Felkelő csoportok, fegyveres rendőrök átvették az ellenőrzést a város számos körzete fölött, szétzilálták a közlekedést, autógumikat gyújtottak fel, és erőszakosan tiltakoztak állítólag az ellen a törvény ellen, aminek következtében szerintük csökkenni fognak a béreik.
Az állapot megszüntetésére kísérletet téve Rafael Correa elnök azonnal úgy döntött, hogy a személyes párbeszéd a legjobb módszer, hogy elmagyarázza a tiltakozóknak és a zendülő rendőröknek azt, hogy a törvény, ami ellen tiltakoznak éppen, hogy növeli a fizetéseiket, juttatásaikat és általánosságban a munkabiztonságot.
Reggel fél tíz körül Correa tájékoztatta a kíséretét, hogy a Quitói Első Számú Rendőrezredhez fog menni, hogy be-széljen az egyenruhásokkal. Az érkezésekor a rendőrök ordítoztak és felé kiabáltak, sokan csuklyát viseltek és gáz-maszk takarta az arcukat. Az ecuadori elnök úgy döntött, hogy mikrofont ragad, és beszédet intéz a feldühödött tömeghez, megpróbálja elmagyarázni ne-kik az új törvény előnyeit, miközben rámutat arra is, hogy nyilvánvaló az, hogy őket félrevezették és manipulálták azok az erők, akik az ország és a kormány de-stabilizálásában érdekeltek.
A rendőrök nem hallgattak a józan-észre. Továbbra is azt követelték, hogy Correa vonja vissza a törvényt, és fegyverekkel a kezükben köveket és más kemény tárgyakat dobáltak felé és könny-gázt lőttek az elnökre és kíséretére. Felismerve, hogy ilyen körülmények között nincs lehetőség a párbeszédre, Correa kihívóan kijelentette, hogy nem fog meghajolni az ilyen erőszakos és kényszerítő nyomásgyakorlásnak. A kormánya pedig kiáll a törvény mellett. "Öljetek meg, ha ezt akarjátok, de engem nem lehet erőszakkal cselekvésre kényszeríteni" - mondta az elnök a felfegyverzett, dühöngő rendőrök előtt.
Néhányan komolyan vették a kihívást. Amint a biztonsági csapata el akarta kísérni a helyszínről, Correát megtámadták és megütötték a rendőrök, és tárgyak repültek felé dühös tömegből. Egy könnygázgránát szinte súrolta a fejét, a körülötte lévő csőcselék pedig megpróbálta megrúgni az elnök térdét, amit nemrég műtöttek, aminek következtében még most is bottal jár Ecuador első embere. Hivatalos felvételek később feltárták, hogy ezekben a feszült és veszélyes pillanatokban a rendőrök rádióin az "öljétek meg" felhívás hangzott el. "Öljétek meg az elnököt", "Öljétek meg Correát", "Nem juthat ki élve" - parancsolták magas rangú rendőrtisztek a belső rendőrségi rádiókon.
"Öljétek meg mindegyiket, nyissatok tüzet, lőjétek le őket, de ne hagyjátok azt a gazembert elmenni" - harsogott a járőrök rádióiból, utalva az elnökre és a kíséretéül szegődött miniszterekre és titkosszolgálati munkatársakra. "Öljétek meg ezt a szarházi Correát" - kiabálták, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy meggyilkolják az államfőt.
Az elnök emberei körbevették őt, és így hozták ki a tömegből, miközben az erőszakos rendőröket erővel tartották vissza. Mivel az incidens alatt mérgező gázokat lélegzett be, Correa elnököt egy a közelben lévő katonai kórházba szállították. Mihelyt az elnök az épületen belülre került, a zendülésben részt vevő katonai és rendőrségi erők körbevették a kórházat, és nem engedték őt távozni.
"Nem megy addig innen el, amíg alá nem ír" - utasították a Főparancsnokukat, jelezve neki, hogy írja alá a nekik nem tetsző törvény visszavonását. Ám Ecuador államfője kitartott az állás-pontja mellett. "Erőszakkal, semmit. Párbeszéddel, mindent." - tette világossá.
Napokkal később, Correa elnök ezeken a pillanatokon elmélkedett. "Őszintén hittem, hogy nem jutok ki élve. Sajnáltam a családomat. A félelem helyett inkább éreztem nyugalmat és szomorúságot amiatt, hogy ide jutottunk" - vallotta meg a nemzetközi média előtt egy a megpróbáltatások véget érte után tartott sajtótájékoztatón.
Amint az elnököt túszként tartották a kórházban, katonai egységek lezárták Quito légierőbázisát és leállították az összes járatot a nemzetközi repülőtéren. A puccs kezdett alakot ölteni.
Mikor a Correát támogató emberek ezrei megtöltötték az utcákat, hogy tiltakozzanak az államcsíny ellen rendőrségi erőszakkal és elnyomással találkoztak. A biztonsági erők Correa-párti parlamenti képviselőknek sem engedték, hogy be-lépjenek a Nemzetgyűlésbe. Órákkal később, a puccsot támogató politikai csoportok erőszakkal behatoltak az ecuadori állami televízió, az Ecuador TV épületébe, hogy onnan tegyék közzé a szándékaikat, és azzal vádolják Correa elnököt, hogy nemzeti válságot provokált.
Guayaquilben a fosztogatás és a lázongás egyre nagyobb méreteket öltött, és a tiltakozó rendőrség is csatlakozott a zendüléshez. Különböző Correa-ellenes szervezetek nyilatkozatokat kezdtek kibocsátani, amikben Correa lemondását, valamint a kormány és a parlament feloszlatását követelték. Ezen szervezetek közül, mint amilyen például a Pachakutik őslakos koalíció, néhánynak vannak olyan tagjai és ágazatai, akiket az Egyesült Államok ügynökségei pénzelnek, olyanok, mint az USAID, a Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért (NED) és a Nemzeti Demokrácia Intézet (NDI).
Egy brazíliai CNN-interjúban az egy-kori elnök és puccs-vezető, Lucio Gutiérrez lemondásra szólította fel Correa elnököt és őt hibáztatta az országban kialakult helyzetért. Órákkal korábban Correa hozta összefüggésbe Gutiérrezt a folyamatban lévő puccsal. "Elutasítom Correa elnök vádjait és tagadom, hogy puccskísérlet lenne folyamatban. Ez csupán egy rendőrségi tiltakozás és tüntetés Correa szörnyű gazdaságpolitikája ellen Ecuadorban." - mondta Gutiérrez, és hozzátette, "Ez egy ön-puccs lehet, mint amilyet Hugo Chávez csinált; számos nemzetközi médium kételkedett abban, hogy el volt-e rabolva." (Megjegyzés: Egy ellenzéki koalíció, másként gondolkodó katonatisztek, üzleti vezetők, politikai csoportok és a magánmédia a Bush-adminisztráció támogatásával 2002 áprilisában hajtott végre puccsot Chávez venezuelai elnök ellen. A puccs 48 óra után elbukott, de a puccsista erők Chávezt túszként tartották fogva, egészen addig, amíg a hozzá hű katonatisztek ki nem szabadították.)
Gutiérrezt magát is népi felkelés űzte el, és két évvel a 2003-as beiktatása után börtönbe került korrupció miatt. Azóta indult Correa ellen az elnökválasztáson. Tavaly Correa földcsuszamlásszerű, 55%-os győzelmekor alulmaradt, csupán a szavazatok 28%-át szerezte meg.
A csütörtöki puccs után, Correa elnök megismételte azon állítását, miszerint Gutiérrez volt az egyike azoknak, akik a destabilizációs-kísérlet mögött álltak. "A Tisztán Hazafias Társadalom (Gutiérrez pártja) és a Gutiérrez-testvérek vannak emögött." Az ecuadori államfő az egyesült államokbeli jobboldali csoportokat is okolta a puccs támogatása miatt. "Épp úgy, mint Hondurasban, Ecuadorban is kaptak pénzt ellenzéki csoportok 'jobboldali' szervezetektől az Egyesült Államokból" - jelentette ki.
USAID, NED, NDI és más amerikai ügynökségek sokmillió dolláros programokat működtetnek Ecuadorban, hogy politikai pártokat, szervezeteket és programokat pénzeljenek és képezzenek ki, hogy azok az Egyesült Államok érdekeit hirdessék országszerte. A Hugo Chávez elnök elleni 2002-es venezuelai puccs és a hondurasi elnök, Manuel Zelaya elleni 2009-es puccs idején is a destabilizált állapotot állandósító csoportok amerikai pénzeket és támogatást kaptak.
Az erőszakos rendőrségi erők által közel nyolc órán át túszként való fogva tartása után, Correa elnököt a Különleges Erők egy késő éjszakai művelet során kimentették. Jól felfegyverzett és álcázott katonai erők ütöttek rajta a kórházon, és heves tűzharcba bocsátkoztak a puccsban résztvevő rendőrökkel. Az elnököt biztonságba helyezték, majd egy kerekesszékben vitték ki, miközben a tűzharc folytatódott. Az autó, amivel elszállították, több találatot is kapott, ami már nyílt gyilkossági kísérletnek minősült.
Legkevesebb tíz ember halt meg és több mint kétszázan megsebesültek a puccskísérlet során.
Később, Correa elnök támogatóinak százait fogadta Elnöki Palotánál, akik megéljenezték, felháborodásukat fejezték ki a nap eseményeit illetően, és megfogadták, hogy "radikalizálják" az "állampolgári forradalmukat", ahogyan Correa politikáját Ecuadorban hívják.
A nap során regionális vezetők ítélték el a puccskísérletet, és abszolút támogatásukat fejezték ki Correa elnöknek. Éjfél felé, dél-amerikai államfők Bolíviából, Kolumbiából, Uruguayból, Peruból és Venezuelából rendkívüli UNASUR-találkozóra gyűltek össze Argentínában, hogy támogassák Correát és megoldásokat keressenek a válságra.
Megkönnyebbülten ölelkeztek össze, amint Correa mentőakciójának felvételeit kezdte sugározni kontinens szerte a Telesur, a legnépszerűbb latin-amerikai televízióállomás.
A puccsot megállították, de a mögötte álló erők továbbra is aktívak. Ecuadorban csütörtökön szükségállapotot rendeltek el, amit egy hétig érvényben is volt.
Ahogy a puccskísérletet belepi a por, a benne részt vevő pártok és egyéb szereplők jobban láthatóvá válnak.
Egyesült Államokban alapított szervezetek, üzleti érdekek, a rendőrség és amerikaiak által kiképzett katonák, az Egyesült Államok ügynökségeinek hidegháborús emlékei, köztük az ellenzéki csoportokkal szorosan együttműködő veterán hírszerzési specialista, Norman A. Bailey, és olyan politikusok, mint a szilárd Bush-szövetséges, Lucio Gutiérrez, mind benne voltak Rafael Correa kormánya megdöntésének kísérletében.
Most elbuktak, de a fenyegetés megmaradt. Ecuador nem az utolsó puccskísérletét élte át.