• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Hírek Érdekes Háborúban és békében: Amerika Haitinek tett megszegett ígéretei
Háborúban és békében: Amerika Haitinek tett megszegett ígéretei
2016. szeptember 08. csütörtök, 21:49

Egyenes folytonosság van a Nagy Felszabadító, Simón Bolívar 200 évvel ezelőtti Haitira érkezése és aközött, hogy az ENSZ a múlt hónapban elismerte, hogy békefenntartó erői mélyen érintettek a mintegy tízezer áldozatot követelő haiti kolerajárvány kitörésében.

A két eseményt összekötő narratíva a legelemibb szinten az egyik olyan árulás, amelyet Haiti ellen a nemzetközi közösség egésze és latin-amerikai szomszédai követtek el, egy sor megszegett ígérettel, amelyek Bolívar 200 évvel ezelőtti Haitira való érkezéséig nyúlnak vissza.

Pétion (jobboldalt) segítsége döntő volt Bolívar (baloldalt) számára - Kép: teleSUR

Amikor Bolívar megérkezett a szigetre, írja a haiti író, Dady Chery, kétségbeesetten keresett segítséget a spanyolok elleni harchoz, és nem igazán volt más választása, mint az a kis karibi állam, ami véghezvitte a nyugati félteke – máig – egyetlen sikeres rabszolga-felkelését. Rajta kívül az amerikai kontinensen csupán egyetlen másik köztársaság volt, az Egyesült Államok, ahol virágzott a rabszolgaság.

A spanyol katonai fölény által fojtogatott Dél-Amerika északi részének felszabadításához Bolívar nem kapott segítséget a britektől Jamaicában. Így aztán Haiti felé vette az irányt, és kihallgatást kért Alexandre Pétion elnöktől, aki beleegyezett abba, hogy másnap fogadja őt.

A két férfi 1816. január 1-én találkozott egymással, és Pétion kérdőre vonta a nagy nőcsábász hírében álló nála fiatalabb Bolívart, aki korábban rabszolga-tulajdonos volt: „Hogyan hozhat létre egy olyan köztársaságot, ahol létezik a rabszolgaság intézménye?”

Kötöttek egy megállapodást. Chery azt írja, hogy cserébe Bolívar azon ígéretéért, hogy felszabadítja az összes rabszolgát a felszabadított területeken, Pétion kész volt ellátni Bolívart és kétszázötven emberét egy kis flottával, pénzzel, élelemmel, nyomtatott propagandaanyagokkal és hatezer embernek elegendő fegyverrel, köztük négyezer puskával és tizenötezer font puskaporral.

Bolívar 1816. március 31-én azzal a tervvel hagyta el Haitit, hogy elfoglalja Venezuelát. Keserves kudarcot vallott, és 1816. szeptember 4-én Jacmelbe vonult vissza, hogy rendezze sorait. Pétion ekkor megduplázta a felajánlását, és nemcsak anyagi segítséggel látta el Bolívart, hanem haiti katonákkal is, akikről később Bolívar ezt írta: „Ez a háromszáz haiti tízezer európai zsarnokot futamított meg.”

A második expedíció, ami 1816. december 21-én indult Venezuelába, sokkal kedvezőbben alakult, és végül kivívta egy nagy jelentőségű terület függetlenségét, ami mai Északnyugat-Brazíliát, Guyanát, Venezuelát, Ecuadort, Kolumbiát, Panamát, Észak-Perut, Costa Ricát, Nicaraguát és Bolíviát foglalta magában.

Chery azt írja, hogy Bolívar valóban megszüntette a rabszolgaságot a területein, de „ez az a pont, ahol Pétion és Bolívar története rendszerint véget szokott érni, és ez így csodálatos is annak, aki hisz a tündérmesékben. Latin-Amerika azonban nem szereti, ha emlékeztetik arra, hogy nagy felszabadítója, Simón Bolívar soha nem ismerte el hivatalosan a Haiti Köztársaságot, és új kormánya nevében soha nem küldött diplomáciai képviseletet a szigetországba.

1826-ban az amerikai kontinens független államainak első találkozójára, az Amerikai Államok Kongresszusára Panamába Bolívar meghívta az Egyesült Államok elnökét, John Quincy Adamset, a Monroe-elv képviselőjét és a rabszolga-kereskedelem támogatóját, Haitit azonban nem.”

Ezzel el is jutunk az ENSZ békefenntartóihoz, vagy ahogy őket mozaikszóval hívják, a MINUSTAH-hoz. Számos dél-amerikai ország küldött katonákat a békefenntartó erőbe, amit sokan megszállásnak tekintenek. 2011-ben öt uruguayi békefenntartó megerőszakolt egy haiti fiút, és az esetről készült videofelvétel ellenére senkit nem ítéltek el a bűncselekményért.

Brazília pedig, jegyzi meg Chery, arra használja a Haitin állomásozó békefenntartó kontingensét, hogy új katonai felszereléseit tesztelje, építőipari szerződéseket szerezzen a hazai cégei számára, sőt még haiti munkaerőt is közvetít Brazília legkizsákmányolóbb munkáltatóinak.

Chery szerint egyenes vonalat lehet húzni Bolívar árulása és az ENSZ-megszállásban való dél-amerikai részvétel között.

„Azzal, hogy megtagadja Haitit, úgy tesz, mintha a haiti függetlenség soha nem történt volna meg, és megpróbálja elpusztítani a haiti rabszolgák forradalmát, Latin-Amerika nem tesz szert nagyobb hatalomra a világpolitika színpadán, csak utat téveszthet és elveheti Haititől a függetlenség nagyszerű ajándékát.”

Írta: Jhon Wesley Jeter

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság

 

logo