Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump pénteken úgy fogalmazott, hogy kormányzata „szükség esetén akár katonai erővel is kész fellépni”, hogy megszüntesse azt a „veszélyes felfordulást” mely Venezuelában alakult ki. Ez a kijelentése azonban úgy tűnik, hogy nem aratott osztatlan tetszést sem az érintett felek, sem mások köreiben.

„Őrültségnek” minősítette a beavatkozás gondolatát Vladimir Padrino, venezuelai védelmi miniszter, Delcy Rodríguez, az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elnöke pedig Trump szavait „gyávának, szeszélyesnek és fenyegetőnek” nevezte.

Trump ötletét gyakorlatilag mindenki ellenzi - Fotó: Reuters

Az Egyesült Államok beavatkozását a venezuelai ellenzék is elutasította. Az ellenzéki koalíció, a Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) közleményében úgy fogalmazott, hogy „a békéhez vezető egyetlen utat a demokrácia helyreállítása jelenti, venezuelaiaknak minden szinten megtartott demokratikus választásokra van szükségük”.

Az összes latin-amerikai ország szintén visszautasított egy potenciális beavatkozást. Nemcsak Venezuela hagyományos szövetségesei, mint Kuba, Bolívia, Ecuador és Nicaragua, de a Maduro-kormányt élesen bíráló olyan országok, mint Argentína, Brazília, Chile, Mexikó vagy Peru is elutasította a külföldi katonai beavatkozás lehetőségét.

A térségen kívüli erők sem értenek egyet Donald Trump erőszakos megoldási kísérletével. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov kritizálta venezuelai helyzetbe történő bármilyen beavatkozásra vonatkozó elképzeléseket, szerinte csak és kizárólag békés úton lehet megoldani a helyzetet. A német kormány szóvivője, Steffen Seibert elmondta, hogy Merkel kancellár asszony szerint is a venezuelai válságra békés megoldást kell találni, diplomatikus úton.

Úgy tűnik tehát, hogy a katonai beavatkozás forgatókönyve, melyet Trump elnök csak az egyik lehetőségként ábrázolt, nem élvez túl nagy támogatást a republikánusok szélsőségeseinek körein kívül.

Összeállította: Latin-Amerika Társaság