A venezuelai Legfelsőbb Bíróság (TSJ) kiadott szerdán egy határozatot, amelyben bejelenti, hogy ideiglenesen átveszi a Nemzetgyűlés hatásköreit egészen addig, amíg az fel nem hagy törvénysértő működésével.
A venezuelai törvényhozó testület ugyanis a Legfelsőbb Bíróság szerint 2016. július 26-a óta törvénysértően működik, mivel feleskette a 2015 decemberi Nemzetgyűlésen megválasztott három, Amazonas állambeli ellenzéki képviselőt, akiket korábban a TSJ eltiltott a hivatalba lépéstől. Mindhárom képviselő ellen vizsgálat folyik szavazatvásárlás ügyében.
A Legfelsőbb Bíróság döntése nagy vihart kavart - Fotó: Analitica
A szerdai döntés annak nyomán született meg, hogy a PDVSA állami olajvállalat jogi állásfoglalást kért a Legfelsőbb Bíróságtól arra nézve, hogy Nicolás Maduro venezuelai elnök megváltoztathatja-e a magán- és állami „vegyesvállalatok” feltételeit a törvényhozás jóváhagyása nélkül. A kérdés azután merült fel, hogy az elnök múlt hét vasárnap egy sor gazdasági intézkedést vezetett be végrehajtó rendeletekkel, köztük olyanokat, amelyek az állami-magán vegyesvállalatok reformjára vonatkoznak.
A venezuelai törvények kimondják, hogy az elnöki kezdeményezésre létrejövő állami és magán vegyesvállalkozásokat a törvényhozásnak jóvá kell hagyni. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság szerdán megállapította, hogy a törvényhozás a törvénysértő működése miatt „képtelen végrehajtani alkotmányos kötelezettségeit az államirányítás feletti politikai ellenőrzés területén”. A bírói hatalom döntése azt is megállapította, hogy emiatt a gazdasági intézkedések életbelépésének nincsen akadálya.
Az Alkotmány 336.7-es pontja lehetővé teszi a Legfelsőbb Bíróság számára, hogy a „törvényhozás alkotmányellenes mulasztása esetén korrekciós intézkedéseket hozzon”. A Legfelsőbb Bíróság döntése azt is jelenti, hogy az átveszi a jogalkotás alkotmányos feladatait, amíg a három jogellenesen tevékenykedő képviselőt el nem távolítják.
„A bíróság úgy döntött, hogy a nemzetgyűlés de facto nem módosíthatja a javaslat feltételeit vagy kísérelhet meg ahhoz egyéb feltételeket szabni” – olvasható a közleményben.
„Amíg a bírósági döntés megsértése fennáll, a Nemzetgyűlés további lépései érvénytelenek, így az alkotmánybíróság biztosítja a parlamenti funkciók megfelelő módon legyenek ellátva a bíróság, vagy más, általa megbízott testület által, hogy fennmaradjon a jogállamiság” – olvasható a döntésben.
Az OAS demokrácia záradékának támogatása
A venezuelai hatalmi ágak közötti növekvő feszültség egyre több figyelmet kap a nemzetközi színtéren is, és a szerdai döntés egy nappal azután született meg, hogy az Amerikai Államok Szervezete (OAS) rendkívüli ülésen tárgyalta a venezuelai demokrácia helyzetét.
Az ülést az OAS főtitkára, Luis Almagro hívta össze, aki korábban márciusban egy 75 oldalas jelentést állított össze, amelyben arra szólítja fel a tagállamokat, hogy függesszék fel Venezuela szervezeti tagságát egy sor politikai jog állítólagos megsértése miatt.
A venezuelai ellenzéki képviselők nyilvánosan kiálltak Almagro javaslata mellett, és március 21-én elfogadtak egy, „Egyetértés a demokratikus záradék aktiválásával” című nyilatkozatot, amelyben támogatták Venezuela szervezeti tagságának felfüggesztését. Több magas rangú ellenzéki képviselő meg is jelent Almagro oldalán egy sajtótájékoztatón.
Ugyanakkor a Nemzetgyűlés sokat bírált nyilatkozatát a Legfelsőbb Bíróság egy másik határozatában a múlt héten megsemmisítette.
A Hazafias Pólus egyik képviselője, Héctor Rodríguez által benyújtott hivatalos panaszra válaszul a Legfelsőbb Bíróság ismételten megállapította, hogy a Nemzetgyűlés vezetése, valamint az Egységes Blokk nevű képviselőcsoportja folyamatosan megsérti a bíróság döntését azáltal, hogy megtagadja a három bírósági eljárás alá vont képviselő eltávolítását.
Amellett, hogy megsemmisítette a nyilatkozatot, a Legfelsőbb Bíróság egy „ellenőrzési eljárást” is elrendelt annak érdekében, hogy az alkotmány és a nemzet jogai biztosítva legyenek.
A döntés azt is megállapította, hogy felmerül az alapos gyanú, hogy az ellenzéki képviselők a venezuelai büntetőtörvénykönyv alapján hazaárulást követtek el, és emlékeztetett arra, hogy a törvényhozók mentelmi joga nem vonatkozik arra az esetre, ha a Nemzetgyűlés a bíróság által megállapítottan törvényellenesen működik.
A Venezuelai Büntetőtörvénykönyv 132. cikkelye ugyanis megtiltja a venezuelaiak számára, hogy „külső beavatkozást igényeljenek hazai belpolitikai kérdésekben”.
Ellenzéki reakciók
Az ellenzék részéről felháborodott válaszok születtek a döntésre, és azzal vádolták a kormányzatot, hogy önkényesen „feloszlatta a törvényhozást”.
A törvényhozás épülete mellett tartott eseményen Julio Borges a Nemzetgyűlés Első az Igazságosság Párthoz tartozó elnöke széttépte a TSJ döntésének egy példányát, és azt mondta, hogy nem hajlandó a Legfelsőbb Bíróság döntését elfogadni. A TSJ döntését egy rakás „szemétnek” minősítette, és állami puccskísérlettel vádolta meg őket.
Eközben dulakodás alakult ki a Nemzeti Gárda, valamint három ellenzéki képviselő és szimpatizánsai között, amikor utóbbiak megpróbáltak a Legfelsőbb Bíróság épületébe bemenni, hogy tiltakozzanak a döntés ellen.
Peru elnöke, Pedro Pablo Kuzcynski országa caracasi nagykövetének azonnali hazahívásával válaszolt a bírósági döntésre, míg Argentína, Kolumbia és Mexikó kormányai nyilatkozatokban fejezték ki „aggodalmukat” a helyzet miatt.
Az ellenzék és a bíróság vitája
A venezuelai ellenzék a 2015-ös választásokon 1999 óta először került többségbe.
Bár képviselőik eleinte tiszteletben tartották a Legfelsőbb Bíróság azon döntését, hogy a három képviselő nem léphet hivatalba addig, amíg az ellenük zajló vizsgálat nem zárul le, de végül 2016 júliusában mégis feleskették ezeket a képviselőket.
Írta: Rachael Boothroyd Rojas
Forrás: venezuelanalysis.com
Fordította: Latin-Amerika Társaság