Raúl Castro kubai elnök szombat este több ezer ember előtt vett búcsút a bátyjától, és ismertette Fidel végakaratát: a jövőben sem lehet Fidel Castro arcképével vagy nevével illetni közintézményeket, utcákat, parkokat vagy más közterületeket.

„Fidel halála napjáig ellenezte a személyi kultuszt” – mondta Raúl Castro. „Következetesen állt ehhez a kérdéshez, és kikötötte, hogy halála után se használják fel nevét és alakját terekhez, utakhoz, utcákhoz vagy más közterületekhez, illetve ne emeljenek szobrokat neki. A kubai kormány olyan jogszabályt fog beterjeszteni a nemzetgyűléshez, amely törvényben fogja ezt rögzíteni.

Fidel halála után sem szeretné, hogy személyi kultusz alakuljon ki személye körül - Fotó: AP

Raúl ezt a Santiago de Cuba-i Antonio Maceo téren tartott hivatalos virrasztáson mondta. Fidel hamvait december 4-én helyezik örök nyugalomra a Santa Ifigenia temetőben a kubai nemzeti hős, José Martí mellé.

Nicolás Maduro venezuelai, Evo Morales bolíviai, Daniel Ortega nicaraguai elnök, illetve Luiz Inacio Lula da Silva és Dilma Rousseff korábbi brazil elnökök részt vettek a forradalmi vezető búcsúztatásán.

Az ünnepségen a kubai civil társadalom több vezetője is búcsút vett a kubai forradalom atyjától. „Fidel megmutatta nekünk, hogy lehet más a világ” – mondta Ulises Guilarte, a Kubai Szakszervezeti Szövetség elnöke.

„Áldozatkészséggel és méltósággal fogjuk folytatni Fidel munkáját” – tette hozzá José Antonio Carrillo dandártábornok, a Kubai Forradalom Harcosainak Szövetsége képviseletében.

A Kubai Nőszövetséget képviselő Teresa Amarelle beszéde volt az egyik legmeghatóbb, amelyben Amarelle elismerte, hogy a forradalom óriási szerepet játszott abban, hogy a kubai nők a kezükbe vehették a sorsukat.

„Kuba legyőzhetetlen, a kubai nők maguk a forradalom” – mondta Amarelle. „Köszönöm neked, Comandante, a példát, a kubai nőkbe vetett rendíthetetlen hitedet.”

A eseményre azután került sor, hogy Fidel hamvai november 30-án elhagyták Havannát, és visszafelé haladva újra megtették azt a több száz kilométeres utat tizenhárom tartományon át, amelyen Fidel 1959-ben a győzelem után bevonult Havannába, hogy végül végső nyughelyükre, Santiago de Cubába érkezzenek.

Pénteken Santiagóba érkezett a kongói elnök, Denis Sassou N’Guesso, aki a kubai televíziónak úgy fogalmazott, hogy a 20. században Fidel volt a világ egyik igazán nagy vezetője, és kiemelte azt a kulcsfontosságú szerepet, amit Kuba országa, Dél-Afrika, Namíbia és Angola felszabadításában játszott.

Manuel Vicente angolai alelnök, aki szintén péntek este érkezett Havannába, országa részvétnyilvánítását fejezte ki, és hozzátette, hogy Angola saját megemlékezést is fog tartani, hogy lerója az adósságát, amivel a néhai kubai elnöknek tartozik.

A temetésre Kubába érkezett Diego Maradona argentin futballsztár is, aki meghatottan nyilatkozott az állami televíziónak barátjáról és „második apjáról”, Fidel Castróról.

„Kétség nem fér hozzá, hogy ő volt a legnagyobb. De mostantól legendája a szívünkben él tovább” – mondta a visszavonult világbajnok. „Fidel nem halt meg.”

Maradona és Fidel szoros barátságot ápolt azóta, hogy az argentin válogatott korábbi edzője 1987-ben először Kubában járt. 2004-ben Maradona kokainfüggőségét Kubában kezelték. „Fidel volt az egyetlen, aki tanácsokkal látott el, aki őszintén beszélt velem, aki megmondta, hogy mit kell tennem, amit nem tudtam megtenni” – mondta Maradona, aki Fidel Castro arcképét a bal lábára tetováltatta.

„Nagyon hálás vagyok minden kubainak, és el szeretném mondani, hogy szívem velük van. Kubainak érzem magam. Egy kubai katona vagyok. Szívemet, testemet odaadnám ezért a zászlóért, Kubáért, Fidelért és Cheért” – jelentette ki.

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság