Duque és jobboldali Demokratikus Közép pártja gyakran adott hangot heves ellenkezésének a mára már leszerelt FARC-cal kötött békemegállapodással kapcsolatban. Egy évvel ezelőtt a párt hangzatosan kijelentette, hogy „miszlikbe” fogja tépni a megállapodást, ha megnyeri az idei elnökválasztásokat.

És nemcsak, hogy megnyerte, de az áprilisi törvényhozási választások után máris a kongresszusi mandátumok többségét birtokolja. Miközben a jelenlegi kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy biztosítsa, hogy a békemegállapodás megjelenjen a törvényekben, az emberek azt remélik, hogy nemzetközi nyomás alá kerül majd az új elnök, akinek kétségkívül jelentős hatása lesz a békefolyamatra.

Iván Duque győzelme még bizonytalanabbá teszi a békemegállapodás jövőjét - Fotó: The Bogotá Post

Duque, akit gyakran mérsékeltebbnek tekintenek politikai mentoránál, Álvaro Uribe exelnöknél, talán nem megy el a teljes békemegállapodás felmondásáig. A weboldalán olvasható egyik kampánydokumentuma kevés információval szolgál az ezzel kapcsolatos konkrét terveiről. Mindazonáltal a „béke” szó mindössze kétszer szerepel a felsorolt kétszázhárom javaslatban.

Egy közelmúltban adott interjúban azonban Duque jelentős változtatásokról beszélt a békemegállapodást illetően, amelyek miatt a FARC akár fel is mondhatja a szerződést. „A legnagyobb kihívást az [elkövetett bűncselekményekkel] arányos büntetések meghatározása jelenti” – mondta az El Tiempónak. Az egykori FARC-tagok számára kiszabott alternatív büntetések hangos bírálójaként valószínűleg keményebb lépéseket vezetne be azoknál a kártérítés jellegű büntetéseknél, amelyeket azoknál helyeztek kilátásba, akik kimerítően megvallják a bűneiket.

Ezenkívül az új elnök arra is tett utalásokat, hogy azokat az egykori gerillákat, akiket súlyos emberijog-sértésekért terhel felelősség, eltiltaná politikai tisztségek viselésétől, ami olyan magas rangú FARC-tagokat is érinthet, akik júliusban készülnek elfoglalni kongresszusi helyeiket. Bár Duque javaslata első ránézésre jogosnak tűnhet, nem titok, hogy a FARC elkötelezettségét a leszerelés iránt nagyban növelte az, hogy törvényes politikai teret biztosítanak nekik. Az is igaz, hogy az egykori FARC-harcosok perei évekig el fognak tartani, és a politikai részvételük jogerős bírósági döntésektől való függővé tétele sokuk számára a politikából való de facto kizárást jelentené.

Duque ezenkívül egy olyan reformot is bejelentett, aminek értelmében a kábítószer-kereskedelmet a jövőben nem tekintenék politikai bűncselekménynek, és így nem lehetne alóla amnesztiát kapni. Ez megkötné az új Különleges Törvényszék a Békéért kezét, ami jogosultságot kapott arra, hogy egyenként elemezze az egyes eseteket.

Az ilyen módosítások miatt vélhetően megugrana a FARC-szakadárok száma, akik jelenleg a becslések szerint körülbelül ezren vannak. Ezek a csoportok civil aktivisták életét fenyegetik, és erőszakos összecsapásokba bocsátkoznak a fegyveres erőkkel, súlyosbítva a már így is aggasztó biztonsági helyzetet az ország számos vidéki térségében.

Végezetül pedig kérdéses, hogy az ELN folytatná-e a tárgyalásokat olyan szigorú feltételek mellett, amilyeneket Duque tervez bevezetni, például „egy kijelölt területen nemzetközi felügyelet mellett való összegyűjtésük és minden bűnözői tevékenység felfüggesztése”, ahogyan ezt az El Tiempónak kifejtette, hozzátéve, hogy nem hisz a kétoldalú tűzszünetekben.

Jogilag az új elnök köteles tartania magát a békemegállapodásban lefektetett általános elvekhez, és bármilyen változtatás alkotmánymódosítást igényel. Mindazonáltal Duque számára kedvező lesz a kongresszus összetétele, és talán szűken meglesz a többsége ahhoz, hogy megváltoztassa a megállapodás egyes kitételeit. Mondanom sem kell, hogy a már most is törékeny béke pengeélen táncol.

Írta: Viviana Durán

Forrás: The Bogotá Post

Fordította: Latin-Amerika Társaság