Külső megfigyelők számára úgy tűnhet, hogy Argentína keményvonalas belbiztonsági minisztere, Patricia Bullrich a villámhárító szerepét tölti be. Az elmúlt három évben többször is összetűzésbe került emberi jogi szervezetekkel, és feldühítette nemcsak az ország korábbi baloldali elnökét támogató helyi aktivistákat, de olyan nagy nemzetközi szervezeteket is, mint az Amnesty International.

Otthon azonban nő a befolyása. Bár Mauricio Macri a térség rendíthetetlen liberális harcosaként tekint magára, Bullrich kétségtelenül a legnagyobb hatalommal rendelkező minisztere lett. Ez különösen azután igaz, hogy a tavalyi év végén zökkenőmentesen vezényelte le a Buenos Aires-i G20-as csúcstalálkozót. Az argentin tüntetési kultúrát ismerve nagyon alacsonyak voltak a találkozóval kapcsolatos elvárások. „Mindenki kudarcra számított” – mondta Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója. Végül Lagarde minden idők „egyik legjobbjának” nevezte az eseményt.

Patricia Bullrich keményvonalas biztonságpolitikája elterelheti a figyelmet a gazdasági problémákról - Fotó: Ralf Hirschberger

Bullrich most a kormány harmadik legbefolyásosabb tagja – 2017-ben még a nyolcadik volt, a Poliarquía az argentin elitet vizsgáló felmérése szerint. Vannak olyan pletykák, hogy Macri őt fogja választani alelnökjelöltjének az októberi választásokon.

Az idei választások eleve arra ösztönzik Macrit, hogy nagyobb hangsúlyt fektessen a biztonságpolitikájára, ahogyan ezt sikeresen tette 2015-ben is. Jogvédő csoportok tiltakozásai ellenére Bullrich szemléletmódja továbbra is politikai előnyt jelent az argentin kormány számára. A Synopsis közelmúltbeli felmérése szerint az argentinok 56 százaléka támogatja azt, ahogyan a kormány a bűnözést kezeli. Ez a legnépszerűbb minden kérdés közül.

Ez különösen fontos a kormányzó párt számára, mert a gyengén teljesítő argentin gazdaság miatt az elnök nagyon igyekszik új témák felé terelni a közbeszédet. Ez nem meglepő, tekintve, hogy Argentínát recesszió sújtja, így aztán a szavazók nincsenek elragadtatva Macri gazdaságirányításától. Az elnök tanácsadói azt mondják, hogy a közbiztonság kérdése lesz a legerősebb alternatív témája az újraválasztási kampányában.

Növekvő politikai tőkéjétől felbátorodva Bullrich felpörgette a bűnözéssel szembeni kemény fellépést szorgalmazó programját.

Két nappal a G20-as csúcs után enyhítette a rendőrség által alkalmazható halálos erőszakra vonatkozó korlátozásokat. „Eddig a biztonsági szolgálatok tagjai fegyveres bűnözőkkel szemben nem használhatták önvédelemre vagy mások védelmére a fegyverüket” – mondta. „Meg kellett várniuk míg rájuk lőnek, hogy viszonozhassák a tüzet.”

A reform felháborodást váltott ki az emberi jogi aktivisták körében, akik kifogásolták azt a cikkelyt, amely engedélyezi, hogy a rendőrség lőfegyvert használjon menekülő gyanúsítottal szemben, vagy tág értelemben meghatározott körülmények esetén figyelmeztetés nélkül, például, ha emberélet komoly veszélyben van, vagy ha a figyelmeztetés „nem lenne helyénvaló vagy hasztalan lenne”.

A Human Rights Watch arra figyelmeztetett, hogy az új szabályok „lehetővé teszik a rendfenntartó erőknek, hogy elfogadhatatlanul széleskörű körülmények között használják a lőfegyverüket”. A Centro de Estudios Legaley y Sociales argentin emberi jogi szervezet pedig azt mondta, hogy ezáltal a bíróságok nehezebben vonhatják majd felelősségre a helytelenül eljáró rendőröket. Bár ez a kérdés mindenhol – az Egyesült Államokban is – rendkívül érzékeny kérdés, bírálói szerint a korlátozások enyhítése különösen problematikus Argentínában, ahol a rendfenntartó erők tagjai gyakran alulképzettek.

