Hugo Chávez július 28-án lett volna 59 éves. A tábornok, aki ott volt az ágya mellett, amikor meghalt azt mondta, hogy a venezuelai elnök kétségbeesetten szeretett volna tovább élni. Chávez nélkülözhetetlennek tartotta magát az országa jövőjének szempontjából, ami egyszerre tette nemessé és tragikussá az alakját.
Nincs olyan, aki annyira tudná, hogy ő nem olyan, mint Hugo Chávez, jobban tudatában lenne, hogy nem helyettesítheti vagy úgy tudna kormányozni, mint Chávez elnök, mint Nicolás Maduro, Venezuela jelenlegi elnöke.
Az egykori CIA-elemző, Edward Snowden leleplezései kinyitották Pandora szelencéjét, és a nemzetközi botrány még jó ideig eltarthat. Az Egyesült Államok kormányának hatalmas kémhálózata nemcsak az amerikai állampolgárokat vette célba, de a világ számos államát, köztük sok latin-amerikai és karibi országot is.
Nicolás Maduro immáron több mint száz napja van hivatalban, amióta április 18-án letette a hivatali esküt. Elnökségének első száz napját egy új kezdeményezés, az utcai kormány, a latin-amerikai szolidaritás, a megállított inflációról szóló vita és szerény gazdasági növekedés jellemezte.
„Annak, aki anélkül nézi, hogy látna, a föld csak föld, és semmi más” – Atahualpa Yupanqui
Amikor Cristina Fernández de Kirchner megkezdte második elnöki ciklusát azt mondta: „Nem leszek a vállalatok elnöke”. Ez nem sokkal az előtt történt, hogy büszkén mutatta be a Monsantóval (a föld legnagyobb mezőgazdasági vállalata), a Barrick Golddal (egyik legnagyobb bányavállalat a világon) vagy a Chevronnal (világ egyik legnagyobb olajkitermelője) kötött megállapodásokat.
54. oldal / 69
