Evo Morales bolíviai elnök kedden az ENSZ-ben a Földanya tiszteletéről beszélt, és arról, hogy az őslakos népek tradicionális ismeretei és kultúrája lehet a haladás felgyorsításának és a kapitalizmus által teremtett egyenlőtlenség legyőzésének a kulcsa szerte a világon.

„Mi a kapitalizmus igazi, szilárd és sikeres alternatíváját építjük” – mondta Morales az elmúlt évek bolíviai változásairól.

Evo Morales szerint az őslakos népek alternatívát mutatnak a kapitalizmussal szemben - Fotó: AFP

Az ajmara őslakos Morales az őslakos népek jogairól szóló nyilatkozat elfogadásának tizedik évfordulója alkalmából mondott beszédet az ENSZ Közgyűlésében, és arról beszélt, hogy hogyan vált Bolívia az őslakos népek jogai védelmének éllovasává.

A hivatalát 2006-ben elfoglaló bolíviai elnök kiemelte, hogy az országa törvénybe foglalta a nyilatkozat lényegét, hogy védje az őslakosok a Természetanyával való harmonikus együttélését. Bolívia 2009-ben elfogadott alkotmányában védi az ország soknemzetiségű jellegét, és hivatalosan is átnevezte az országot Bolíviai Többnemzetiségű Államra, hogy ezzel ismerje el az őslakos népeinek fontos szerepét.

Kormánya az egyenlőség elősegítése terén elért eredményeinek részletezésekor Morales elmondta, hogy Bolíviában immáron nincs írástudatlanság, nem uralkodik rajta a Nemzetközi Valutaalap, nincsenek a területén amerikai katonai bázisok és nem befolyásolják Washington doktrínái.

„Visszaállítottuk a méltóságunkat és a szuverenitásunkat” – mondta. „Egy gyarmati államból egy szuverén állammá, egy alárendelt államból egy felszabadított állammá váltunk.”

Az elnök hozzátette, hogy a pénzügyi világválságot a bankárok okozták, és hogy a kapitalizmus a felelős az bolygón uralkodó egyenlőtlenségért, de az őslakos világképek a pusztító gazdasági modell értékes alternatívájául szolgálnak.

Morales a bolíviai kormány eredményei kapcsán arról is beszélt, hogy hivatalba lépése előtt Bolívia rendelkezett a legrosszabb gazdasággal a térségben, a leggazdagabb tíz százaléknyi ember harminchétszer magasabb jövedelemmel rendelkezett mint a legalsó tíz százalék, és az állam csupán ötszázmillió dollárt költött évente a szociális területre.

Mostanra azonban Bolívia immáron két éve a régió leggyorsabban növekvő gazdaságát tudhatja magáénak, a női képviselők aránya a második legjobb a térségben, és az ország évente 3,5 milliárd dollárt fektet a társadalom fejlesztésébe.

Morales elítélte a latin-amerikai emberek, a nemzeti szuverenitás és a területi integritás elleni erőszak minden formáját, amit az általa „Venezuela elleni puccsnak” nevezett kísérlet határozott elutasításával erősített meg. Az Egyesült Államok Kuba elleni blokádjának elutasítására is felszólította az ENSZ-tagországokat.

Fernando Huanacuni bolíviai külügyminiszter a hét elején kijelentette, hogy ha a szegénységnek Latin-Amerikában még mindig őslakos arca van, az „nem az őslakos népek alkalmatlansága, hanem az évtizedek óta fennálló gyarmati struktúra miatt van”.

Közben Kanada őslakosügyi minisztere, Carolyn Bennett hétfőn elismerően nyilatkozott Bolíviáról az őslakosok jogainak védelme és az őslakos nyelveken folyó oktatás elősegítésének terén elért eredményei miatt, amikről szerinte példát vehet a világ.

Morales azt is bejelentette, hogy Bolívia június 20-21-én Cochabambában megrendezi a Világ Falak Nélkül Csúcstalálkozót, ahol a „világ-állampolgárság” elképzelését fogják népszerűsíteni.

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság