- „Óvatos légy, mit csinálsz" - figyelmeztette mosolyogva alelnökét Cristina Fernández de Kirchner argentin államfő, jelezve, hogy pajzsmirigyrákműtétje ellenére, kórházi ágyából is figyeli, miként irányítja lábadozása idején az országot Amado Boudou.

A 48 éves, üzletemberből lett politikusban megbízhat, ezért is választotta alelnökjelöltjének, akivel párban tavaly októberben nagy fölénnyel nyerte el második mandátumát is a latin-amerikai ország élén 2007-ben a - 2010-ben szívinfarktusban elhunyt - férjét, Néstor Kirchnert követő Fernández. Boudou régi bizalmas, megbízható szövetséges volt abban a nem ortodox gazdaságpolitikai elemekkel tarkított szabadságharcban, amelyet a Kirchner házaspár vívott az IMF ellen.

Az 1963-ban Buenos Airesben, középosztálybeli családban született Boudou a tengerparti Mar del Platában nevelkedett, és az ottani egyetemen szerzett 1986-ban közgazdászdiplomát. Diákként liberális, szabadpiaci nézeteket vallott, és amikor később belépett a peronista pártba, emiatt gyanakodva fogadták. Az üzleti szektorban kórházak és állami intézmények takarítását végző cégek menedzsereként, majd tulajdonosaként mérette meg magát. 1998-ban átigazolt az államigazgatásba, a nyugdíjbiztosító munkatársa lett.

Liberális múltját feledve a 2003-ban az IMF-fel való szakítást zászlajára tűző Kirchner hívévé vált. Elfogadta, hogy a 2001-ben államcsődöt okozó pénzügyi válságból csak úgy lehet kilábalni, hogy Argentína - ha másnak nem is - a Valutaalapnak visszafizeti, amivel tartozik, aztán nem kér az IMF tanácsaiból, hanem saját erejére támaszkodva állítja növekedési pályára a gazdaságot. A nyugdíjbiztosító igazgatójaként levezényelte Fernández 2008-as döntését, amikor egy tollvonással államosították a magánnyugdíjpénztárak 24 milliárd dollárosra becsült vagyonát, hogy forrásokat teremtsenek a szociális intézkedésekhez és a konjunktúra élénkítéséhez. 2009-ben gazdasági miniszterként helyeselte, hogy Fernández - az alkotmányos aggályokra fittyet hányva - leváltotta a jegybank ellenszegülő elnökét, és így igénybe vehette a valutatartalék egy részét a hitelező kormányokkal tervezett adósságmegállapodás finanszírozásához. Boudou volt az is, aki 2010-ben a 7 milliárd dolláros kormányzati tartozásról folytatott tárgyalásokon kerek perec közölte: hajlandóak a korábban a kereskedelmi bankokkal kötött alkuhoz hasonlóan az adósság egy részét visszafizetni, de kizárt, hogy ezért cserébe az IMF-nek beleszólást engedjenek a gazdaságpolitikába. A „szabadságharc" eredménye ellentmondásos. Az IMF „diktátumát" elkerülték, a gazdasági növekedés üteme évek óta Kínáé és Indiáé után a leggyorsabb a világon, a valutatartalék felülmúlja a 2009-est, ám az infláció a 30 százalékot közelíti, a sikert hozó exportot pedig a nyersanyagárak emelkedése és a peso jelentős értékvesztése táplálja.

Boudou nemcsak hű szövetségesként jött jól a tavalyi elnökválasztási kampányban Fernándeznek, hanem a fiatalok megnyerésére is. Egyetemista kora óta lelkesedik a rockzenéért, diákként 20 ezres tengerparti fesztivált szervezett, volt lemezlovas és producer is. A rockerségét hosszú hajával, időnként felöltött bőrruhájával és Harley Davidson motorjával is hangsúlyozó Boudou 12 elektromos gitár tulajdonosa. Választási hadjárata is inkább koncertturnéhoz hasonlított, többször fellépett az egyik legnépszerűbb argentin rockzenekarral, a La Mancha de Rolandóval. A megrögzött agglegény húsz évvel fiatalabb barátnőjével él Buenos Aires egyik előkelő negyedében. Politikusként ki nem állhatja az újságírókat, akiket a „gyűlölet prófétáinak" tart, de két, a kormánnyal szemben különösen kritikus tollnokot egyenesen a náci gázkamrák takarítóihoz hasonlított.

Forrás: hvg.hu

Kapcsolódó cikk: