Tizenkét nappal azután, hogy Michel Temer brazil elnök kivezényelte a hadsereget a közrend javítására Rio de Janeiro államban, az ezzel kapcsolatos bírálatok nem csillapodnak. A tisztviselők eddig kevés részletet árultak el arról, hogy mit sikerült elérni az akcióval, a helyiek azonban zaklatásra és megfélemlítésre panaszkodnak.

A műveletért felelős tábornok elmondta, hogy Rio egy „kísérleti terep” a hadsereg Brazília más részein való bevetéséhez. Azután vezényelték ki a hadsereget, hogy számos erőszakos incidens történt a riói karnevál alatt.

A helyiek szerint a katonák zaklatják őket - Fotó: EPA

Temer elnök február 16-án kiadott egy rendeletet, amelyben a hadsereget bízta meg a közrend biztosításával Rio de Janeiróban. Döntését azzal indokolta, hogy „a körülmények megkövetelték ezt a szélsőséges lépést”. Az elnöki rendeletet négy nappal később a brazil nemzeti kongresszus elsöprő többséggel jóváhagyta.

Bár Rio nagyfokú bűnözői tevékenységétől sújtott kerületeiben már korábban is jelen voltak a katonák, és a riói olimpiai játékok idején is járőröztek az utcákon, a mostani rendelet a hadsereg felügyelete alá helyezi a riói rendőri erőket, először a katonai diktatúrát 1988-ban lezáró új alkotmány életbelépése óta.

Körülbelül háromezer katonát küldtek a város utcáira, a művelet hatékonysága azonban továbbra is kérdéses. A műveletért felelős tábornok, Walter Souza Braga Netto kedden „kísérleti terepnek” nevezte Riót, de hozzátette, hogy nem tőle függ, hogy az ország más területeire is kivezényelik-e a hadsereget.

Az új megbízatása óta tartott első sajtótájékoztatóján a tábornok kevés részletet árult el arról, hogy hogyan tervezi megfékezni a Rióban az elmúlt két évben elharapódzó erőszakot. Csupán annyit mondott, hogy „a cél az, ami az elnöki rendeletben le van írva: helyreállítani a rendfenntartó szervek műveleti kapacitását, és csökkenteni a bűnözés mértékét”.

A brazil média bírálta a katonák egyes intézkedéseit, például a helyi lakosok lefényképezését és személyes tulajdonuk átkutatását.

„Ez diszkriminációnak tűnik, ami nem törődik az ártatlanság vélelmével” – írta a Folha de São Paulóban Vinicius Torres Freire publicista. Leonardo Sakamoto emberi jogi aktivista pedig úgy fogalmazott, hogy a fényképezés és az emberek megállítása „bizarr” támadás a szegények ellen.

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság