Minden áprilisi ellenzéki felvonulás, szervezze azt Henrique Capriles vagy a MUD koalíció más vezetője, célja, hogy bevonuljon Caracas belvárosába. A látszólagos céljuk az, hogy egy petíciót adjanak át az ombudsmannak. Normális körülmények között egy ilyen tüntetés teljesen legitim lenne. Azonban az ellenzéki vezetők teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy a kormány nem fog engedélyezni egy, Caracas gazdag, keleti részéből a belvárosba történő felvonulást.

Az ugyanis kísértetiesen emlékeztetne a 2002. április 11-ei, Chávez elnök elleni puccshoz vezető felvonulásra, amikor is az ellenzéki El Nacional napilap „A végső mirafloresi ütközet” címlappal jelent meg, hogy ezzel bátorítsa az embereket az elnöki palotához való vonulásra.

A venezuelai ellenzék napok óta tüntet Caracasban - Fotó: AP

Tegyük fel, hogy a Maduro-kormány jóhiszeműen jár el, és engedélyezi az ellenzéki demonstrálóknak, hogy felvonuljanak Caracas belvárosában. Ebben az esetben az alábbi forgatókönyvek lehetségesek.

Első forgatókönyv: A Maduro-kormány találkozik az ellenzék vezetőivel, és megengedi nekik, hogy bevonuljanak Caracas központjába. Az ellenzék belemegy abba, hogy a tüntetésen résztvevők létszámát 35 ezer főben korlátozzák, és a késő délutáni órákban befejezzék azt.

Második forgatókönyv: A caracasi tüntetés békésen zajlik, minden a tervek szerint történik.

Harmadik forgatókönyv: Egy ellenzéki vezető, például Freddy Guevara (aki már tett ehhez hasonló kijelentést korábban) bejelenti, hogy a tünetők addig maradnak Caracas belvárosában, amíg nem teljesítik a követeléseiket. A kevésbé szélsőséges vezetők, mint Capriles, felszólítják a támogatóikat, hogy csatlakozzanak a tüntetéshez, valamint további emberek csatlakoznak a tömeghez Kelet-Caracasból és az ország keleti és nyugati részeiből, Táchira, Mérida vagy Maracaibo államokból. Ekkor kb. 750 ezer tüntető lehet Caracasban.

Negyedik forgatókönyv: Az éjszaka a guarimba brigádok, akik a 2014-es tüntetések, valamint az elmúlt napok során felelősek voltak a széleskörű pusztításért és erőszakért, ismételten randalírozni kezdenek, és ennek során összecsapnak a nemzeti gárdával és a rendőrséggel.

Ötödik forgatókönyv: A CNN, valamint az ahhoz hasonló nemzetközi hírügynökségek a guarimba brigádok és a fegyveres erők összetűzéseit úgy interpretálja majd, hogy az egyik oldalon a békés tüntetők, a másik oldalon pedig a fegyveres erők állnak, és ezzel azt a látszatot keltik, hogy a kormány ok nélkül alkalmaz erőszakot a tüntetők ellen.

Hatodik forgatókönyv: És ekkor Maduro megkapja a selyemzsinórt, amely nyomán le kell mondani. Ellenkező esetben el tudjuk képzelni, hogy mit tartalmazna a hetedik, a nyolcadik valamint a kilencedik forgatókönyv.

Írta: Steve Ellner

Forrás: az eredeti posztot szerző Facebook-oldaláról vette át a Latin American Perspectives oldala

Fordította: Latin-Amerika Társaság