Kétéves nyomozás után letartóztatták egy emberkereskedő hálózat 22 tagját, és 350 rabszolgamunkára és prostitúcióra kényszerített férfit, nőt és gyereket szabadítottak ki Latin-Amerikában és a Karib-térségben, jelentette be hétfőn az Interpol.

A nemzetközi nyomozó hatóság emberkereskedelem elleni egységének vezetője, Cem Kolcu elmondta, hogy a 350 emberre bárokban, éjszakai klubokban, aranybányákban, gyárakban és piacokon találtak rá, egyes esetekben olyan távoli helyeken, ahonnan lehetetlen volt megszökni.

Az áldozatoknak az esetek többségében esélyük sem volt a menekülésre - Fotó: Twitter/Interpol

A kanadai kormány által finanszírozott Operation Libertad (Szabadság Hadművelet) keretében tizenhárom országban, így Arubán, Curaçaón, a Turks- és Caicos-szigeteken, Saint Vincent és a Grenadine-szigeteken a Karib-térségben, valamint Guyanában, Belize-ben, Brazíliában és Venezuelában voltak razziák. A művelet ezeken kívül kiterjedt Barbadosra, Jamaicára, Saint Luciára és Trinidad és Tobagóra is.

A műveletet Barbadosról irányították az Interpol franciaországi és argentínai parancsnokságainak közreműködésével. Az Operation Libertadot és számos más jelenleg is folyó nyomozást a G7 országok védelmi miniszerei is támogatják.

Az Interpol rendőri szolgálatainak igazgatója, Tim Morris a számok mögötti „emberi történeteket” emelte ki. A BBC-nek elmondta, hogy Guyanában a körülmények „különösen borzasztóak” voltak. Ott találtak olyan nőket, akiket a távoli aranybányák mellett dolgoztattak prostituáltként.

A Saint Vincent és a Grenadine-szigeteken az Interpol nyomozói azt tapasztalták, hogy a hálózat főnökei elvették az ázsiai áldozatok útleveleit és pénzét, így azoknak esélyük sem volt elmenekülni.

Morris arról is beszélt, hogy ez egy „nagyon elterjedt bűncselekmény”, és nagyon nehéz küzdeni ellene, mert sokan „nincsenek tudatában annak, hogy kizsákmányolják őket”.

Az emberkereskedelem áldozatai többnyire a szülőhazájukban kiszolgáltatott körülmények között élő emberek közül kerülnek ki, akik külföldön keresnek jobb életet. Azonban a legtöbb esetben nincsenek előzetes ismereteik az ottani viszonyokról vagy a munkáról, amit végezni fognak, mert gyakran becsapják őket.

Az, hogy mi történik a kiszabadított áldozatokkal, „függ az illető személy körülményeitől, (…) és gyakran az adott ország erőforrásaitól”, mondta Morris. Erre a célra létrehozott intézményekben viselhetik gondjukat, szélnek ereszthetik őket vagy visszaküldhetik őket az országaikba.

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság