„Éljen Cienfuegos! Éljen a finomító! Éljen Fidel!” – harsogta Hugo Chávez venezuelai elnök a mikrofonba 2007 decemberében.

A vékony és jókedvű Chávez elnök akkoriban hatalma csúcsán volt. Hagyományos vörös guayaberát viselt, amikor a kubai Cienfuegos városában felavatott egy felújított kubai-venezuelai vegyes üzemeltetésű olajfinomítót.

A szocialista vezető a kétoldalú kapcsolatok megkoronázásaként beszélt az energiaprojektről, mint ami tanúbizonysággal szolgál Fidel Castróhoz fűződő szoros barátságáról. Majdnem kilenc év telt el azóta, és Chávez sok követőjének hiányzik az az aranykor.

Chávez alakította ki Venezuela szoros kapcsolatait Kubával - Fotó: AFP

Az olajár száz dollár fölött volt hordónként, és a karizmatikus vezető érinthetetlen volt a szavazófülkékben. Végeláthatatlannak tűnt a bőkezűsége, amellyel az ország nagy olajvagyonából származó hasznot megosztotta a térségbeli baloldali szövetségeseivel.

A Chávez-Fidel korszak meghatározó politikája volt az „olaj orvosokért” program: Kuba körülbelül napi százezer hordó olajat kapott Venezuelától, amiért cserébe orvosokat és ápolókat küldött a venezuelai bádogvárosokba és vidéki falvakba. Ugyanezen program keretében venezuelai orvostanhallgatók tanulhattak ingyen Kubában.

Műszakjuk szünetében José Martín Castillo és Carlos Flores aneszteziológusok gyakran sétáltak végig a havannai Avenida de los Presidentesen (Elnökök sugárút), és üldögéltek Venezuela és több másik dél-amerikai ország függetlenségi hősének, Simón Bolívarnak a szobra mellett.

Mindketten Venezuela egyik szegénynegyedéből származó elkötelezett „chavisták”, akik először néhány évvel ezelőtt érkeztek Kubába, hogy orvostudományt tanuljanak, és most rezidensként tértek vissza. Továbbra is határozott támogatói a néhai elnöknek, és hálásak azért, amit az olajból finanszírozott orvosi programnak köszönhetően elérhettek. „Ma is „chavisták” vagyunk, mert Chávez a nép volt, mindannyiunk része volt” – mondja Dr. Castillo.

Pénzszűkében

Ma azonban Hugo Chávez már nincs velünk, életének rák vetett véget. Utódja, Nicolás Maduro pedig politikai karrierjének legnagyobb problémáival küzd.

A venezuelai olajért most már csak körülbelül 20-25 dollárt adnak hordónként, és az ország gazdasága nagy bajban van. Az ellenzék nemrég nagy többséggel visszavetette a caracasi nemzetgyűlés irányítását.

Az orvostanhallgatók is érzékelik az ínséges időket.

„Venezuelában azt mondták nekünk, hogy havi kétszáz dolláros ösztöndíjat fogunk kapni. Öt hónapja vagyok itt, de még egy árva fillért sem láttam” – mondja Dr. Flores. „Mi történt azzal a pénzzel, amit a parancsnok, Nicolás Maduro elnök már jóváhagyott? Ki térítette el ezeket a forrásokat? – kérdezi, és arcára kiül az ingerültség.

Dr. Flores a nehézségek ellenére is hálás Kubának - Fotó: Will Grant/BBC

Gyorsan megköszönik kubai tanáraiknak azt a „szolidaritást”, amit Havannában kaptak, eltúlozva dicsérik a kubai Egészségügyi Minisztériumot, és szállásukat és képzésüket „első világbeli színvonalúnak” nevezik.

Azonban azt mondják, hogy a legjobban a „bizonytalanság” szóval tudják leírni a helyzetüket.

„Hallottuk, hogy az elnök azt mondja, hogy fent fogják tartani a szociális programokat, különösen az egészségügy területén. De ez nem egyértelmű, mivel egy darab papírunk sincs arról, hogy folytathatjuk kubai tanulmányainkat a következő négy évben” – mondja Dr. Flores.

„Még ha le is tesszük az idei vizsgáinkat, nem tudjuk, hogy jövőre mi lesz, hogy a nemzetgyűlés irányítását átvevő ellenzék megszünteti-e ezeket a programokat.”

A két férfi a legrosszabb forgatókönyvtől is tart, hogy végül nem folytatódik a kubai egészségügyi program a venezuelai bádogvárosokban.

„Gazdasági háború”

Havannában is aggódnak a venezuelai gazdasági problémák és a változó politikai környezet miatt, ezért Ali Rodríguez Araque Venezuela kubai nagykövete januárban a kubai állami televízióban próbálta lehűteni a kedélyeket.

„Ne felejtsük el, hogy a venezuelai ellenzék nemcsak az ellenzékből áll” – mondta az ismert kubai politikai vitaműsor, a Mesa Redonda nézőinek.

„Mögöttük egy nagyhatalom áll, úgy gazdaságilag, mind politikailag” – fogalmazott, arra a Maduro-kormányzat által gyakran hangoztatott állításra utalva, mely szerint a Venezuela ellen „gazdasági háborút” folytató Washington keze van a válságban. Végső céljuk, mondta, Nicolás Maduro eltávolítása a hatalomból.

A nagykövet igyekezett eloszlatni az egyszerű kubaiak régi jótevőjük gazdasági egészségével kapcsolatos aggodalmait is. Az alacsonyabb olajárak „nem szükségszerűen döntik romba az országot” – fogalmazott, noha elismerte, hogy „lelassítják” a szociális programokat.

Stabil szövetség?

A nemzetközi egészségügyi szolgáltatásokat tartják jelenleg Kuba legnagyobb exportcikkének. Mi van, ha Venezuela egyszerűen nem tudja többet finanszírozni az egészségügyi programokat?

„Azt szoktam mondani, hogy ez a legnagyobb probléma, amivel jelenleg meg kell küzdenünk” – mondja Ricardo Torres, a Kubai Gazdasági Kutatóintézet közgazdásza. „Nem a szándék hiányzik a programok fenntartásához. De eljön az a pillanat, amikor már nem lesz pénzük azokat tovább finanszírozni.”

Azonban úgy véli, hogy a szocialista szövetségesek közötti kapcsolatok túl fogják élni a gazdasági nehézségeket, és rámutat, hogy a kétoldalú kapcsolatok nem csupán gazdasági természetűek.

Nem valószínű, hogy hirtelen vége szakad a kubai orvosi segítségnyújtásnak - Fotó: AFP

„Kubai részről, úgy vélem, hogy még ha Venezuela egy ponton nem lesz már képes többé finanszírozni a kubaiak venezuelai szociális szolgáltatásait, a kubai kormány akkor is folytatni fogja őket. Jelenleg nem látok semmilyen nagy törést a kapcsolatokban.”

Kuba eddig nem mondott semmit a kétoldalú egészségügyi megállapodás jövőjéről, de elképzelhetőnek tűnik, hogy továbbra is küldené az orvosokat, legalábbis egyelőre.

Az olaj értéke, amit kaptak, sokáig sokkal nagyobb volt, mint a szolgáltatásaiké. Most úgy tűnik, hogy ez egy kicsit kiegyenlítődik. Szimbolikus szempontból mindkét félre rossz fényt vetne, ha a program hirtelen véget érne.

Új partnerek

Kuba mégis bővíti Venezuelán túli gazdasági partnereinek listáját. A szigetország nemrég tárgyalta újra több milliárdos adósságát a Párizsi Klub hitelező országaival és Oroszországgal. Ezenkívül persze ütemesen haladnak előre a kapcsolatok Washingtonnal is, és Obama elnök heteken belül történelmi látogatást tesz Kubába.

Közben Dr. Flores és Dr. Castillo, a Havannában tanuló venezuelai aneszteziológusok azt mondják, hogy ők egyszerűen a tanulmányaiknak szentelik magukat, hogy beteljesítsék Hugo Chávez azon álmát, hogy több ezer kubai képzésben részesült orvos dolgozzon Venezuela szegény területein.

Bizonytalan helyzetük ellenére még mindig szerencsésnek érzik magukat.

„Kubában szeptemberben kezdődik az iskola. Vannak olyan venezuelai orvostanhallgatók, akiket felvettek ide, de máig nem érkeztek meg” – mondja Dr. Flores. „A Venezuelai Egészségügyi Minisztérium azt a tájékoztatást adta, hogy nincs elég pénze ideküldeni őket. Lemaradnak kurzusokról, kimaradnak az órákról, értékes időt vesztenek. Ez időpocsékolás.”

A kubai-venezuelai kapcsolatok

• Amikor a Szovjetunió 1991-ben összeomlott, Kuba gazdasági kapcsolatai hirtelen megszűntek, ami áramszünetekhez, élelmiszer- és üzemanyaghiányhoz vezetett.
• A rendszer túlélése nagyban köszönhető Hugo Cháveznek és támogatásának.
• A megállapodás szerint Kuba olajának kétharmadát Venezuelától kapta, amiért állami alkalmazásban álló orvosainak, sportedzőinek és katonai tanácsadóinak szolgálataival fizetett.
• Amíg az olaj ára éveken át magas volt, úgy tartották, hogy Kuba jár ezzel jobban anyagilag. Most azonban az olajár nem biztos, hogy teljesen fedezi az elszigetelt venezuelai körzetekben élő szegényeknek egészségügyi ellátást biztosító orvosok költségeit.

Írta: Will Grant

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság