2012 az átmenet éve volt a Bolíviai Többnemzetiségű Állam változási folyamatában, azon sok esemény, probléma és ellentmondás dacára, amellyel a kormányzata az elmúlt 12 hónapban szembetalálta magát.

Az átmenet éve volt, mert magunk mögött hagytuk Morales elnök 2009. decemberi 64 százalékos győzelmét követő 2010-2011-es kétéves konszolidációs időszakot, és beléptünk a 2013-2014-es újabb kétéves periódusba, amely nagyon gyorsan a 2014. decemberi elnökválasztásokba fog torkollni.

A tavalyi év mérlege

2012 kétségtelenül a consulta (konzultáció) éve volt a TIPNIS-ben (Territorio Indígena y Parque Nacional Isiboro-Secure). Az az év, amely során a kormány valószínűleg elvesztett egy nemzetközi csatát bizonyos ellenzéki és néhány civil szervezet irodáiban kidolgozott kereskedelmi stratégia ellen, de megnyerte a törvényességért folytatott háborút Bolíviában. Az eredmény minden kétséget kizáróan elsöprő: az 58 közösségből (ami a közösségek 84 százaléka, mivel 11 nem vett részt a consultában) 55 (79 százalék) jóváhagyta az autópálya megépítését.[i] Ez az eredmény ízekre szedte a posztmodern és rousseauista elemzéseket, amelyeknek csekély ismeretük volt a történelemről és a TIPNIS szereplőiről, erdei szelíd vadembereknek titulálva őket, akiknek nincs szükségük semmi többre, és megmutatta nekünk, hogy a TIPNIS közösségeinek többsége nagyobb állami jelenlétet szeretne, hogy hozzáférhessenek az egészségügyhöz és az alapfokú oktatáshoz. Mindenesetre a konfliktusnak még nincs vége, és nincs kétség afelől, hogy az elkövetkezendő két év során az ellenzék az autópálya-építés ellen fog kampányolni egy gyarmatosított és kifosztott országban, amelynek még mindig nincs olyan országútja, amely összekötné a kilenc nagy közigazgatási területéből kettőt.

2012 ugyanakkor a gazdaság éve is volt. Bolívia folytatta a növekedést, évente 5,2 százalékkal (ami magasabb arány, mint Brazíliáé, Mexikóé vagy Uruguayé, hogy csak három példát említsünk), és az egy főre eső GDP-je 2012-ben 2238 dollárra, a 2006-os 1182 dollár kétszeresére nőtt. Ami a külkereskedelmet illeti, 2012 első negyedévében az export meghaladta a 2007-es év összes exportmennyiségét: 5,068 milliárd dollár volt, szemben a 4,822 milliárd dollárral, és a nemzetközi tartalékok elérték a 14 milliárd dollárt – a bolíviai GDP csaknem 50 százalékát, ezzel Bolívia rendelkezik a legnagyobb GDP-arányos tartalékokkal egész Latin-Amerikában.

Ehhez hasonlóan alakultak az állami beruházások, amelyek 2012-es összege átlépi a 2 milliárd dollárt, a külső államadósság összesen 3,704 milliárd dollár, ami csökkenést jelent a 2005-ös 4,947 milliárd dollárhoz képest. 2012 júniusára minden tíz bolíviaiból három kapott feltételes közvetlen pénzátutalásokat (bonos), amely a javak újraelosztásának eszköze, ami a szegénységi rátát öt év alatt majdnem 12 százalékpontra (2011-ben ez 48,5 százalék volt), az mélyszegénységet pedig 13 százalékpontra (24,3 százalék) csökkentette ugyanezen időszakban. A szegénység csökkentésének másik tényezője a minimálbér 1000 bolivianóra (1 boliviano = 32 forint) emelése volt 2012-ben. Ez az összeg 2011-ben még csak 815 boliviano volt, 2005-ben, a MAS előszöri megválasztásának idején pedig csupán 440.

A múlt év elemzésekor említésre méltó fontos tényezők még a külpolitikában megtett lépések, különösképpen a Chilével az önálló tengeri kijáratról folytatott tárgyalások, és az a kereset, amellyel Bolívia ezügyben a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul[ii]; valamint az a nemrég benyújtott kérelem, amellyel a dél-amerikai ország a Mercosur, a világ ötödik legnagyobb gazdasági szervezetének teljes jogú tagja kíván lenni. Meg kell említenünk Bolívia vezető pozícióját az ALBA-ban[iii], és a G77+Kínában, olyan többoldalú tanácskozásokban, mint a Rio+20 ENSZ Konferencia a Fenntartható Fejlődésért vagy a COP (Pártok Konferenciája) a Klímaváltozásról. Bolíviának soha nem volt önálló külpolitikája, és most a neoliberális diplomáciát lecserélte a Népek Diplomáciájára.

Végül pedig nem lehet teljes ez a rövid év végi mérleg a Kormányminisztériumban (Belügyminisztérium) nemrégiben felszínre került korrupciós ügy megemlítése nélkül. Abban a minisztériumban, ami júniusban helyesen szembeszállt egy politikai zendüléssel, és megtette, amit egy demokratikus és kulturális forradalom felé haladó kormánynak meg kellett tennie: határozottan fellépett minden érintett letartóztatásáért, és vizsgálatot indított, függetlenül attól, hogy ki bukik még le.[iv] Valószínű, hogy (még) nem ismerjük az ügy minden szálát, de a folyamat eredményességének érdekében mindennek nyilvánosságra kell kerülnie, és keményen meg kell büntetni minden érintettet, és ha azok esetleg kormánytagok, akkor a büntetésnek még nagyobbnak kellene lennie, hogy biztosítsák a későbbi integritást és koherenciát.

Kihívások 2013-2014-re

A közelmúltbeli venezuelai események ellenére, Chávez győzelme a választásokon, amely újabb hat évre ad neki felhatalmazást, és Correa valószínűsíthető győzelme Ecuadorban februárban (majdnem biztosan nem lesz szükség második fordulóra sem) azt jelenti, hogy a Bolíviában zajló folyamatot még jobban veszélyeztetni fogják azok, akik fenyegetve érzik magukat az Evo Morales elnök által folytatott antiimperialista és az antikolonialista politikától. Kétségtelenül nagy erőfeszítéseket (és sok pénzt) fognak fektetni az ALBA egyik leggyengébb láncszeme és a kontinens változási folyamata elleni támadásba, illetve abba, hogy megszilárdítsanak egy ellenzéki alternatívát a MAS-kormánnyal szemben.

A változási folyamat további elmélyítése irányába tett kezdeti lépés Jessica Jordán, a MAS kormányzójelöltjének győzelme kellene, hogy legyen januárban Beni tartományban. Ebben az amazóniai körzetben aratott győzelem január 20-án nagy csapás lenne a Media Lunának.[v] Nyilvánvalóan nem lesz könnyű győzni Bolívia egyik legkonzervatívabb térségében, amelyben az hacendado hatalomnak még mindig nagy tartalékai vannak akciókat szervezni és mozgósítani, de már az a tény, hogy kérdéses, hogy ki lesz a befutó önmagában győzelem, és tapintható bizonyítéka annak, hogy változnak a dolgok.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a középosztályt sem, amelyet az MSM[vi] mérsékelt irányítás-orientált kommunikációval megpróbál átcsábítani. Azonban 2012 októberében kiderült, hogy a La Paz-i önkormányzat csupán a (közberuházásokra szánt – R. F.) költségvetésének mindössze 26 százalékát költötte el, ami sokkal kevesebb, mint a minisztériumok 50 százalékos átlaga. Azt a következtetést vonhatjuk le ebből, hogy ha az MSM nem képes irányítani egy városházát, akkor nehéz lesz egy államot vezetnie. De a 2012-es népszámlálás eredményei alapján a középosztályban is várhatóan új szavazók százezrei jelennek meg, akik 2009-ben még túl fiatalok voltak a szavazáshoz, és akiket olyan kommunikációval kellene megnyerni, amely túlmutat a változás ígéretén, és amely olyan politikai programmal társul, amely bevonja őket az ország politikájának felépítésébe.

