1999. március 8-a reggelén az ecuadoriak arra ébredtek, hogy az ország bankjai zárva maradtak. Jamil Mahuad akkori ecuadori elnök kormánya „bankszünetet” jelentett be, ami eredetileg egy napos lett volna, de végül öt napig tartott.

Az ecuadoriak dühösek voltak, és a tévében olyan jeleneteket lehetett látni, hogy az emberek megpróbálják betörni a bankok ajtajait.

Mahuad beszédet mondott az országos televízióban, és drámai lépéseket jelentett be az ország bankrendszerének „megmentése” érdekében. Az elfogadott intézkedések hozzájárultak Ecuador történetének legrosszabb pénzügyi válságához.

A bankválságra emlékeztető plakát Ecuadorban - Fotó: Archív

„Azt a benyomást keltjük, hogy egy olyan kormány vagyunk, amelynek nincs vezetése, nincs terve és nincsenek ötletei. Ez nem így van, és ma elkezdjük mindezt kijavítani” – fogalmazott Mahuad.

A kormányzat akcióterve az volt, hogy egy évre befagyasztja az ötszáz dollárt meghaladó összeget tartalmazó bankszámlákat. Mindez annak érdekében történt, hogy megmentsék a magánbank-rendszert egy olyan válságtól, amelyet az okozott, hogy nem voltak képesek fenntartani a likviditásukat.

Az állam milliókat csoportosított át a bankoknak, hogy fizetőképesek maradjanak, de végül a válság miatt 16 bank zárt be, köztük a két legnagyobb.

A Mahuad-kormánynak fontosabb volt megmenteni a bankokat, mint az ecuadoriak megtakarításait. Akkora volt az ecuadoriak dühe a kormány neoliberális intézkedései miatt, hogy egy népfelkelés miatt Mahuadnak jóval a ciklusa vége előtt távoznia kellett a posztjáról.

A válság kivizsgálására 2007-ben létrehozott bizottság azt állapította meg, hogy az állami politikák elősegítették a bankok felelőtlen viselkedését, egészen pontosan egy 1998-as törvény, amelyben az állam garanciát vállalt minden letétbe helyezett összegre, és felmentette a bankokat azon kötelezettségük alól, hogy megfelelő likviditást tartsanak fent.

A bizottság az akkori politikusok és a magánbankok vezetői között lévő szoros kapcsolatnak tulajdonította azt, hogy a bankok érdekeinek kedveztek.

A bankválság következményei olyan súlyosak voltak, hogy azok máig hatással vannak Ecuadorra. A tömeges munkanélküliség miatt több millió ember hagyta el az országot. A válság hatására az ország megvált a saját pénzétől is, és 2000 januárjában az amerikai dollárt vezette be fizetőeszközéül.

A gazdaság „dollarizációja” nehézségeket okoz a jelenlegi kormánynak. Például Ecuador szomszédjai szándékosan leértékelték a pénzüket, ami miatt viszonylag drágább lett az ecuadori export.

Rafael Correa elnöksége óta a kormányzat számos lépést tett annak érdekében, hogy egy ilyen válság ne ismétlődhessen meg.

Egyes olyan politikusok, akik nyakig benne voltak az 1999-es válságban, mint például Guillermo Lasso és Jaime Nebot, ma is az ecuadori politika aktív szereplői, és némelyikük ádáz bírálója a Correa-kormánynak.

Noha az ecuadoriak láthatóan tanultak a történtekből, úgy tűnik, hogy a világ többi része nem.

Az ecuadorihoz hasonló történet játszódott le az Egyesült Államokban majdnem egy évtizeddel később, az Egyesült Államok kormánya úgy döntött, hogy az emberek hátára állva segíti ki a bankokat. Erre Bernie Sanders szenátor többször is emlékeztetett a Demokrata párti jelöltségért folytatott kampánya során.

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság