Kilencven éves korában meghalt Argentína utolsó katonai diktátora, Reynaldo Bignone tábornok. Egy katonai kórházban hunyt el, ahol életfogytig tartó büntetését töltötte emberiség elleni bűncselekményekért.

Az országot 1982 júliusa és 1983 decembere között irányító katonatisztet bűnösnek találták abban, hogy az ő felügyelete mellett raboltak el szisztematikusan csecsemőket politikai foglyoktól.

Bignone az argentin katonai diktatúra utolsó vezetője volt - Fotó: AFP

Az 1976 és 1983 közötti katonai diktatúra idején mintegy harmincezer embert öltek meg vagy tüntettek el.

Bignone bűncselekményei az úgynevezett piszkos háború részét képezték. Ennek a kegyetlen tervnek a célja a baloldali ellenzék elhallgattatása volt az 1970-80-as években. A katonák nem válogattak az eszközökben, ellenfeleiket elrabolták, megkínozták és megölték, gyermekeiket pedig a diktatúra támogatóinak adták.

Bignonét más bűncselekmények mellett több mint harminc gyári munkás, köztük sok szakszervezeti aktivista elrablásáért és megkínzásáért is elítélték.

Bűnösnek találták abban is, hogy szerepe volt letartóztatott baloldali aktivisták harmincnégy újszülött gyermekének elrablásában, valamint a Buenos Aires-i Campo de Mayo katonai bázison fogva tartott ötvenhat ember elhurcolásában és meggyilkolásában.

Haláláig azzal védekezett, hogy minden, amit tett, az a „terrorizmus elleni harc” volt.

Bignone tábornok 1982-83-ban, a diktatúra végén volt Argentína de facto elnöke, és ő felügyelte a demokráciához való visszatérést. Mielőtt azonban beleegyezett volna, hogy átadja a hatalmat a demokratikusan megválasztott Raúl Alfonsínnak, amnesztiát adott az emberijog-sértések elkövetőinek, és elrendelte azoknak az iratoknak a megsemmisítését, amelyek a katonai diktatúra ellenfeleinek megkínzását és eltüntetését dokumentálták.

Az amnesztiát végül eltörölték, és Bignonét, és más, korábbi katonai vezetőket, például Jorge Videlát, elítélték.

Az argentin katonai rezsim

1976: Jorge Rafael Videla magához ragadja a hatalmat, és több ezer ellenzékit gyűjtenek össze és gyilkolnak meg.

1982: Videla utódja, Leopoldo Galtieri tábornok elrendeli a brit fennhatóság alatt álló Falkland-szigetek megszállását.

1983: Újra polgári kormányzást vezetnek be Argentínában, és megkezdődik az emberi jogi visszaélések kivizsgálása.

2010: Videlát életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélik a hivatali ideje alatt elkövetett gyilkosságok miatt.

2012: Videlát ötven év börtönbüntetésre ítélik a politikai foglyok gyerekeinek szisztematikus elrablásában játszott szerepéért.

2013: Videla 87 éves korában börtönben meghal.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság