Amellett, hogy az elmozdított Manuel Zelaya elnök feleségeként ismert, Xiomara Castro hondurasi politikus nagy múltú saját karriert is maga mögött tudhat, és ő az egyik fő jelölt az ország legfőbb politikai posztjára a soron következő elnökválasztásokon, miután pártja a vasárnapi előválasztásokon megerősítette a jelölését.
Az 1959-ben Tegucigalpában született Castro az elmúlt tizenkét évben fontos szerepet játszott az ország politikai életében. Ő volt férje, Manuel Zelaya 2005-ös elnökválasztási kampányának egyik kulcsfigurája, és 2006 és 2009 között a first lady posztját töltötte be, amíg Zelayát egy az Egyesült Államok által támogatott katonai puccsal el nem mozdították a hivatalából.
Xiomara Castro kilépett férje árnyékából, és ő lehet Honduras első női elnöke - Fotó: Reuters
A puccs után Castro saját politikai ambícióit követte, míg Zelaya – aki a Liberális Párt színeiben lett elnök – az ellenállási mozgalom fontos vezéralakjává vált, és megalapította a baloldali Libre pártot. Castro 2012-ben bejelentette, hogy az új párt színeiben indul a 2013-as választásokon. Castro vezetésével a párt Honduras második legnagyobb politikai erejévé vált, megtörve ezzel az országot éveken át uraló kétpárti konszenzust, amelynek alapján a Nemzeti és a Liberális Párt váltogatta egymást.
A Nemzeti Párt színeiben 1996-ban induló Nora Gunera de Melgar után – aki történetesen szintén first lady volt 1975 és 1978 között – Castro a második nő Hondurasban, aki megpályázza az ország elnöki posztját.
Számos őslakos és civil vezető, illetve emberi jogi aktivista támogatását élvezi, köztük olyan befolyásos személyekét is, mint a tavaly meggyilkolt ismert környezetvédő és antikapitalista ellenállási vezető, Berta Cáceres lánya és édesanyja.
Mielőtt a puccs utáni ellenállással és a Libre párttal teljesen a baloldal felé fordultak, Castro és Zelaya mindketten a Liberális Párt tagjai voltak. Zelaya megválasztása előtt Castro megszervezte a párt nőtagozatát az olanchói Catacamasban, ahol Zelayáék családi birtoka van. First Ladyként szociális programok élére állt, és tagja volt egy HIV/AIDS-szel élő nőkkel foglalkozó ENSZ-munkacsoportnak is.
A 2017-es megmérettetés Castro második kísérlete lesz az elnöki poszt megszerzésére, miután 2013-ban 29-35 százalékos arányban alulmaradt Juan Orlando Hernándezzel szemben, noha a választások körül sokan csalásról beszéltek.
Castro alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását javasolja, hogy újraírják a hondurasi alkotmányt – ami a puccs utáni ellenállás és a Libre párt alapvető követelése –, és azt ígéri, hogy egy olyan szocialista ország létrehozásán munkálkodik majd, amely megszünteti a szegénységet.
Kampánya során arra is ígéretet tett, hogy harcolni fog az erőszak, a létbizonytalanság és a korrupció kultúrájának megszüntetése ellen, ami a Nemzeti Párthoz tartozó Juan Orlando Hernández és Porfirio Lobo puccs utáni kormányait jellemezte és jellemzi ma is.
Forrás: teleSUR
Fordította: Latin-Amerika Társaság