Szolidaritásáról biztosította Kínát, és bírálta a Nobel-békedíj odaítélését egy ellenzéki kínai személynek a venezuelai elnök. Hugo Chávez helyi idő szerint vasárnap esti nyilatkozatában élesen kritizálta a Nobel-bizottságot, elítélve, hogy az idei békedíjat a bebörtönzött kínai ellenzéki, Liu Hsziao-po kapta.

Chávez úgy vélekedett, hogy a kínai ellenzék korábbi vezéralakja, Liu Hsziao-po - akárcsak az elmúlt évben Barack Obama amerikai elnök - a díjat érdemtelenül kapta. Egy évvel ezelőtt a venezuelai államfő hasonló hevességgel bírálta Obama kitüntetését is, felróva egyebek között, hogy az amerikai kormány több háborúban vesz részt.

Hugo Chávez szolidaritásáról biztosította az ellenzéki Liu Hsziao-po kitüntetése miatt tiltakozó kínai kormányt. Peking a békedíj odaítélése kapcsán azt hangoztatta, hogy az álláspontja szerint ellentétes a Nobel-békedíj alapelveivel.

A kubai állami médiában is kemény bírálatot kaptak az irodalmi Nobel-díj és a Nobel-békedíj kitüntetettjei.

A Granma című kubai hivatalos napilap pénteken száraz stílusban számolt be Vargas Llosa kitüntetéséről. A kommunista párt újságja élesen bírálta az író politikai és erkölcsi nézeteit, és az "etika anti-Nobeljének" minősítette.

Mario Vargas Llosa úgymond a "hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért" kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.

Manuel Henríquez Lagarde, a cubasi.cu című hírportál igazgatója, a kubai állami média közismert hírmagyarázója a hét végén közzétett - a http://www.cubadebate.cu című, hivatalos hírportálon is megjelent - írásában azokhoz az ellenzékiekhez hasonlította a kínai kitüntetettet, akiket a kubai kormány az Egyesült Államok fizetett ügynökeinek tart. Szerinte Liu Hsziao-po "semmiben nem különbözik azoknak a másként gondolkodóknak a típusától, akiket az Egyesült Államok évtizedek óta használ ötödik hadoszlopként több-kevesebb sikerrel olyan országokban, amelyek nem tetszenek neki".

A perui-spanyol állampolgár Mario Vargas Llosa esetében Lagarde úgy véli, hogy "a latin-amerikai irodalom egyik nagy alkotójának" sok évvel ezelőtt kellett volna megkapnia ezt a kitüntetést, akkor, amikor "még sokkal inkább író volt, mint politikus". A kubai hírmagyarázó szerint most már kérdéses, hogy politikai nézeteivel vagy irodalmi munkásságával érdemelte-e ki a díjat.

Sok latin-amerikai olvasót zavar Vargas Llosa műveinek politikai színezete, amelyekben a neoliberalizmust és a szabad piacot részesíti előnyben. Az író 1990-ben úgy döntött, hogy indul a perui elnökválasztáson, ám a küzdelemben alul maradt a japán származású Alberto Fujimorival szemben. A kudarc óta távol maradt a napi politika eseményeitől, ám műveiben többet foglalkozik velük, mint kollégái. Állítólag a Svéd Akadémia azonban pusztán az irodalmi műveiért, és nem a bennük kifejtett politikai nézeteiért ítélte neki a Nobel-díjat.

Vargas Llosa egykor baloldali nézeteket vallott, és az 1970-es évek elejéig szimpatizált Kubával. A 74 éves író viszont immár gyakran bírálja a latin-amerikai baloldali országokat - főleg Kubát és Venezuelát.

Lagarde szerint az író, aki "a demokrácia liberális és világi nézeteket valló védelmezőjének és a diktatúrák makacs bírálójának" tekinti önmagát, nem kérdés, hogy elfogult a legreakciósabb nemzetközi jobboldal iránt, és hallgat az Egyesült Államok Irak elleni igazságtalan háborújáról vagy éppen a guantánamói koncentrációs táborban folyó kínzásokról. "Vajon ezt a díjat azért kapta meg, hogy elismerjék A zöld palota szerzőjének érdemeit, vagy a Kuba és Venezuela elleni támadásokért?" - tette fel a kérdést Lagarde, aki szerint az ilyen döntések miatt még tovább olvad a Nobel-díj maradék tekintélye.