A világ újra a „kapitalizmus sötét és az imperializmus barbár” időszakába lép, amely szembemegy az emberi méltósággal, Földanya integritásával és az országok szuverenitásával, mondta a bolíviai elnök, Evo Morales az ENSZ Közgyűlése előtt szeptember 21-én.

Morales, Bolívia első őslakos elnöke egy globális állampolgárságon alapuló „új világrend” mellett foglalt állást a falak építésével szemben, ahol minden ember együtt él, mint egy boldog család.

Evo Morales a kapitalizmust ostorozta az ENSZ-ben - Fotó: EFE

Morales elmondta, hogy az ENSZ adatai szerint a vagyon 94 százaléka a világ népességének 20 százalékának kezében koncentrálódik. A baloldali vezető hozzátette, hogy eközben több százezer ember éhezik vagy él szegénységben.

„Ez a sötét társadalmi valóság a kapitalizmus valódi arca” – jelentette ki, kiemelve, hogy az emberiség egyetlen céljának ebben a században az imperializmus és a kapitalizmus felszámolásának kellene lennie.

Amennyiben az imperializmust nem számolják fel, és nem épül fel a társadalom egy új modellje, akkor az ENSZ Fenntarthatósági Céljai a „Fenntartható Halál Céljaivá” fognak válni, fogalmazott, és hozzátette, hogy: „Ébernek kell lennünk és azonnal fel kell lépnünk, hogy megakadályozzuk, hogy az imperializmus barbársága a Párizsi Megállapodás (klímamegállapodás) eredményeit a zsarolás eszközeivé változtassa.”

A kapitalista erők falakat és határokat húznak fel mindenhová, „földön, vízen és levegőben”, tette hozzá. Ezzel szemben Bolívia abban reménykedik, hogy az egyetemes állampolgárság megvalósítható.

Az imperialista barbarizmus legfőbb példái között említette meg Izrael terjeszkedését és háborús uszítását, valamint a palesztin területek folyamatos megszállását. Morales határozottan elutasította az Egyesült Államok által Kubával szemben alkalmazott egyoldalú kényszerítő intézkedéseket.

Morales hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Kuba esetében a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása nem elegendő, az Egyesült Államoknak kártérítést kell fizetnie Kubának a több évtizedes gazdasági blokád miatt, valamint vissza kell adnia a Guantánamói-öbölt a szigetországnak.

A terrorizmus, az erőszak és a háború minden formáját elítélve Morales elmondta, hogy az ilyen jellegű csapásokat a gyökerüknél kell kezelni.

„Amíg létezik szegénység és kirekesztés, amíg létezik rasszizmus és diszkrimináció, amíg nem tartják tiszteletben a népek méltóságát és szuverenitását, és amíg a természeti erőforrásokat az imperialista érdekek fosztogatják […], addig a terrorizmus és az erőszak táptalajra lel” – jelentette ki, majd kiállt a mindenkit megillető világbéke, a méltóság és egyenlőség mellett.

Azt is elmondta, hogy amíg a 2007-08-as pénzügyi összeomlás sok országot érintett, addig Bolívia meghozta a saját intézkedéseit, hogy elhárítsa a „globális kapitalista válság” hatásait.

Sőt, Bolívia egyike volt azoknak a latin-amerikai országoknak, amelyek képesek voltak fenntartani a gazdasági növekedést, a javak elosztását, az állami beruházásokat, valamint jelentősen csökkentették a szegénységet, miközben növelték az egyenlőséget. „Mindez nem lett volna lehetséges olyan szuverén intézkedések nélkül, mint az államosítások kiterjesztése a természeti erőforrásainkra és a stratégiai ágazatainkra.”

Morales kiemelte Bolívia a tiltott kábítószer-kereskedelem tiltásával kapcsolatos intézkedéseit. Elmondta, hogy nagy előrelépések történtek most, hogy az Egyesült Államok Kábítószer-ellenes Hivatala nem tekinti a lefoglalt dolgok 50 százalékát „illetménynek”, és nem követ el gyilkosságokat.

Bolívia célja, hogy „a párbeszéd hídjait építse fel a minket megosztó falak helyére” – jelentette ki Morales elnök, hozzátéve, hogy az országa azon dolgozik, hogy „a méltóság és lehetőség modellje” legyen a világ számára.

Ezzel összhangban Morales megismételte azon indítványát, hogy minden alapvető szolgáltatást, valamint Földanya jogait is ismerjék el alapvető emberi jogként.

Forrás: Green Left Weekly

Fordította: Latin-Amerika Társaság