2016 végén a teleSUR összegyűjtötte, hogy szerintük melyek voltak a 2016-os esztendő legjobb és legrosszabb latin-amerikai vonatkozású eseményei.

Jó és rossz dolgok egyaránt történtek 2016-ban Latin-Amerikában - Fotó: Reuters/Goldman

A legjobbak:

1. Joaquín „El Chapo” Guzmán újbóli letartóztatása Mexikóban

Hat hónappal azután, hogy másodszor is megszökött szigorúan őrzött börtönéből, Joaquín Guzmán Loerát, az El Chapóként ismert mexikói drogbárót heves tűzharc után újra elfogták januárban szülővárosában, Sinaloában.

A mexikói hatóságok azt állították, hogy szemtanúkkal és kormányzati tisztviselőkkel készült interjúk, rendőrségi jelentések, katonai felvételek, valamint a drogbáró és az ismert amerikai színész, Sean Penn közötti, a mexikói színésznő, Kate del Castillo által szervezett találkozó nyomán fogták el Guzmánt.

Penn egy a Rolling Stonesban megjelent cikkben számolt be a találkozóról, amely kérdéseket vetett fel Del Castillo és El Chapo kapcsolatáról. A hatóságoknak azonban sikerült újra elfogniuk Guzmánt, miután az totálisan megalázta őket azzal, hogy Mexikó legszigorúbban őrzött börtönéből egy, a zuhanyzója alá ásott alagúton keresztül megszökött.

El Chapo az Egyesült Államoknak való kiadatása megkezdődött, és a hírhedt mexikói drogbáró nagy valószínűséggel a jövő év elején kerül bíróság elé. Az ügyvédei szerint a védencük elutasítja az Egyesült Államoknak való kiadatásai eljárást, mivel így soha többé nem találkozhatna a családjával.

2. Barack Obama történelmi havannai látogatása

Március 20-án Barack Obama az Air Force One a fedélzetén történelmi látogatásra érkezett Havannába, amivel közel 90 év után ő lett az Egyesült Államok első hivatalban lévő elnöke, aki ellátogatott a szigetországba.

A kétnapos vizit során Obama találkozott a kubai elnökkel, Raúl Castróval, valamint a magánszektor képviselőivel. Beszédet is mondott azokról az erőfeszítésekről, amelyekkel a hidegháborús korszak két ellenfele közötti kapcsolatokat próbálja helyreállítani.

A látogatásra azután került sor, hogy 2014 decemberében az Egyesült Államok bejelentette, hogy normalizálja a kapcsolatait Kubával. Ennek jegyében a két ország újranyitotta nagykövetségeit Washingtonban és Havannában, valamint helyreállították a menetrend szerinti kereskedelmi légi közlekedést.

Ugyanakkor olyan függőben lévő kérdéseket kell még megoldani, minthogy Washington még mindig fenntartja a gazdasági blokádját a szigetország ellen, vagy a Guantánamói-öbölben található börtön bezárása, illetve a terület Kubának való visszaszolgáltatása. Mivel Obama nem sokára leköszön hivatalából, az Egyesült Államok és Kuba közötti kapcsolatok alakulásának jövője kérdéses a megválasztott új elnök, Donald Trump kormányázása alatt.

3. A FARC és a kolumbiai kormány történelmi békemegállapodást írtak alá Cartagenában

Egy töltényből készült golyóval írta alá szeptember 26-án a történelmi békemegállapodást Juan Manuel Santos kolumbiai elnök és a FARC lázadóinak vezetője, a Timoleón Jiménesként vagy Timochenkóként ismert Rodrigo Londoño, és ezzel véget vetettek a fél évszázados fegyveres konfliktusnak, amelyben negyedmillió ember vesztette életét, 45 ezren tűntek el és közel hét millióan voltak kénytelenek elhagyni otthonukat.

Bár a jobboldali ellenzék megpróbálta visszafordítani a megállapodást és a nemek mellett kampányolt a népszavazáson. Ez hozzájárult ahhoz a csalódást keltő eredményhez, hogy a lakosság a szavazatok kicsivel több mint felével elutasította a megállapodást, azonban a kongresszus némi változtatás után elfogadta azt, így megkezdődött annak végrehajtási szakasza. Az alkotmánybíróság elfogadott egy „gyorsító szabályt”, amelynek köszönhetően a leghamarabb életbe léphet a kormány és a FARC gerillák közötti békemegállapodás.

Santos Nobel-békedíjat kapott, amiért hozzájárult a FARC lázadóival kötött békemegállapodáshoz, az utóbbiak fáradozását azonban nem ismerte el a Nobel-bizottság.

4. A világ nagyra értékelte a kubai orvosok ebola elleni küzdelmét Afrikában

Az év elején az Egészségügyi Világszervezet, a WHO bejelentette, hogy véget ért a majdnem két évig tartó ebolajárvány, amely 11 ezer ember életét követelte Nyugat-Afrikában, és további 22 ezren fertőződtek meg.

Az ENSZ egészségügyi szervezete azután tette ezt a bejelentést, miután lecsengett a Libériából indult, majd Sierra Leone-ra és Guineára is átterjedt járvány, amelyet már előző év júniusára sikerült ellenőrzött körülmények közé szorítani, amelyben nagy szerepet játszottak az Afrikában praktizáló kubai orvosok is.

A Henry Reeve után elnevezett orvosi brigádot 2005-ben hozta létre a korábbi kubai vezető, Fidel Castro, és ennek égisze alatt a hivatalos havannai kormányzati források szerint 461 orvos és ápoló harcolt Nyugat-Afrikában az ebola ellen.

2015-ben ezeket az orvosokat és ápolókat Nobel-békedíjra jelölték.

5. A Panama-iratok nyomán fellendült az adóparadicsomok elleni küzdelem

Az áprilisban, az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma által kiszivárogtatott, 11,5 millió dokumentumot tartalmazó Panama-iratok feltárták, hogy a Mossack Fonseca nevű panamai ügyvédi iroda hogyan segített politikusoknak, az üzleti elitnek és másoknak offshore számlákat létrehozni az adóparadicsomban. A botrányban számos politikus és ismert személyiség is érintett.

A belekeveredett latin-amerikai politikusok között találhatjuk az argentin elnököt, Mauricio Macrit, a volt perui elnökjelöltet, Keiko Fujimorit és a brazil parlamenti képviselőt, Eduardo Cunhát. Az információk további több tucat politikust hozták hírbe azzal, hogy fiktív társaságokon vagy offshore adóparadicsomokon keresztül próbálták meg elrejteni vagyonuk egy részét, rávilágítva a régióban egyre növekvő korrupciós hálózatokra.

A botrány kirobbanása után az ecuadori elnök, Rafael Correa személyesen kötelezte el magát amellett, hogy mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy felszámolják az adóparadicsomokat szerte a világon, ezzel ő lett az első államfő, aki ilyen kijelentést tett.

Számos ismert közgazdásszal és tudóssal együtt aláírt egy nyílt levelet, amelyben arra kérik a világ vezetőit, hogy szüntessék meg az adóparadicsomokat, és a multinacionális vállalatokat védő homályos pénzügyi viszonyokat. Ecuador síkra szállt a világ adóparadicsomai elleni szigorúbb nemzetközi szabályozás megalkotása mellett. Bolívia is csatlakozott ehhez a kampányhoz.

És a legrosszabbak:

1. A WHO nemzetközi vészhelyzetet hirdetett a zika-vírus terjedése miatt

Februárban az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy zika-vírus és a feltehetően általa okozott születési rendellenességek világméretű közegészségügyi problémát jelent. A szúnyogok által terjesztett vírust Brazíliában fedeztek fel, és harminc további latin-amerikai országra terjedt tovább.

A legtöbb esetben a zika-vírus által okozott fertőzés csak enyhe vagy semmilyen tünettel nem járt. Súlyos esetekben azonban lázzal, vörös szemekkel, ízületi fájdalommal, fejfájással és kiütésekkel járhat, a terhesség alatt pedig a csecsemőnél kisfejűséget vagy más agyi rendellenességet okozhat.

A WHO becslései szerint csak Brazíliában 1,5 millió ember fertőződött meg a vírussal, 2015 október és 2016 januárja között pedig háromezer-ötszáz kisfejűséggel járó rendellenességet diagnosztizáltak. Bár már nem jelent nemzetközi veszélyt, de mint minden szúnyogok által terjesztett betegség, a zika is szezonális, az azt terjesztő állatokkal bármikor visszatérhet.

2. Az őslakos vezető, Berta Caceres meggyilkolása Hondurasban

Berta Caceres márciusban gyilkolták meg az otthonában. Mielőtt végeztek volna vele, harminchárom halálos fenyegetést kapott, amiért szókimondó aktivizmussal lépett fel egy, az őslakosok földjeire tervezett vállalati beruházás, valamint az ország kormányának neoliberális politikája ellen.

Caceres 45 éves, négy gyermekes anyuka volt, aki a vízerőmű beruházás elleni küzdelem kapcsán lett az őslakos lenca nép egyik vezetője. A beruházás nyomán az őslakos földek nagy részét elárasztanák vízzel, míg a hagyományos ivóvízforrásaikat elapasztanák.

Az előző hónapban az ENSZ Környezetvédelmi Programja „kiállásáért és az általa nyújtott inspirációért”posztumusz neki ítélte a Föld Bajnoka Díjat, abban a reményben, hogy „halála nem volt hiábavaló”.

Caceres, aki húszévesen az egyik társalapítója volt a Hondurasi Őslakos Népek Állampolgári Tanácsának (COPINH), hazájában a marginalizált és szegénységben élő őslakosok jogaiért való fáradhatatlan küzdelmével vált híressé.

Az Emberi Jogok Védelmezőinek Megfigyelőközpontjának jelentései szerint Hondurasban az emberi jogokért kiálló személyeknek gyilkosságokkal, folyamatos fenyegetésekkel és kriminalizációval kell szembenézniük, ami miatt a közép-amerikai ország az egyik legveszélyesebb hely a világon az emberi jogi aktivisták számára.

3. Dilma Rousseff a hatalomból parlamenti puccsal való eltávolítása

Augusztus 31-én, felelősségre vonási eljárás keretében a brazil kongresszus elmozdította hivatalából Dilma Rousseffet, amit sokan parlamenti puccsnak minősítettek. Helyére alelnöke, Michel Temer került a 2018-as választásokig tartó ciklus végéig. Néhány nappal eltávolítása után, a katonai diktatúra idején bebörtönzött és megkínzott Rousseff úgy nyilatkozott, hogy politikailag „halálra ítélték” őt.

Bár riválisai megpróbálták úgy beállítani a felelősségre vonási eljárást, mintha az a kormányzati korrupció ellen irányult volna, Rousseffet sohasem vádolták meg pénzügyi szabálytalanság elkövetésével vagy személyes meggazdagodással. Az eljárás támogatói alig hivatkoztak az eljárás elindításának alapjául szolgáló, a költségvetési hiányt kozmetikázó könyvelési trükkökre. Ugyanakkor az eltávolítást megszavazó szenátorok fele ellen folyik büntetőjogi eljárás korrupció gyanújával.

Ez az intézkedés 13 évnyi, a munkáspárti Rousseff és Liuz Inacio Lula da Silva által fémjelzett progresszív kormányzati időszak végét jelentette.

