Szeretett öregeim!

Ismét megsarkantyúzom a Rocinantét; kezemen pajzsommal útnak indulok.

Gyermekeimnek.

Szeretett Hildita, Aleidita, Camilo, Celia és Ernesto!

Ha valaha olvasni fogjátok ezt a levelet, azért lesz, mert már nem leszek köztetek.

Ma 46 éve gyilkolták meg Ernesto Che Guevarát a bolíviai La Higuerában. Emlékére közöljük utolsó leveleit. Elsőként a kubai forradalom vezetőjének, Che harcostársának és barátjának, Fidel Castrónak szólót.

Kedves Hugo!

Örülök, hogy visszatérhettél az amerikai föld darabjára, amelyet annyira szeretsz,és a testvéri néphez, amely téged annyira támogat.

1819-ben, majdnem száznyolcvan éve, csaták tüzében, a bolivári felhívás visszhangjaként az ágyútűz robajában, Angosturában, ahol a Független Alkotmányozó Kongresszus összeült, a következőket mondta a Szabadító: „Boldog az a Honpolgár, aki a parancsnoksága alatt álló hadsereg védőpajzsa alatt a Népfelséghez fordult, és felhívta, hogy gyakorolja korlátlan akaratát!”