Los Angeles a legújabb város, amely elutasítja a Kolumbusz Napot, és a népirtó felfedező helyett az amerikai kontinens őslakos népei előtt fog tisztelegni október második hétfőjén.

A városi tanács tagjai 14-1 arányban úgy döntöttek, hogy az olasz hajós napja helyett az Őslakos Népek Napját fogják ünnepelni, miután a város őslakos amerikai lakossága és támogatóik éveken át mondták, hogy a nyugati félteke úgynevezett „felfedezése” a kontinens eredeti lakóinak rabszolgaságba taszításával, megerőszakolásával és szisztematikus kiirtásával járt.

Kolumbusz Kristóf alakja az amerikai kontinensen ma már inkább viszolygást kelt - Fotó: Reuters

Az egykoron vakmerő tengerésznek tekintett Kolumbusz Kristóf alakja, akinek 1492-es kikötése a Karib-térségben nyitotta meg az utat a kontinens őslakos népeinek „civilizálása” előtt, akiket a kereszténység és a modern társadalom „áldásaiban” részesítettek, ma inkább viszolygást kelt az Egyesült Államok színesbőrű lakóiban, akik az emberi történelem legszörnyűbb népirtásának előmozdítóját látják benne.

Laurence Bergreen történész becslése szerint, amikor az alávaló „felfedező” megérkezett a mai Dominikai Köztársaságnak és Haitinek otthont adó szigetre azzal az egyértelmű szándékkal, hogy igába hajtsa a helyi lakosokat, az őslakos népesség legkevesebb háromszázezer főt tett ki. 1550-re a betegségek, a rabszolgaság és az erőszakos kisajátítások következtében a számuk körülbelül ötszáz főre csökkent.

„Az indiánokat nem exportálták, őket a szigeten taszították rabszolgaságba. Szó szerint nem volt hova menekülniük a rabszolgaság valamilyen formája elől. Kolumbusz a táborában megengedte az telepeseknek, hogy bárkit választhatnak maguknak. Az egyik beszámoló arról ír, hogy minden telepesnek megvoltak a saját rabszolgái, akik dolgoztak neki, kutyákkal vadásztak rájuk, a szép nők pedig az ágyaikat melegítették. Egy egész nép megalázása láthatóan egyáltalán nem zavarta Kolumbuszt vagy a spanyolokat. Valószínűleg úgy vélték, hogy ehhez, mint felsőbbrendűeknek, joguk van.”

Los Angeles, Kalifornia többi részéhez hasonlóan egykoron egy őslakos kultúra virágzó központja volt. A város helyén a tongva törzs élt a spanyol missziós rendszer megalapításáig, ami rabszolgaságba taszította a helyieket, elrabolta a földjeiket, a kereszténység felvételére kényszerítette őket, és megfertőzte őket az Eurázsiából behurcolt betegségekkel.

Bár Kolumbusz ténylegesen soha nem járt a ma Egyesült Államoknak nevezett területen, a Kolumbusz Nap 1934 óta szövetségi ünnepnap. Ennek apropóján az iskolákban az uralkodó amerikai ideológiai tételeket sulykolják a kereszténységről, a hazafiasságról és az úttörő szellemiségről. Ezt a napot ünnepelték az beolvadt olasz bevándorlók és az olasz-amerikaiak egymást követő generációi is, akik ekkor nyilvánították ki örökségük felett érzett büszkeségüket.

Los Angeles városi tanácsának meghallgatásán a hírek szerint volt némi elégedetlenkedés olasz-amerikaiak részéről, akik a névváltoztatást „fajilag megosztónak” vagy a közösségük „arcul csapásának” tartották, ugyanakkor azok számára, akik a kontinens őslakos államaiban hűek maradtak a gyökereikhez, ez a lépés a történelmi igazságosság régen esedékes kérdése volt.

„Az Őslakos Népek Napjának meghirdetése Los Angelesben erős üzenetet küld az ország többi részének arról, hogy ismerjük a történelmet” – mondta Mitch O’Farrell tanácstag, a wyandotte törzs oklahomai tagja. „Nem félünk szembenézni a kegyetlen múlttal, és üdvözülni egy olyan jövőt, amely mentes eredetünk lelkileg káros hamis mítoszaitól.”

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság