Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) tagjai elsöprő többséggel szavazták meg ismét azt az indítványt, amely elítéli az Egyesült Államok Kubát megbénító blokádját.

Az indítványt 188 ország delegált nagykövete támogatta, mindösszesen hárman, az Egyesült Államok, legközelebbi szövetségese Izrael, illetőleg egy 21 ezer lakosú csendes-óceániai sziget, az amerikai gazdasági segélyektől függő Palau szavazott ellene. Két ország, a szintén az Egyesült Államoktól sok tekintetben függő Marshall-szigetek és Mikronézia követe tartózkodott a szavazáson.

A kubai külügyminiszter, Bruno Rodriguez a blokádot embertelennek, bukott kísérletnek és anakronisztikusnak minősítette. Ahogy fogalmazott, ennek a politikai intézkedésnek érvényben tartása ellentétes az Egyesült Államok érdekeivel is, hiszen a tőke és vállalatok távol tartása, különösen gazdasági válság idején, sérti az amerikai polgárok érdekeit is, akik különböző felmérések szerint a legégetőbb társadalmi problémaként a munkanélküliséget szokták megnevezni.

Ronald D. Godard amerikai szóvivő szerint viszont a kubai vezetés számára a blokád mindösszesen a külső bűnbak, amellyel Havanna el kívánja terelni a figyelmet az elmúlt 50 év kormányzati gazdaság politikájának csődjéről.

Kubai tisztviselők számítása szerint a blokád eddig közel 630 milliárd dolláros kárt okozott a szigetországnak. Ennek ellenére az országban az írástudók aránya eléri a 99,3 százalékot, a munkanélküliség mindössze 3 százalék, a várható élettartam pedig közel 5 évvel magasabb, mint a szabad piaci kapitalista modellt alkalmazó Jamaicában, ahol ráadásul a munkanélküliség 14 százalékos. Az Egyesült Államokkal a munkanélküliség 7,9 százalék, és az ország oktatási rendszerének színvonala is messze elmarad a kubaitól.

És bár a hazai média a Sandy hurrikán kapcsán leginkább csak az amerikai olajellátási nehézségekkel foglalkozott, ez a térség más országaiban, így Kubában is súlyos károkat okozott. Az ENSZ jelentése szerint az elmúlt 60 év legsúlyosabb pusztítása érte az országot, közel 15 ezer ház vált lakhatatlanná, ennek ellenére a kubai állam segíti polgárait, amit a központi amerikai kormányzat nem tesz meg.