A régió többi progresszív kormánya, Ecuador, Bolívia, Kuba, Nicaragua, Venezuela és El Salvador elítélte a történteket, és azt a közelmúlt baloldali vívmányait megsemmisítő, és neoliberális politikákat az országokra kényszerítő katonai puccsokhoz hasonlították. Rousseff eltávolítása után Temer egy vitatott megszorítási tervet fogadott el, amely a következő két évtizedre korlátozza a szociális kiadásokat és bebetonozná a neoliberális intézkedéseket.

Az erről szóló alkotmánymódosítást azután fogadták el a szenátusban, hogy Egyesült Nemzetek Szervezetének mélyszegénység-ellenes és emberi jogi különmegbízottja, Philip Alston élesen bírálta, amiért „a szociális kiadások a kormányzati megszorításokkal húsz évre történő befagyasztása az ország legszegényebb embereit fogja érinteni, különösen az oktatás és az egészségügy területén”.

4. A kolumbiai repülőgép-szerencsétlenség

Összesen hetvenegy ember, köztük a brazil első osztályú Chapecoense labdarúgó csapatának tizenkilenc tagja vesztette életét november 28-án, miután a repülőgépük röviddel a Medellínbe tervezett leszállás előtt lezuhant. A brazil csapat az Atlético Nacional of Medellin elleni Copa Sudamericana döntőre utazott volna a kolumbiai városba.

Mindösszesen hat ember élte túl a szerencsétlenséget, köztük a klub három játékosa. A tragikus baleset áldozatainak tiszteletére a Dél-Amerikai Labdarúgó Szövetség (CONMEBOL) a brazil csapatot hirdette ki a 2016-os Copa Sudamericana győztesének.

A tragédia sokkolta futballvilágot és egész Brazíliát. A csapat stadionjánál több tízezer szurkoló gyűlt össze, hogy az elhunyt játékosok előtt tisztelegjenek. A média megindító képeket közölt arról, ahogy a résztvevők könnyeikkel küszködve énekeltek futballindulókat.

A hatóságok vizsgálata alapján a baleset hanyagság, illetve annak a következménye volt, hogy a repülőgép annak ellenére kapott repülési engedélyt, hogy nem felelt meg a biztonsági előírásoknak, és nem volt elegendő üzemanyaga. Bolíviában letartóztatták a gépet üzemeltető LaMia vállalat vezérigazgatóját.

5. Peru engedélyezte az olajkitermelést az Amazonas térségében

A perui elnök, Pedro Pablo Kuczynski zöld utat adott a multinacionális vállalatok és az állami olajvállalat, a PetroPeru számára, hogy hozzákezdjen az olaj kitermeléséhez a 64-es blokként ismert olajban gazdag területen, amelyről azt feltételezik, hogy 40 millió hordónyi olajat rejt.

Ugyanakkor a PetroPeru környezeti és biztonsági múltja komoly kritikákra és aggodalmakra ad okot, mivel a vállalat csak az idei évben nyolc olajszivárgásért volt felelős az Amazonas-medencében, ahol az achuar őslakos közösség él.

Az őslakos törzs felháborodott tagjai tiltakoztak őseik földjének megvédése érdekében, és megpróbáltak nyomást gyakorolni Kuczynskire, hogy teljesítse a követeléseiket, és állítsa le a kitermelést, de a kormányzat figyelmen kívül hagyta a tiltakozást. A legutóbbi tüntetésükön az őslakos aktivisták kijelentették, hogy hajlandók a végsőkig elmenni, hogy megvédjék a területet az olajkitermeléstől.

Kuczynski, a korábbi Wall Street-i bankár, neoliberális programot képvisel az ország energiahordozóival kapcsolatos kérdésekben, és többek között azt is felajánlotta, hogy segít „kibogozni” azokat beruházási projekteket, amelyek elakadtak a bürokrácia útvesztőjében.

A tiltakozók arról számoltak be, hogy jelentős növekedést tapasztaltak a folyóban található döglött halak számában az idei szivárgások nyomán, amelynek a hatása különösen az áradások idején lehet súlyos.

Forrás: teleSUR Englis

Fordította: Latin-Amerika Társaság