• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Hírek Érdekes A titkos mexikói naplók, amelyek bemutatják a spanyol inkvizíció működését a gyarmatokon
A titkos mexikói naplók, amelyek bemutatják a spanyol inkvizíció működését a gyarmatokon
2017. június 12. hétfő, 21:54

Miután egy nemzeti kincs utáni hajsza több évtized után váratlanul szerencsés véget ért, fény derült a Carvajal család drámai életére és halálára is a 16. századi Mexikóban.

Luis de Carvajal „Az Ifjú” kiterjedt és tehetős családjával az amerikai kontinens gyarmatosításának első éveiben érkezett az akkoriban Új-Spanyolországnak nevezett Mexikóba. Családja kormányozta Észak-Mexikó egy részét, és gyorsan ellenségeket szerzett, köztük a hataloméhes alkirályt, aki minden erejével azon volt, hogy eltávolítsa őket a hatalomból. A törtető alkirály rájött, hogy Luis de Carvajal gyakorló zsidó, amit a spanyol inkvizíció időszakában halállal büntettek. Idősebb rokonai arra biztatták Luis de Carvajalt, hogy biztonsága érdekében térjen át a katolikus vallásra, de ő makacsul vállalta a sorsát.

Titkos feljegyzések

Első letartóztatásakor a hatóságok egy figyelmeztetéssel elengedték, de rajta tartották a szemüket. Nemhogy nem adta fel a vallását, de Luis de Carvajal a mexikói földalatti zsidó közösség vezetője lett. Amikor az inkvizítorok néhány évvel később ismét elfogták, halálra ítélték. Mindössze harmincéves volt. Kivégzése előtt olyan durván megkínozták, hogy elárulta százhúsz zsidó társa nevét, mondja Alicia Gojman történész.

A naplók a gyarmatokra érkező zsidók egyik első dokumentumai közé tartoznak - Fotó: BBC

Foglyul ejtői arra kényszerítették, hogy hallgassa végig, ahogyan ezeket az „eretnekeket” – köztük a saját anyját – szintén megkínozzák a szomszédos cellában. „Öngyilkos akart lenni, mert nem tudta feldolgozni, hogy elárulta a családját és a barátait, de nem sikerült neki” – mondja Gojman.

Gyötrelmes részleteket ismerünk meg Luis de Carvajal üldöztetéséről, mert sikerült megőriznie a titkos naplóit. Ezek azonban nem egyszerű régi jegyzetfüzetek, hanem gondos munkával elkészített, kisméretű kéziratok voltak, szinte mikroszkopikus latin és spanyol nyelvű kézírással. Egyes lapjait egy Biblia lapjairól lefejtett cirádás aranybetűk díszítik.

Három memoárjának egyike sem volt nagyobb, mint manapság egy iPhone, és a legvalószínűbb, hogy a kalapja alá rejtve tartotta őket. Luis de Carvajal írt arról, hogy milyen fiatal zsidónak lenni az Újvilágban, az örökségének felfedezéséről és a hitének a veszélyek ellenére való gyakorlásáról is.

De a naplók nagy része a máglyán való megégetése előtti tragikus utolsó napokra fókuszál, ahogyan térdre zuhant, amikor hallotta az anyját a kínzásoktól üvölteni, ahogyan deresre húzták. Luis de Carvajal a költészetben talált megnyugvást, verseket és imákat írt, hogy azokban a sok kegyetlenség dacára megerősítse a hitét.

Értékes leletek

Luis de Carvajal memoárjai nagyon értékesek a mexikói zsidó közösség számára, mivel azok a hit a spanyol inkvizíció kegyetlenségével dacolva való megőrzéséről tanúskodnak. „A zsidó iskolába járó gyermekek számára tananyag a Carvajal család története” – mondja Mauricio Lulka, a Mexikói Zsidó Közösség Központi Bizottságának igazgatója.

A különleges kéziratokat évszázadokon keresztül a Mexikói Nemzeti Archívumban őrizték. Nagy értéket tulajdonított nekik az, hogy az amerikai kontinensre érkező zsidók egyik első dokumentumai voltak, amelyeket a világ minden tájáról érkező kutatók tanulmányoztak.

1932-ben azonban nyomuk veszett. Tudósok kis csoportja, amelynek hozzáférése volt az iratokhoz azt gyanította, hogy az egyikük lophatta el az értékes naplókat. Végtére is olyan kicsik voltak, hogy egy kalap alá is el lehetett őket rejteni. Miután nem találták őket, a kutatást végül felfüggesztették, és a nyomok kihűltek.

A naplókat kis méretüknél fogva könnyű volt ellopni - Fotó: BBC

Az eltűnésük után több mint nyolcvan évvel a londoni Swann aukciós ház 2016-ban ezerötszáz dolláros kikiáltási áron megvételre kínálta a kéziratok „másolatait”. A zsidó emlékekre szakosodott amerikai gyűjtőnek, Leonard Milbergnek azonban gyanús lett ez. Miért venné valaki a fáradságot, hogy lemásolja Luis de Carvajal eredeti apró betűs kézírását, hogy egy másolatot készítsen a naplókról?

Mivel nem hagyta nyugodni a dolog, felvette a kapcsolatot a mexikói konzulátussal, ahol megerősítették neki, hogy a naplók még mindig nem kerültek elő, és szakértőket küldtek a „másolatok” megvizsgálására. Baltazar Brito a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Könyvtár igazgatója és egyik szakértője utazott Londonba. „Amikor megérkeztem, valami azt súgta nekem, hogy ezek az eredeti naplók. A szívem mélyén tudtam” – mondja.

Brito számára a dokumentumok a saját idejükön túlmutató jelentőséggel bírnak. „A vallási intolerancia történetét mesélik el, amelyet nem szabadna hagynunk, hogy újra megtörténjen a világon” – mondja. „Ennek ellenére újra megtörténik.”

Leonard Milberg úgy érezte, hogy a kéziratok Mexikót illetik meg, így a gyűjtő küldetésének érezte, hogy megállapodjon az összes érintett nemzetközi szervezettel és kifizette a dokumentumok hazaszállításának költségeit.

A biztonságos visszatérésük hírét üdvözölte Mexikó immáron ötvenezer főt számláló virágzó zsidó közössége, amelynek tagjai közül sokan a vallásszabadság iránti modern elkötelezettsége miatt költöztek a latin-amerikai országba.

Miután Mexikóvárosban rövid időre kiállították őket, a naplókat immáron egy különleges, szabályozott klímájú pincehelyiségben tárolják a Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Könyvtárban, mivel senki nem akarja megkockáztatni, hogy újabb nyolcvan évre nyomuk vesszen.

Írta: Natasha Pizzey

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság

 

logo