Még Macri koalíciójának egyik tagja, Elisa Carrió kongresszusi képviselő is ellenezte a változtatást. Az új politika „megsérti az emberi jogokat”, jelentette ki. „Nem fogunk a fasizmus felé haladni.” Buenos Aires kormányzója, María Eugenia Vidal, aki szintén a Cambiemos tagja, azt mondta, hogy a tartomány nem fogja alkalmazni a megváltozott szabályozást, emberi jogi titkára, Santiago Cantón pedig „mindenkire nézve veszélyesnek” nevezte azt.

Bár a hazai és külföldi emberi jogi szervezetek körében vitákat váltott ki, az új politika illeszkedik Bullrich mano dura (kemény kéz – a szerk.) szemléletébe. 2018-ban a miniszter hősként ünnepelt egy rendőrt, aki agyonlőtt egy menekülő rablót, meglátogatta az otthonában, és biztosította, hogy „nincsen egyedül”. Megvédte azt a politikát is, ami a bírálói szerint megsérti a tüntetők jogait.

Bullrich keményvonalas fellépésének időzítése furcsának hathat. Marci alatt Argentína nagy lépéseket tett a bűnözés elleni harcban. A kokainfogások száma nő, az emberölések száma pedig 2015 és 2017 között 21 százalékkal csökkent, százezer főre jutó 6,6 gyilkosságról 5,2-re. A rablások száma ugyanebben az időszakban hat százalékkal esett vissza. Argentína ma az egyik legbiztonságosabb ország Latin-Amerikában.

Ezen eredmények ellenére a bűnözés miatt aggódnak a legtöbben Argentínában, és a bűnözéssel kapcsolatos percepció nem tükrözi az elmúlt évek fejlődését, mivel Latinobarómetro szerint az argentinok 88 százaléka azt mondja, hogy tart attól, hogy bűncselekmény áldozatává válik.

Tekintve az erőszakos bűnözéstől való általános félelmet – és Bullrich növekvő befolyását –, több jel is utal arra, hogy az ország biztonságpolitikája a jövőben még keményebbé válhat.

Ezek a lépések elsősorban Macri konzervatív táborának szólnak: a Cambiemos szavazóinak 84 százaléka támogatja az új rendőrségi fegyverhasználati szabályozást. A változtatások azonban a függetleneket és az ellenzéki perónistákat is célozzák; a Poliarquía tanácsadó cég szerint összesen az argentinok 60 százaléka támogatja az új politikát. Csak Cristina Fernández de Kirchner korábbi elnök támogatói ellenzik nagyobb arányban.

Sőt, Macrin amiatt van nyomás, mind belföldön, mind pedig külföldön, hogy határozottabb biztonságpolitika mellett foglaljon állást. Brazília újonnan megválasztott elnöke, Jair Bolsonaro, aki a bűnözés elleni fellépést ígért, felerősítette a hasonló hangokat szerte a régióban, így Argentínában is. Otthon Alfredo Olmedo szélsőjobboldali elnökjelölt, Bolsonaro csodálója, még keményebb fellépést szorgalmaz. Még a fősodorbeli perónisták is, mint például Sergio Massa és Miguel Pichetto elnökjelöltek is évek óta határozottabb rendfenntartó szemléletmódot szorgalmaznak, mint amilyen Néstor Kirchner és Fernández de Kirchner elnökök alatt volt, akik együttesen 2003 és 2015 között vezették az országot. „Vissza kell szerezünk a rendőrségbe vetett bizalmat, és felhatalmazást kell adnunk neki” – jelentette ki Pichetto.

A Bolsonaro-hatás még a jellemzően békés Uruguayban is érezhető, ahol az idei választások legjelentősebb a politika világán kívülről érkező jelöltje is egy mano dura programmal indul.

Ebben az általános hangulatban Bullrich segít Macrinak eleget tenni a keménykezű politikára vágyó közakaratnak, és kordonként szolgál azokkal a kihívásokkal szemben, amelyek esetleg ronthatják Macri esélyeit az elnökválasztások első fordulójában. Ha ugyanis a bázisa megosztottá válna Fernández de Kircher és egy mérsékelt perónista jelölt megakadályozhatná, hogy a jelenlegi elnök bekerüljön a második fordulóba.

Fernández de Kirchner erősen szembehelyezkedik Bullrich-csel. Az ő biztonságpolitikáját azonban sokan tisztességtelennek tartották a rendőrséggel szemben. Ezenkívül egy regionális áramlattal is szembemegy. Ahogy közelednek a választások Argentínában, nagyon úgy tűnik, hogy fogunk még hallani Bullrich-ről.

Írta: Benjamin N. Gedan és Nicolás Saldías

Forrás: Americas Quarterly

Fordította: Latin-Amerika Társaság