• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Hírek Érdekes A corinthiai demokrácia
A corinthiai demokrácia
2017. július 15. szombat, 19:25

Bár még csak szűk kétszáz éve önálló állam, de egymást váltották a diktatúrák különböző válfajai a brazil történelemben. Sajnos ezzel nincs egyedül a latin-amerikai szubkontinensen. Szinte minden ország elszenvedte már a jobb- és baloldali elnyomás különböző formáit.

Ismerjük Argentína populista és autoriter diktatúráit, egészen a nyolcvanas évekig bezárólag. Ki ne hallott volna a hírhedt chilei brutalitásról és terrorról, amit Pinochet valósított meg hatalma bő másfél évtizede alatt. Bolívia élén is egymást váltották a diktátorok. Kubát baloldali diktatúra uralja a mai napig. Mexikóban az Intézményes Forradalmi Párt nehezen meghatározható módon tartotta hatalma alatt az államot évtizedekig. Közép-Amerika kis államait (Nicaraguát, El Salvadort, Guatemalát, Belize-t, Panamát stb.) nagyrészt az USA érdekei szerint igazgatták különböző despotikus rendszerek. Haitit különösen szörnyű rezsim uralta a Duvalier-érában. Sajnos hosszan és sokáig lehetne sorolni még az elnyomás változatait, bemutatván miféle keserű évtizedek jutottak a régió népeinek.

A Corinthians életében nagy szerepe volt a politikai szerepvállalásnak - Fotó: Jorge Araújo/Folhapress

Most egy érdekes és szerintem különleges szabadságküzdelmet mutatok be röviden, amely a sport, pontosabban a futball világában jelentkezett. Brazíliát 1964 márciusától több mit húsz éven át katonai diktatúra uralta. Ezt megelőzően eltérő képességű elnökök váltották egymást, de kiemelném Juscelíno Kubitschek elnök (1956 január 31. – 1961 január 30.) haladó kormányzását a Szociáldemokrata Párt színeiben.

Brazíliában mindig nagy jelentősége volt a focinak, ki ne hallott volna olyan legendás játékosok tömegéről, mint például Leonídás, Didi, Pelé, Jairzinho, Rivelinho, Gerson, Sócrates, Júnior, Zíco, Romário, Ronaldo, Riváldo, Neymar stb. Nem sorolom tovább.

Én most egy jelentős politikai szerepet is vállaló játékost és klubot szeretnék bemutatni. Sócrates, hivatalos nevén Brasileiro Sampaio Souza Viera de Oliveira 1954. február 19-én született egy középosztálybeli családban. Gyermekorvosnak tanult, majd a legendás Sao Pauló-i Corinthianshoz igazolt.

Ekkoriban a csapat a másodosztályban szerepelt és az előrejutás és a fejlődés érdekében egy fiatal szakemberre, Adilson Monteiro Alvesre bízták a klub irányítását. A szociológus Adilson a rezsim elszánt kritikusa és meggyőződéses demokrata volt. Ezt a szemléletét ültette át a csapat mindennapjaiba, így például az edző kiválasztásába és a javadalmazásba is, illetve eltörölte a felesleges és hátráltató előírásokat, szabályokat.

De térjünk vissza Sócrateshez, aki nagyszerűen illeszkedett ebbe a koncepcióba. Egy alkalommal így beszélt: „Elsősorban azért vagyok labdarúgó, mert így látványosabban és hitelesebben tudok harcolni a társadalmat elnyomó katonai diktatúra ellen” – fogalmazott a nem mellesleg kitűnő labdarúgó. A csapat szép sikereket is ért el, ismét megteltek a lelátók, és az ország legnépszerűbb klubjai sorába emelkedtek.

A lelátókon gyakran volt olvasható az alábbi szöveg: „Nyerjünk vagy veszítsünk, de a demokráciából nem engedünk!” Elszántságuk idővel átterjedt az ország más részeire is, és ez 1985-ben a diktatúra bukásához vezetett.

Nyilván leegyszerűsítő lenne ezt csak és kizárólag a Cor érdemének betudni, de hogy fontos részük volt benne, az nem vitatható. Brazília a demokrácia és a szabadság útján halad már több mint harminc éve, és ez minden bizonnyal így is marad. Igaz, sok nehézséggel kell megküzdeniük, de a szabadságszerető és toleráns nemzet nagy valószínűséggel, nem enged a demokráciából. Hűen a corinthiansi hagyományokhoz.

Írta: Szilágyi János

 

logo