A Nemzeti Ügyvédi Kamara nyolcfős delegációjának részeként az október 7-i venezuelai elnökválasztást megelőző hetet Caracasban töltöttük, ahol a választási rendszert tanulmányoztuk, amelyet Jimmy Carter „a világon a legjobbnak” nevezett.

Egy több mint 220 fős, parlamenti képviselőkből, választási tisztviselőkből, tudósokból, újságírókból és bírókból álló nemzetközi csoport tagjaiként pedig élesben is megfigyeltük azt a választások napján szerte az országban. A közvélemény-kutató cégek túlnyomó többsége előrejelzéseinek megfelelően Hugo Chávezt kétszámjegyű különbséggel (55,11 százalék a 44,27 százalékhoz képest) választották újra, példa nélküli, 80,9 százalékos részvétel mellett.

A szabad és fair választások csak egy jellemzője a demokráciának, de Venezuelában az választások valami többé váltak – egy nemzeti projektté, amely nem ismer pártokat, és amelybe nagyobb beruházást hajtottak végre.

Különböző faktorok teszik a venezuelai választási rendszert kiemelkedővé. A „21. század szocializmusának” és a latin-amerikai integrációnak bolivári projektje, amelyet Hugo Chávez és támogatói indítottak el annak 1998-as első megválasztása után, alapjába véve egy demokratikus projekt. Chávez ismételten hangsúlyozta, hogy a legitimációja és megvalósíthatósága az emberek akaratában rejlik, amely szabad és fair választásokon nyilvánul meg. Az 1999-es bolivári alkotmányt magát is egy jelentős népi részvétellel bíró, választott tagokból álló gyűlés dolgozta ki, és egy népszavazáson, a szavazatok 72 százalékával fogadták el. Ez biztosít egy független Nemzeti Választási Tanácsot (CNE), amelyet a megválasztott Nemzetgyűlés (Kongresszus) választ ki, és az alkotmányos státusza egyenrangú a közigazgatás másik négy ágáéval (a végrehajtó, a törvényhozó, a bírósági valamint a Poder Ciudadano azaz a néphatalom ágáéval, amely utóbbi magában foglalja a főügyészt, az emberi jogi biztost és a számvevőszék vezetőjét). Az alkotmány többet tesz lehetővé politikai képviselők megválasztásánál, vannak olyan cikkelyei, amelyek szerint népszavazás írható ki az alkotmány megváltoztatására (ezt ki is használták 2007-ben és 2009-ben), szintén népszavazás írható ki törvények eltörlésére, de még az elnök visszahívására is (erre 2004-ben volt kísérlet).

Ahogy egyre több választást tartottak a CNE vezetése alatt (a bolivári alkotmány óta 28-at), és több választási törvényt és szabályozást fogadtak el, a venezuelai lakosság körében egyre nagyobb lett a bizodalom és tisztelet a választási rendszer iránt. Szakszervezetek is használni kezdték a rendszert, hogy vezetőséget válasszanak, és még az ellenzék is ezt használta, hogy megválassza a zászlóvivőjét először múlt februárban (aminek szintén tanúja volt az Országos Ügyvédi Kamara delegációja).

Hugo Chávez 1998-as megválasztása és a bolivári alkotmány 1999-es elfogadása óta a regisztrált szavazók száma az 1998-as 11 millióról mára majdnem 19 millióra emelkedett, köszönhetően egy erőteljes, az egész országra kiterjedő regisztrációs programnak, amely az ország legszegényebb közösségeit célozta meg. A szavazóhelyiségek száma az 1998-as 20.202-ről a 2012-es évre 38.239-re emelkedett.

A venezuelai választási rendszer talán legkiemelkedőbb aspektusa az az a technológia, amellyel a szavazatokat rögzítik, ellenőrzik és továbbítják. A technológia gondoskodik a hozzáférhető elektronikus szavazásról ellenőrizhető papíralapú nyomon követéssel, és a szavazatok a távoli helyekről való azonnali továbbításról a CNE központjába. A CNE hackelésálló és többszörösen átlátható ellenőrző és azonosító hitelesítési rendszerei véget vetettek az ellenzék korábbi csalással való vádaskodásainak.

Mindegyik szavazóhelyiségben, amelyet meglátogattunk voltak megfigyelők Capriles és Chávez táborából egyaránt. A megfigyelők, politikai hovatartozásuktól függetlenül elégedettségüket fejezték ki a folyamat tisztességességével és átláthatóságával kapcsolatban.

Jelen voltunk a CNE központjában, Caracasban, a választási eredmények kihirdetésekor, amelyre néhány órával az országban működő több mint 38.000 szavazóhelyiség bezárása után került sor. Figyelemmel kísértük azt is, amikor Capriles egy órával később a televízióban elismerte a vereségét.

Ami a legnagyobb hatást tett ránk, az az a nemzeti elkötelezettség a demokrácia iránt, ami az egész rendszerbe való magas szintű pénzügyi és népi beruházásokban mutatkozott meg. A gépeket tervező venezuelai vállalat (Smartmatic) technológiájának költségein kívül pénzbe kerül a 46.000 gép legyártása, karbantartása, javítása, csomagolása és szállítása. Ráadásul minden gép el van látva külön elektronikus szavazócédulával és ujjlenyomathitelesítő-géppel. Jelentős befektetést igényel azon személyek kiképzése, akik a szavazóhelyiségekben a gépeket működtetik szerte az országban. A CNE több mint 400.000 főt alkalmaz a választási folyamathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok elvégzésére. Elképzelni sem tudjuk, hogy mennyi más munka van még ezzel a komplex országos folyamattal, ami azt biztosítja, hogy a demokratikus rendszer teljesen átlátható legyen.

Susan Scott az Országos Ügyvédi Kamara Nemzetközi Bizottságának alelnöke

Azadeh Shahshahani az Országos Ügyvédi Kamara elnöke

Susan Scott és Azadeh Shahshahani