A világon is ritka az a hatalmas fajgazdagság, biológiai sokszínűség, ami az 1989 óta az UNESCO által bioszféra-rezervátummá nyilvánított Yasuni Nemzeti Parkot jellemzi. Az Amazonas folyó vízgyűjtő területén fekvő kétezer négyzetkilométeres vidéken – amelyből 700 ezer hektár az „érinthetetlen” zóna – eddig 2270 fa- és cserjefajtát, 593-féle madarat, 121 hüllő-, 80 denevér- és 150 kétéltűfajt azonosítottak. Az öt őslakos indián törzs közül kettő teljes elszigeteltségben él, de minden szükségessel ellátja magát. 

A harmóniát – és ezzel a természeti értékekkel együtt az őslakos közösségek megmaradását – a több mint fél évszázada kezdett olajkitermelés veszélyezteti. A természetvédelem pechjére épp ott található ugyanis az ország legnagyobb olajlelőhelye, amelynek hasznosításából az állam évi több mint félmilliárd dollár bevételhez jut. Azon a területen ugyanis nem külföldi érdekeltségnek, hanem az állami Petroecuadornak van kitermelési joga az Ishpingo, a Tabococha és a Tiputini blokkban, a nemzeti park szívében. A természeti értékek, az esőerdők megóvását, ezzel egyúttal a klímavédelmet is szolgálná a három olajterület kezdőbetűiből elnevezett Yasuni ITT program. Az őslakosok nyomására Correa elnök nyilatkozatot tett, miszerint Ecuador kész a mélyben hagyni az ottani 846 millió hordós olajkészletet – 6,5 milliárd hordós olajtartalékának nyolcadrészét –, ha a világ számára is fontos, pótolhatatlan természeti értékek megőrzéséért cserébe kompenzációt kap, az elmaradt bevételeknek legalább egy részét. Konkrétan a 13 év alatt várt állami olajbevétel felére, 3,6 milliárd dollárra tart igényt.

A kezdeményezés a borsos számla ellenére sikerrel vette az első akadályt: tavaly a kormány megállapodást kötött az ENSZ fejlesztési szervezetével, az UNDP-vel, amely vállalta a pénzalap kezelését. A befizetők a fejlett országok lesznek, de adakoznak más nemzetközi szervezetek, így a FAO és az UNESCO is. Küldötteik és az őslakosok delegáltjai a kormányzattal közösen döntenek a kifizetésekről. Az alapból nem csupán a Yasuni parkban élők oktatására, az ottani egészségügyi ellátás javítására, hanem az ország mind a 40 védett területének védelmére költenének. Ecuador azt is vállalta, hogy a befolyó pénzből egytized magyarországnyi területet, egymillió hektárt újraerdősít, 4,8 millió hektáron pedig megóvja az esőerdőket. Az őslakosok megtarthatják területeiket és hagyományos életformájukat. A deklarációk és a tényleges befizetések azonban még távol vannak egymástól. Az első tényleges átutaló Chile volt, 100 ezer dollárt adományozott, majd Olaszország 35 milliót, Spanyolország 1,3 milliót. Az Ecuador által várt 3,6 milliárd dollárhoz képest az eddig összesen átutalt 37 millió kétségkívül kevésnek tűnik, de a program úttörő jellege némi türelmet indokolttá tesz.

Forrás: hvg.hu