Az ENSZ Közgyűlése 191-2 arányban az Egyesült Államok Kuba elleni blokádjának feloldása mellett foglalt állást, csak az Egyesült Államok és Izrael utasították el az ezt sürgető határozattervezetet.

Delegáció delegáció után szólított fel a blokád megszüntetésére, kiemelve azt a haladó és pozitív szerepet, amit Kuba a nemzetközi közösségben betölt.

Az elmúlt években rendre csak az Egyesült Államok és Izrael szavazta meg a blokád fenntartását - Fotó: VOA News

„Az Egyesült Államok Kuba elleni gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokádja megszüntetésének szükségessége” című határozattervezet tárgyalásakor a közgyűlésben az afrikai államok képviselője keményvonalas álláspontnak nevezte a jelenlegi amerikai kormányzat Kubával szembeni politikáját, amely „visszalépés” akadályozza Kuba fenntartható fejlődését.

Felidézte Kuba büszke történelmét az afrikai kontinensen, ahogyan az aktívan részt vett a felszabadító küzdelmekben, és folyamatosan hozzájárul az egészségügy javításához. „Az afrikai emberek mindig emlékezni fognak erre a hozzájárulásra” – mondta, hozzátéve, hogy Kuba régóta a nemzetközi közösség felelősségteljes tagja.

Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter, aki tapsvihar közepette lépett az emelvényre, azzal válaszolt Nikki Haley amerikai nagykövet szavaira, hogy az Egyesült Államoknak a „égbekiáltó emberijog-sértései” miatt nincs erkölcsi alapja fenntartani a karibi szigetország elleni büntetőintézkedést. Példának a kiskorú iratok nélküli bevándorlók letartóztatását és kitoloncolását; az amerikai rendőrség az afroamerikaiak ellen elkövetett gyilkosságait, valamint az oktatás és az egészségügy biztosításának hiányosságait és a szakszervezetek korlátozását hozta fel. Ide sorolta még azt is, hogy az amerikai vállalatoknak tilos életmentő felszereléseket eladniuk a kubai egészségügynek.

A venezuelai képviselő az El Nem Kötelezettek Mozgalma nevében teljes mértékben elutasította a Kuba ellen 55 éve érvényben lévő gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokád fenntartását. Megjegyezte, hogy a blokád nemcsak a nemzetközi joggal ellentétes, de egy olyan „bűncselekmény”, amelynek révén a világ legnagyobb hatalommal rendelkező kormánya megakadályozza, hogy egy kis karibi sziget a saját társadalmát építse.

A diplomata hozzátette, hogy a blokád sérti Kuba azon jogát is, hogy kapcsolatokat tartson fent a nemzetközi közösséggel, mivel annak területen kívüli hatóköre miatt büntetésben és korlátozásban részesülhetnek azok a magánszemélyek és vállalkozások, akik Kubába utaznak vagy vele üzleti kapcsolatba lépnek.

Miután bírálta a tagállamokat és képviselőiket az Egyesült Államok gazdasági blokádjának elítéléséért, és a minden évben megrendezett szavazást „politikai színháznak” nevezte, Haley a kubai emberekhez szólt. Kijelentette, hogy kormánya, bár már csak egyedül ő tart ki az 55 éves blokád folytatása mellett, azzal fejezi ki szolidaritását minden kubai felé, hogy annak korlátozó intézkedés fenntartására szavaz.

A Bolíviai Többnemzetiségű Állam képviselője Haley beszédére reagálva emlékeztette az ENSZ tagjait Kuba az emberiséghez való hozzájárulására. Nelson Mandelát idézte, aki Kuba az angolai felszabadítási küzdelmekben játszott szerepéről beszélt, amely során a szigetország „döntő vereséget mért az agresszív apartheid erőkre, szétzúzva ezzel a fehér elnyomók legyőzhetetlenségének mítoszát”. Kuba a múltban is, és most is „másokat szolgált”, jelentette ki.

Sacha Sergio Llorenty Soliz hangsúlyozta, hogy miközben az Egyesült Államok mindenkit a demokráciából és az emberi jogokból akar leckéztetni, hátat fordít a nemzetközi jognak, úgy véli, hogy a többoldalúság egy színjáték, és továbbra is kínzásokat folytat és a guantánamói támaszpontját illegális börtönné változtatja.

„Azt akarják, hogy kivételesnek tartsuk őket”, annak ellenére, hogy olyan kormányai vannak, amelyek szembemennek minden ember akaratával, akik a Kuba elleni 55 éve fennálló gazdasági blokád megszüntetését szeretnék.

A kubai külügyminiszter elmondta, hogy a blokád minden egyes kubai családot és szociális szolgáltatást hátrányosan érint.

„Haley egy birodalom nevében beszélt” – hangsúlyozta Rodríguez, ami veszélybe sodorja a világot, lábbal tiporja a nemzetközi jogot és az ENSZ alapokmányát, „amire [Haley]cinikus módon hivatkozott”.

Megjegyezte, hogy Haley legalább felismerte „az Egyesült Államok teljes elszigeteltségét” a gazdasági blokád fenntartásának kérdésében, de nem vett tudomást a nemzetközi közösség által kifejezett „igazság súlyáról”.

Rodríguez emlékeztette az ENSZ tagállamait és képviselőiket, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat „elvesztette a tömegtámogatását”, és a kubai forradalom aláásására tett kísérlete „bukásra van ítélve”.

Raúl Castro kubai elnököt idézte, aki korábban azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Kuba egymás különbözőségeit elfogadva képes egymás mellett élni, de azt ne várja senki, hogy ennek érdekében Kuba az Egyesült Államok bármiféle követelését vagy előfeltételét el fogja fogadni. Megerősítette, hogy a kubai emberek „soha nem fognak lemondani azon céljukról”, hogy egy szocialista, szuverén és fenntartható országot építsenek.

Zárszóként Rodríguez megköszönte, hogy az Egyesült Államokban élő emberek többsége támogatja a blokád feloldását.

Az Egyesült Államok nem sokkal a szavazás előtt, október 3-án úgy döntött, hogy az Egyesült Államok havannai nagykövetségének munkatársai ellen elkövetett állítólagos „hangtámadások” miatt kiutasít tizenöt kubai diplomatát az országból, noha a kubai kormány vizsgálja az ügyet, és tagadja, hogy köze lenne hozzá.

1992 óta az egymást követő amerikai kormányzatok mindig „nemmel” szavaztak a közgyűlés éves szavazásán. Barack Obama korábbi amerikai elnök 2016-ban szakította meg ezt a sort azzal, hogy a szocialista országgal szembeni új, az enyhülést célzó stratégiája keretében országa tartózkodásra változtatta az álláspontját.

Trump visszavonta elődje nyitását Kuba felé. Kormányzata vissza kívánja állítani az amerikai állampolgárok a szigetországba való utazására vonatkozó szigorú korlátozásokat, és be akarja zárni azokat a kiskapukat, amelyek a blokád ellenére lehetővé teszik a befektetéseket a kubai gazdaság egyes területeire, így a mezőgazdaságba, technológiába és az idegenforgalomba.

A közgyűlés a kérdésben tartott éves szavazásain a 193 tagú testület rendszerint egyhangúlag támogatta a blokádot elítélő határozattervezetet. Az elmúlt években rendre csak két ország szavazott ellene: az Egyesült Államok és Izrael.

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság