Bolívia és Chile küldöttei a hágai Nemzetközi Bíróság elé járultak hétfőn reggel, hogy ahol előadták érveiket a vitatott hovatartozású 380 kilométeres csendes-óceáni partszakaszról.

Az 1879 és 1883 közötti csendes-óceáni háború következtében kialakult területi vita miatt a két ország közötti kapcsolatok történelmileg feszültek, miután Bolívia tengeri kijárat nélkül maradt. Bolívia háborús szövetségese, Peru szintén elvesztette egyes déli területeit Chilével szemben, amely néhány éven keresztül megszállva tartotta Limát.

Bolíviát Evo Morales jelenlegi elnök mellett két korábbi államfő is képviseli - Fotó: The Santiago Times

Az egyelőre nem világos, hogy milyen döntést fog hozni a bíróság az év második felére várható ítéletében.

Bolívia számára, amely világ egyetlen olyan tengerparttal nem rendelkező országa, ami haditengerészetet tart fent, a terület lehetőséget biztosítana a földgáz és az ásványkincsek exportjához. A világ legnagyobb rézkitermelőjének számító Chilének viszont a legjelentősebb bányái fekszenek a vitatott régióban.

Mivel jelentős gazdasági haszonról van szó, az egyik fél számára a döntés mindenféleképpen elfogadhatatlan lesz. Fellebbezési lehetőség híján ráadásul valószínűleg tovább fog növekedni a Bolívia és Chile közötti feszültség.

„Bolívia 139 éve szenved a történelmi igazságtalanságtól, hogy elvesztette tengerpartját” – fogalmazott a bírók előtt Eduardo Rodriguez Veltze korábbi bolíviai elnök. „A tengeri kijáratai feletti szuverenitás helyreállítása jelentősen javítana Bolívia helyzetén, miközben nem befolyásolná jelentősen Chile lehetőségeit.”

Rodríguez állítása szerint Bolívia GDP-je ötször nagyobb lehetne akkor, ha az országnak sikerülne kijutnia a tengerhez.

Chile azzal érvel, hogy a Bolíviával való határát egy 1904-es egyezményben állapították meg, azonban a Bolíviát képviselő jogász professzor, Payam Akhavan szerint Santiago ennek ellenére felajánlotta nekik, hogy találjanak megoldást a vitára.

A bolíviai delegációt Evo Morales elnök vezeti és tagja két korábbi elnök, a külügy- és az igazságügyi miniszter, a képviselőház és a szenátus elnöke, valamint egy bolíviai és nemzetközi jogászokból álló csapat.

„Az igazság és a törvény erejével történelmet fogunk írni. Meggyőződésünk, hogy Bolíviának igazságot fognak szolgáltatni” – jelentette ki Morales elnök.

Sebastián Piñera chilei államfő kijelentette, hogy teljesen megbízik a hágai nemzetközi bíróságban, és be fogja tartani a nemzetközi jogot. Hozzátette, hogy szerinte „a bolíviai elnök jelenléte nem fogja befolyásolni a jogi folyamatot”.

Bolívia hétfőn és kedden, míg Chile csütörtökön és pénteken fogja előadni az érveit. A következő héten mindkét fél számára egy nap áll rendelkezésre, hogy reagálhasson a másik fél érveire, Bolívia hétfőn, Chile pedig szerdán fogja ezt megtenni.

A Santiago Times cikke alapján készítette: Latin-Amerika Társaság