Ferenc pápa elhárította az utolsó akadályt is Óscar Romero szentté avatása elől, akit egy jobboldali halálosztag gyilkolt meg 1980-ban, amiért közösséget vállalt a szegények és kisemmizettek harcával.

A Vatikán szerdán bejelentette, hogy Ferenc pápa hitelesnek ismert el egy Romerónak tulajdonított csodatételt, ami azt jelenti, hogy San Salvador egykori érsekét jövő év elején szentté avathatják.

Az utolsó akadály is elhárult Óscar Romero szentté avatása elől - Fotó: Salvador Melendez/AP

Az egyház konzervatív tagjai régóta igyekeztek megakadályozni Romero szentté avatását, mivel nem nézték jó szemmel annak a felszabadítás teológiája iránti szimpátiáját.

Ferenc azonban pápává választása után megkezdte Romero szentté avatási folyamatát. A meggyilkolt főpapot mintegy 250 ezer ember előtt avatták boldoggá San Salvadorban 2015 májusában.

Romerót egy merénylő misézés közben lőtte agyon egy kórház kápolnájában 1980. március 24-én, egy nappal azután, hogy arra szólította fel a hadsereget, hogy hagyja abba az ártatlan emberek gyilkolását El Salvador piszkos háborújában. Már korábban is számos alkalommal kapott halálos fenyegetéseket.

Utolsó prédikációjában ezeket mondta: „Isten nevében, a szenvedők nevében, akiknek a kiáltása napról napra hangosabban száll a mennyekig, kérlek benneteket, könyörgök nektek, megparancsolom nektek: állítsátok meg az elnyomást.”

Naplójába pedig ezt írta: „A hatalmasok és gazdagok, és a szegények és kiszolgáltatottak között egy papnak melyik oldalra kell állnia? Nincsenek ebben kétségeim. Egy papnak az emberek mellett van a helye.”

Prédikációiban szociális igazságosságot követelt a szegényeknek, bírálta a politikusokat és a katonai vezetőket, rádióbeszédeivel pedig több százezer embert ért el.

Romero öccse ezt mondta: „Bátyám élete utolsó napjáig hitt Istenben, és Isten azon parancsában, hogy szeretetben kell egyesülnünk a szegényekkel, a mellőzöttekkel és az elfeledettekkel.”

Temetésén a hadsereg katonái tüzet nyitottak a több mint százezer fős tömegre, és több tucat gyászolót megöltek. Meggyilkolása egy tizenkét éves polgárháború elején történt, amelyben 75 ezer embernél is többen haltak meg, és több ezren eltűntek.

Az 1960-70-es évek latin-amerikai felszabadítási teológia mozgalma azt hirdette, hogy nem elég, ha az egyház csupán együttérez és törődik a szegényekkel.

Ehelyett, mondták a hívei, az egyháznak olyan politikai és strukturális változásokat kell szorgalmaznia, amelyek megszüntetik a szegénységet, még ha – vélték egyesek – ez az elnyomók elleni fegyveres harc támogatását is jelenti.

Ferenc, az első latin-amerikai pápa, soha nem volt a felszabadítás teológiájának híve, és a pápai életrajzírók szerint argentin papként kritikával illette a mozgalom egyes oldalait.

Amikor azonban 2013-ban egyházfő lett, azt hirdette, hogy az egyháznak a szegények és kirekesztettek pártján kell állnia, és többször is bírálta a kapitalizmust és a fogyasztói társadalmat.

Szerdán Ferenc pápa az előtt a VI. Pál pápa szentté avatása előtt is megnyitotta az utat, akinek bábáskodása mellett megszülettek a második vatikáni zsinat a katolikus egyházat mélyen érintő reformjai.

Írta: Harriet Sherwood

Forrás: The Guardian

Fordította: Latin-Amerika Társaság