Végezetül pedig nem ugorhatjuk át azokat a bázisokat, amelyeket a változási folyamatban megalkottak és megszilárdítottak. Talán ezek a bázisok vannak a legkevésbé veszélyben, de őket is meg kell erősíteni, hogy folytatni lehessen a forradalom lelkét (ajayu) jelentő keménymag, a népi és az alárendelt szektorok növelését, mert nélkülük a forradalom fokozatosan szétesik. Velük azonban elkezdhetünk a 2025-ös Hazafias Tervben[vii] gondolkodni, átalakítva a politikai és felszabadító forradalmat egy posztkapitalista gazdasági forradalommá.

A szerző, aki magát csak „a változási folyamat harcosának” nevezi az Universidad de la Cordillera kutatója, gyakori munkatársa a Le Monde Diplomatique bolíviai kiadásának, és a Bolíviai Többnemzetiségű Állam külügyminisztériumával is együtt dolgozik. Baszk származású.

Katu Arkonada


[i] A törvény által előírt consulta (konzultáció), amelyet közvetlenül befolyásolt a sok vitát kiváltó országútprojekt-javaslat, ami miatt a másként gondolkodó őslakos aktivisták nemrégiben kétszer is felvonultak, december 7-én fejeződött be. A consultán részt vevő közösségek túlnyomó többsége hozzájárult a Villa Tunari és San Ignacio de Moxos közötti országút megépítéséhez. Lásdhttp://www.la-razon.com/nacional/Consulta-cierra-promesa-fondos-ecologica_0_1738626180.html.

[ii] Lásd: Bolivia's Morales to take Chile sea dispute to court. Lásd még: http://www.elcaribe.com.do/2012/11/17/bolivia-chile-debaten-salida-mar-cadiz.

[iii] A Mi Amerikánk Népeinek Bolivári Szövetsége (Spanyolul: Alianza Bolivariana para los  de Nuestra América) egy nemzetközi együttműködési szervezet, amely Latin-Amerika és a Karib-térség országai társadalmi, politikai és gazdasági integrációjának eszméjén alapul.

[iv] Novemberben a minisztérium számos vezető ügyvédje is érintett volt abban, hogy pénzt próbáltak kicsikarni egy Jacob Ostreicher nevű amerikai állampolgártól, aki négy évvel korábban érkezett Bolíviába és Santa Cruzban rizstermesztésbe fektetett be. Júniusban pénzmosással vádolták meg. A bolíviai gyanúsítottak állítólag 50 ezer dolláros anyagi ellenszolgáltatásért javasolták a szabadlábra helyezését. Lásd: Desbaratan red de corrupción y extorsión en la que operaban dos asesores del Ministerio de Gobierno, és Morales asegura que hay “infiltrados” que buscan desprestigiar al Gobierno.

[v] Az úgynevezett Media Luna (magyarul „félhold”) négy tartománya Bolívia keleti részét foglalja magában, és ezek a tartományok voltak a konzervatív ellenállás központjai a Morales-kormánnyal szemben. Kormányzóik gyakran összejátszottak a La Paz-i ellenzékkel.

[vi] Az MSM, a Movimiento Sin Miedo (Rettenthetetlen Mozgalom), egy középbalos ellenzéki párt, ami jelenleg La Paz polgármesteri székét uralja.

[vii] 2025 a Spanyolországtól való felszabadulás 200. évfordulójának éve lesz.