• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Hírek Érdekes Gabriel García Márquez baloldali eszméinek kialakulására ható tényezők
Gabriel García Márquez baloldali eszméinek kialakulására ható tényezők
2017. március 08. szerda, 21:50

A szeretetteljesen csak „Gabónak” hívott kolumbiai író, forgatókönyvíró és újságíró Gabriel García Márquez Latin-Amerika modern irodalmának egyik legikonikusabb alakja volt. 1982-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki a munkásságáért, „amelyben a fantasztikus és a valóságosság egy gazdagon kidolgozott képzeletvilágban kapcsolódik össze, ami reflektál a kontinens életére és konfliktusaira.”

Az örökös kérdező, kritikus és kreatív García Márquez nemcsak a térség irodalmának egyik kulcsfigurája volt, de a baloldali politikának is. Emiatt az író születésének 90. évfordulója alkalmából a teleSUR visszatekint néhány olyan fontos eseményre, amelyek hatással voltak Márquez politikai nézeteinek kialakulására.

Több tényező is hatott Márquez politikai gondolkodására - Fotó: AP

1. Korai politikai tanulmányok

A fiatal García Márquezt és eszméit alakító politikai események és családi kapcsolatok mellett az észak-bogotái Zipaquirában folytatott iskolai tanulmányai is nyomot hagytak a gondolkodásán. Ebben az iskolában hallott először a szocialista tanokról és itt ismerkedett meg Vlagyimir Iljics Lenin orosz forradalmár munkáival.

Az iskola elvégzése után, idézte fel Márquez, úgy vélte, hogy „a jó regényeknek a valóság költői átültetéseinek kell lenniük, és (…) hogy az emberiség közeli jövője a szocializmusban rejlik.”

2. Egy az otthonához közeli imperialista mészárlás

1928-ban – éppen az idő tájt, amikor García Márquez született – az amerikai United Fruit Company vállalat sztrájkoló munkásai jobb béreket és munkakörülményeket követeltek. Az ország északkeleti részén lévő Cienagában zajló sztrájkot a vállalat érdekeit veszélyeztető kommunista tevékenységnek tekintették.

Kolumbiai katonák érkeztek a sztrájk elfojtására. Egy rövid figyelmeztetés után tüzet nyitottak a templomból kijövő munkásokra és családjaikra. Bár a mészárlás áldozatairól nincsenek hivatalos adatok, a becslések 47-től ezer főig terjednek.

A vérfürdő sokkolta Kolumbiát, és sokan kulcsfontosságú eseménynek tartják ezt a forradalmi kommunista mozgalmak, például a FARC létrejöttében. A történtek García Márquezre gyakorolt hatása is jelentős volt, és az esemény fikciós verzióját később beépítette népszerű regényébe, a Száz év magányba.

Noha García Márquez apja közismerten konzervatív volt, az író a New Left Reviewnek adott 1983-as interjújában felidézte, hogy haladó nagyapja miként mesélt neki „a banánmunkások elleni mészárlásról, ami abban az évben történt Aracatacában, amelyben születtem. Láthatja tehát, hogy a családom hogyan befolyásolt a lázadás irányába a fennálló rend megőrzése helyett.

3. Tartós barátság Fidel Castróval

García Márquez története erősen kötődik Kubához, annak szocialista forradalmához és a néhai Fidel Castróhoz. A megszállott olvasó hírében álló Fidelről tudni lehet, hogy átolvasta és belejavított García Márquez kézirataiba, mielőtt kiadták azokat.

Miközben García Márquez írásaihoz ihletet merített a kubai forradalomból, a két férfi nem mindenben értett egyet. Az író időnként kritizálta Fidel nézeteit, különösen a hidegháborúval és Fidel a Szovjetunió iránti támogatásával kapcsolatban. Némely véleménykülönbségek ellenére azt mesélik, hogy Márquez és Fidel nyílt vitákat folytattak a kubai politikáról, és Fidel gyakori vendég volt az író házában, amikor az Kubában tartózkodott.

Mindazonáltal erős kölcsönös rokonszenvet éreztek egymás iránt, ami évtizedekig kitartott. 1986-ban Fidel közreműködésével García Márquez segített létrehozni Havanna mellett a kubai Nemzetközi Film és Televízió Iskolát.

Egy Fidelről szóló írásában, amit a kubai média a néhai vezető halála után újra leközölt, García Márquez ezt írta: „Ez az a Fidel Castro, akit én ismerni vélek. Szigorú szokások és kielégíthetetlen ábrándok embere, az óvatos szavak és visszafogott hangok régi vágású iskolájával, aki képtelen olyan ötletet kiagyalni, ami nem kolosszális.”

4. Tudósítás a kubai forradalomról

A kubai forradalom 1959-es győzelme után Ernesto „Che” Guevara közreműködésével megalapították a Prensa Latina hírügynökséget, hogy azzal Kuba nemzetközi hangra tegyen szert és ellenpontozni tudja az Egyesült Államok kormányának és médiájának propagandáját. García Márquez először a Prensa Latina bogotái irodájában, majd később a New York-iban és a havannaiban is dolgozott.

Miután nem tetszett neki a hírügynökség ideológiai irányultsága, García Márquez úgy döntött, hogy távozik, és saját egyéni hangját folytatja tovább.

A Prensa Latinánál töltött idejéről García Márquez úgy nyilatkozott, hogy bár „a forradalom nehéz és olykor ellentmondásos útra lépett a kezdeti viharos megrázkódtatások után, még mindig egy olyan társadalmi rendet kínál, amely demokratikusabb, igazságosabb és jobban illeszkedik a szükségleteinkhez.”

5. Támadások Kuba és a családja ellen

Miközben a Prensa Latina New York-i irodájában dolgozott, García Márquez első kézből tapasztalta meg az Egyesült Államok ellenséges viszonyulását Kubához, ami a CIA által támogatott disznó-öbölbeli invázióval tetőződött be.

1961 áprilisában az Egyesült Államok és a „gusanók” – gazdag fehér földbirtokosok, akik a forradalom után hagyták el Kubát – támogatását élvező kubai zsoldosok megtámadták a szigetet, hogy erővel döntsék meg forradalmi kormányt. A kubai erők azonban napokon belül visszaverték a támadást.

A New York-i irodát így aztán 1961-ben a romló kubai-amerikai kapcsolatok hatására bezárták. Akkoriban García Márquez arról beszélt, hogy a gusanók zaklatják, és úgy érezte, hogy az Egyesült Államok fenyegeti a családját. Az író azt mondta, hogy akkoriban a legrosszabb, ahol lehetett, az Egyesült Államok volt, és nem sokkal később el is hagyta azt. A történtek mély nyomot hagytak García Márquezben, és fontos példával szolgáltak számára az Egyesült Államok imperializmusáról, ami meghatározta a politikai nézeteit és írásait Latin-Amerikáról.

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság

 

logo