Erős bírálatok érték Chilét vasárnap, miután előző nap három mapucse vezetőt a vitatott Terrorellenes törvény alapján ítéltek börtönbüntetésre.

Az Amnesty International az amerikai kontinensért felelős igazgatója, Erika Guevara egy közleményben ítélte el a temucói körzeti bíróság a „Luchsinger Mackay” ügyben hozott ítéletét. Az ügyet egy házaspárról, a 75 éves Werner Luchsingerről és a 69 éves Vivianne Mackayról nevezték el, akik egy „terrorista” gyújtogatásban vesztették életüket, amit állítólag csuklyát viselő emberek követtek el 2013 januárjában.

A Terrorellenes törvényt gyakorlatilag csak a mapucsék ellen alkalmazzák Chilében - Fotó: EFE

Guevara elítélően nyilatkozott arról a „diszkriminatív módról”, amit „az igazságszolgáltatás alkalmazott az őslakos népek vezetői ellen”. Hozzátette azt is, hogy ez nemcsak magukat a vezetőket érinti, de „gyengíti a bűncselekmények áldozatai és hozzátartozóik számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogát”.

„A chilei államnak nem szabadna diszkriminálnia a mapucse embereket, és biztosítania kellene a jogukat a tisztességes tárgyaláshoz, ahelyett, hogy »terroristának« bélyegzi őket” – áll a közleményben.

A washingtoni székhelyű Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság már korábban elítélte a chilei államot a Terrorellenes törvény a mapucse vezetők elleni alkalmazásáért. Az 1973 és 1990 közötti chilei diktatúra idején megalkotott törvény feljogosítja az államügyészeket arra, hogy cselekmények egész sorát – például a gyújtogatást, a magántulajdon megrongálását és a rendőrséggel való összecsapást – terrorizmusként kezeljenek, és súlyos büntetéseket szabjanak ki értük.

Januárban Victoria Tauli-Corpuz, az ENSZ az őslakos népek jogaiért felelős különleges jelentéstevője arra figyelmeztetett, hogy a földjeik a bányászattal, fakitermeléssel, gátakkal és más fejlesztési projektekkel szembeni védelmében kampányoló aktivistákat egyre jobban kriminalizálják. A chilei őslakos mapucsék esetét hozta fel példának, akik régi keletű és gyakran erőszakos küzdelmet folytatnak a kormánnyal az ország déli részén lévő földjeik visszaszerzéséért.

Tauli-Corpuz sürgette a chilei kormányt, hogy ne alkalmazza többet az ország terrorellenes törvényét mapucse emberek perbe fogásához.

A nemrégiben megválasztott Sebastián Piñera chilei elnök azonban aláírta a törvény olyan irányú módosítását, amely lehetővé tette, hogy a kormány jól felfegyverzett, katonai jellegű rendőri alakulatokat küldjön a Santiagótól 845 kilométerre lévő Temucóban tüntető fegyvertelen mapucsék megtámadására és letartóztatására.

A törvény tizenegy ponton való módosítása drónok, fedett ügynökök, GPS-nyomkövetés és telefonlehallgatások bevetését is lehetővé teszi a „terrorizmussal” gyanúsítható személyek ellen. A törvény a „terrorista” meghatározását is kibővíti, amit most már egyes személyekre, nemcsak társulásokra lehet alkalmazni.

Az őslakos földek védelmezőit és a környezetvédőket éri a legtöbb erőszak Latin-Amerikában, különösen Hondurasban, Mexikóban, Brazíliában és Kolumbiában.

A Global Witness emberi jogi szervezet szerint a 2015-ben tizenhat országban megölt száznyolcvanöt aktivista negyven százaléka őslakos volt.

Forrás: teleSUR

 

Fordította: Latin-Amerika Társaság