivel a kezükben vonulnak a színpadra.

Máig csupán egyikük maradványainak egy kis darabkáját sikerült megtalálni és azonosítani. A többieknek azóta is nyomuk veszett. „Nem tudjuk, hogy ő más lesz-e, amíg ténylegesen nem nyer” – mondja Marío César González, az egyik diák apja AMLO gyűlése után. „Csak azt tudjuk, hogy kész újraindítani a nyomozást a negyvenhármak ügyében.”

Csúcsra járatott erőszak

A mostani választásokra Mexikó évtizedek óta legerőszakosabb évében kerül sor. Ez az egyik legfontosabb oka, a mindent behálózó korrupció mellett, hogy a választópolgárok kiéhezettek a változásra.

A mexikói szervezett bűnözés hosszú csápjai még García úr mangóföldjeinek kellemes szellőjében is érződnek. García apját egy bűnbanda 2008-ban elrabolta. Tárgyalásos úton végül sikerült kiszabadítani, de egy évre rá meghalt. „Azt hiszem ez a sokk túl sok volt neki” – mondja a férfi csendesen. „Az emberek belefáradtak. Ez alatt a kormány alatt elértük a mélypontot, de most már nem tűrjük tovább” – jelenti ki.

A mexikói elnökválasztások

  • A választásokat július 1-én rendezik
  • A győztes Enrique Peña Nietót, az Intézményes Forradalom Pártjának (PRI) elnökét fogja váltani
  • Mexikóban ez elnöki mandátum egyetlen hatéves ciklusra van korlátozva, így Peña Nieto nem indulhat újra
  • A felmérések Andrés Manuel López Obrador baloldali jelölt győzelmét valószínűsítik, aki nagy fölénnyel vezet a többi jelölt előtt
  • A három másik jelölt a következő: a bal-jobb koalíció vezetője, Ricardo Anaya, a kormányzó párt jelöltje, José Antonio Meade valamint a független Jaime Rodríguez.

Írta: Will Grant

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság