A Dominikai Köztársaság alkotmánybírósága csütörtökön úgy döntött, hogy akik 1929 után születtek, dokumentálatlanul bevándorolt szülőktől, azok elveszítik az állampolgárságukat.

Korábban a Dominika Köztársaság garantálta az állampolgárságot mindenkinek, aki a területén született. De 2007-től kezdve a választási hatóságok elkezdték elutasítani a dominikai haitiak leszármazottainak dokumentumait.  Három évvel később, a kormány által jóváhagyott alkotmány értelmében az állampolgárság csak azt illeti meg, akik az ország területén születtek, és szüleik közül legalább egyikük született dominikai vagy legális letelepedési engedéllyel rendelkezett az országban.

Erre a 2010-es alkotmányra hivatkozva döntött úgy csütörtökön az alkotmánybíróság, hogy azok a haiti vendégmunkások, akik 1929 után érkeztek a cukornád ültetvényekre dolgozni, és az ő gyermekeik nem jogosultak automatikusan állampolgárságra.

A bíróság azt is kimondta, hogy felül kell vizsgálni több mint 16 ezer ember születési anyakönyvi kivonatát, és egy esztendőt adott arra a választási bizottságoknak, hogy elkészítsék azon emberek listáját, akiket kizárnának az állampolgárságukból. Egyes becslések szerint akár 1 millió olyan ember is lehet az országban, akiket érinthet a vizsgálat.

Reed Brody, a Human Rights Watch szóvivőjének közleménye szerint az alkotmánybírósági határozat értelmében ezreket fosztanak meg jogaiktól, többek között az egészségügyhöz és az oktatáshoz való hozzáférés jogától. Több aktivista pedig azt fontolgatja, hogy az Amerikaközi Emberi Jogi Bizottsághoz (IACHR) fordul az eset kapcsán.

Bár a haiti miniszterelnök, Laurent Lamothe eddig nem kommentálta a mostani döntést, az valószínűleg tovább fogja a rontani az amúgy is meglehetősen hideg viszonyt, hiszen korábban számos alkalommal kerültek konfliktusba egymással az országok, például 1937-ben, amikor a korábbi dominikai diktátor, Rafael Trujillo mintegy 20 ezer haiti származású embert mészároltatott le.

Forrás: Americas Quarterly