DOKUMENTUM

2004. március 27-én a Vasas Szakszervezeti Szövetség székházában, 175 résztvevővel, Kuba: lehetséges egy igazságosabb világ? címmel konferenciára került sor.

A konferenciát üdvözölte Roberto Fernández Retamar költő, esszéíró, a havannai Casa de las Américas elnöke. Mészáros István Kuba következő negyvenöt éve című tanulmányának rövidített változatát, melyet erre az alkalomra Szigeti József fordított le, Wirth Ádám olvasta fel. Előadást tartott Farkas Péter, Szigeti Péter, Alfredo León Alvarez, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete, Láng István, Simor András. A konferencia vendégeként beszámolt a folyamatban levő fellebbezés állásáról Eberhardt Schultz ügyvéd, a Szabadságot az Ötöknek német bizottság tagja.

Roberto Fernández Retamar üdvözletét és a konferencia szolidaritási nyilatkozatát közöljük.

ROBERTO FERNÁNDEZ RETAMAR

Üdvözlet a konferenciának

Magyar kollegáimnak, akik részt vesznek a „Kuba: lehetséges egy igazságosabb világ?” című konferencián

Nagy örömmel küldöm legszívélyesebb üdvözletemet az Önök konferenciájára, melynek témája - bizonyára megértik - sokat jelent számomra.

A mi José Martínk történelmi létünk egyedülálló alakja, a szabadságért és a függetlenségért vívott csatában bekövetkezett halála előtt egy évvel, 1894-ben azt írta: "a haza az emberiség".
Magyarországról nagyon kedves emlékeim vannak, és igen szeretett barátaim élnek ott. Meghat, hogy abban az országban, mely a zenében és a költészetben oly nagyot alkotott, Önök Kubával oly módon foglalkoznak, hogy egy igazságosabb világ lehetőségét vetik fel vele kapcsolatban. Nem túl hosszú múltra visszatekintő történelmünk elválaszthatatlanul összefonódott az igazságért vívott harccal.
Megismertük az irtózatos rabszolgaságot, a gyarmatosítást, az újgyarmatosítást, de mindezzel a rosszal szemben mindig megszólaltak a jó győzedelmét követelő hangok, és mindig vállalták a harcot ezért a célért.

Több mint negyvenöt éve belevetettük magunkat a küzdelembe, hogy olyan országot építsünk fel, melyet a szeretet vezérel. Ez nem volt és most sem könnyű feladat. Hatalmas ellenséggel kell szembenéznünk, aki hozzászokott ahhoz, hogy Amerikában, ahová születtünk, és mostanság már a világ jó részén, kénye-kedve szerint cselekedjék. Ez az ellenség, az észak-amerikai imperializmus 1898-ban megfosztott bennünket függetlenségünktől, azt csak 1959-ben sikerült kivívnunk; és ettől kezdve ezerféle módon tanúsította ellenségességét, rágalmazott, támadott és blokád alá vont minket, könyörtelen terrorizmussal élt ellenünk.

Jelenleg öt honfitársunk van fogságban amerikai börtönökben, akik fiatal életüket kockára téve az Egyesült Államokban akartak hozzájárulni a Kuba elleni terrorista akciók megfékezéséhez. Durva ellentmondás, valódi arcátlanság, hogy a kormányzó erők, akik magukat a terrorizmus elleni harcosoknak vallják (miközben terrorcselekmények özönét alkalmazták ellenünk), öt olyan férfit börtönöznek be, akik valóban a terrorizmus ellen harcolnak.

Felháborító ellenségeink kettős erkölcse: a terrorizmus elleni harcra hivatkozva azt az egész világra kiterjesztik, sőt számos országot azzal fenyegetnek, hogy bűntetteiket, melyeket az afganisztáni és az iraki nép ellen elkövettek, őellenük is el fogják követni. Ki lesz a következő, akit holnap megtámadnak? Hasonló kérdés járta be a világot, amikor Hitler tett kísérletet leigázására. Amit a felelős és becsületes honpolgárok ma Magyarországon, vagy bármely más országban az új téboly megállításáért tesznek, nemcsak Kubának, hanem a nagyobb hazának, az emberiségnek is a javát szolgálja.
Köszönet bátor és baráti tettükért!

Havanna, 2004. február 17.

SCHIESSEL ILDIKÓ FORDÍTÁSA

(BUDAPESTI KUBA-KONFERENCIA)

Szolidaritási üzenet

Mi, a "Kuba: lehetséges egy igazságosabb világ?" konferencia résztvevői, kifejezésre juttatjuk szolidaritásunkat a kubai nép iránt, amely több mint száz éves hagyományainak megfelelően halad a függetlenség és emberi méltóság útján, és építi saját világát rendkívül nehéz a bonyolult körülmények közepette, szembeszállva a közel fél évszázados blokáddal.

Ismételten kinyilvánítjuk, hogy szolidaritást vállalunk az öt kubai hazafival, akik terrorista szervezetekbe beépülve megakadályozták, hogy azok merényleteket kövessenek el a Kubai Köztársaság ellen.
Nemrég Noam Chomsky kijelentette: "Ezek a kubaiak az Egyesült Államokban létező terrorista szervezetekbe, melyek az Egyesült Államok törvényeit szegik meg, épültek be, és erre mi történt, nem a terroristákat tartóztatták le, hanem azokat, akik ezekbe a szervezetekbe beépültek."
Az öt kubai hazafi Egyesült Államokban történt letartóztatása, majd elítélése tiltakozó mozgalmakat hívott életre az egész világon. Az igazságosság és szolidaritás e hulláma nem kerülte el Magyarországot sem, miként az kifejezésre is jut ezen a konferencián.

Ismételten felemeljük szavunkat azért, hogy fogadtassanak el, a hagyományos észak-amerikai jogrendszer alapján, azok az érvek, melyek Miamiban, március 10-én, a védőügyvédek szóbeli beterjesztésén hangzottak el, az Atlantai Fellebbviteli Bíróság tizenegyedik ülésszakán, és jussanak érvényre az igazságosság és az emberi jogok egyetemes alapelvei. Kerüljön sor új, igazságos ítélethozatalra. Bocsássák szabadon az öt kubai hazafit. Míg teljes szabadságukat vissza nem nyerik, biztosítsák számukra a letartóztatottaknak kijáró jogokat. Vessenek véget Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában alkalmazott Kuba-ellenes megkülönböztető bánásmódnak.

A mai egypólusú világban az Egyesült Államok hatalmas katonai erejével a „Pax Americana” vitathatatlan törvényeinek akarja alávetni az emberiséget, a népekre, a természeti sokszínűségre, az ökoszisztémákra romboló politikáját próbálja rákényszeríteni. A helyzet rendezéséről beszélnek, de zűrzavart teremtenek. A „megelőző háború” doktrínájával fenyegetődznek, és a világot beláthatatlan katonai konfliktusokba sodorják. A valódi világegyensúlyt a népek fogják megteremteni, és nem azok a nagyhatalmak, amelyek az emberiség nagy részét alulfejlettségre kárhoztatják.

"Nem a civilizáció és a barbárság közt folyik a harc, hanem a hamis tudomány és a természet között" - mondta Martí. "Ne csináljunk újabb hazugság-világot" - mondja egy mai kubai költő. Csináljunk igazság-világot, igazabb világot.

Ezekből az alapelvekből kiindulva küldjük szolidaritási üzenetünket a kubai népnek.

Budapest, 2004. március 27.

Forrás: Ezredvég