Az amerikai kormányzat egy sor új lépést jelentett be, amelyek fokozzák az amerikai állampolgárok kapcsolatainak korlátozását Kubával. Az intézkedéscsomagban szerepel egy feketelista is az állami tulajdonú cégekről és más szereplőkről, például üzletekről és szállodákról.

A legtöbb amerikai állampolgár mostantól csak szervezett utak keretében látogathat el a szigetországba. A lépésekre Barack Obama Kubával szembeni enyhülési politikájának részleges visszavonása keretében kerül sor, amit Trump elnök júniusban jelentett be.

Trump úgy tűnik komolyan gondolta az enyhülés részleges visszafordítását - Fotó: AFP

Tisztviselők szerint ezen intézkedések egyike sincs összefüggésben a közelmúltbeli hangtámadásokkal, ami az amerikai külügyminisztérium szerint a havannai diplomatáit érte.

Mindazonáltal a BBC mexikói és közép-amerikai tudósítója, Will Grant szerint a kétoldalú kapcsolatok George W. Bush elnöksége óta a mélypontra süllyedtek.

Steven Mnuchin amerikai pénzügyi államtitkár arról tájékoztatott, hogy az új szabályozások csütörtökön lépnek életbe.

„Úgy erősítettük meg Kuba-politikánkat, hogy az elvonja a gazdasági tevékenységet a kubai hadseregtől, és arra ösztönözze a kormányt, hogy nagyobb politikai és gazdasági szabadságot adjon a kubai embereknek” – írta egy közleményben.

A közlemény szerint a cél az, hogy fenntartsák „az amerikaiak engedélyezett Kubába utazásának lehetőségét, és támogassák a magánkézben lévő kubai kisvállalkozásokat.”

Az új szabályozások megtiltják az üzleti kapcsolatok létesítését száznyolcvan állami működtetésű és a hadsereg tulajdonában lévő vállalattal.

A listán többek között a következők szerepelnek:

  • a belügy- és hadügyminisztérium
  • 83 szálloda
  • két utazási iroda, illetve öt vállalat, amely a szervezett idegenforgalomban tevékenykedik
  • tíz havannai üzlet
  • két rumlepárló

Korlátozásokat vezettek be a személyközi üzleti kapcsolatokban is. Ez az utazási kategória arra vonatkozik, amikor amerikaiak családoknál szállnak meg a szigetországban. Mostantól kezdve az ilyen kapcsolatokra csak akkor kerülhet sor, ha azokat „egy az amerikai jogrend alá tartozó szervezet pártfogolja”, és jelen van ennek a szervezetnek a képviselője.

Mindeközben az Európai Unió is szankciókat jelentett be, az ő esetében Venezuela ellen. Az EU tagállamainak nagykövetei szerdán abban állapodtak meg, hogy fegyverembargót vezetnek be a dél-amerikai országgal szemben.

Elmondásuk szerint a tilalom minden olyan eszközre is kiterjed majd, amit „az ellenzék elnyomására lehet használni”. Az EU külügyminiszterei várhatóan hétfőn fogják aláírni a fegyverembargót.

A tagállamok abban is megegyeztek, hogy megtiltják a vállalatoknak, hogy olyan megfigyelésre alkalmas felszerelést szállítsanak Venezuelába, amellyel kémkedni lehet az ellenzék tagjai ellen.

A külföldi bírálatokat a venezuelai tisztviselők rendszerint „beavatkozásnak” nevezik, Maduro elnök pedig az Egyesült Államok által bevezetett szankciókról azt mondta, hogy azok annak bizonyítékai, hogy az „imperialista erők” összeesküdtek arra, hogy eltávolítsák őt a hatalomból.

Az Egyesült Államok szankciói után készített közvélemény-kutatások egyébként arra az eredményre jutottak, hogy Maduro elnök népszerűsége hónapok óta először nőtt.

Forrás: BBC

Fordította és összeállította: Latin-Amerika Társaság