• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Hírek Aktuális Ha szakszervezeti vezető vagy Guatemalában, akkor meg fognak ölni
Ha szakszervezeti vezető vagy Guatemalában, akkor meg fognak ölni
2017. november 07. kedd, 22:45

Egy újabb szakszervezeti aktivista meggyilkolása sokként érte a szakszervezeti mozgalmat Guatemalában.

A Sindicato de Trabajadores de la Empresa de Carnes Procesadas Sociedad Anónima (SITRABREMEN) tagját, Tomás Francisco Ochoa Salazart szeptember 1-én lőtték agyon, amikor távozott abból a húsfeldolgozó üzemből, ahol dolgozott. Az AFL-CIO guatemalavárosi Szolidaritási Központja szerint Ochoa Salazar 2004 óta a 87. szakszervezeti vezető, akit meggyilkoltak. Halála rávilágít azokra a veszélyekre, amelyekkel a szakszervezetek tagjainak számolniuk kell Guatemalában.

Életveszélyes dolog ma szakszervezeti vezetőnek lenni Guatemalában - Fotó: Jeff Abbott

„Egy nagyszerű vezetőt vesztettünk el” – mondta Óscar Zúniga, a SITRABREMEN főtitkára az Upside Down Worldnek. „Ő volt a szakszervezet egyik legaktívabb tagja. Emlékére folytatni fogjuk a harcot, mert a szakszervezet nem csupán egy ember, hanem mindenki.”

A szakszervezet egy másik tagja, Andy Noel Godinez is megsérült a merényletben.

Ochoa Salazar, akit felesége és három gyereke gyászol, a szakszervezet hivatalban lévő főtitkára és fontos szervezője volt. Évek óta dolgozott a BREMEN Meats húsfeldolgozó üzemében, ami egy guatemalai üzletember, egyben Otto Pérez Molina kormányának egészségügyi minisztere, Francisco Arrendondo tulajdonában van. 2016-ban ő és más munkások kezdték el szervezni a szakszervezetet a gyárban.

„Nagyon aktív volt a szakszervezetben. Sokat voltunk mellette a szakszervezet megalapítása idején, mivel annak sok támogatásra volt szüksége” – mondta az Upside Down Worldnek Luis Fuentes a Szolidaritási Központ országos igazgatója. „Nagyon népszerű volt a gyárban, és nagyon sokan ismerték a szakszervezetben végzett munkája miatt.”

2017 elején Ochoa Salazar és más aktivisták fontos győzelmet arattak: a szakszervezetet hivatalosan is elismerte a guatemalai Munkaügyi Minisztérium. Erre a húsfeldolgozó üzemben végzett egy évnyi munka után került sor. A szervezkedés során a cég megpróbálta megvesztegetni Ochoa Salazart, hogy tegye tönkre a szakszervezetet. Fuentes és Zúniga szerint pénzt ajánlottak neki, többek között olyan csekkek formájában, amelyeken nem szerepelt összeg, de még vízumot is adtak volna neki és családjának az Egyesült Államokba.

Ő azonban nem fogadta el ezeket.

„Tomást azonban mindig is csak a munkások és a szakszervezeti tagok jogainak védelme érdekelte” – mondta Zúniga az Upside Down Worldnek. „Soha nem hagyta volna, hogy a vállalat manipulálja vagy megossza a szakszervezetet.”

A szakszervezetet azonban mégis manipulálja a vállalat. Valójában Zúniga úgy került a szakszervezet élére, hogy az első főtitkár lemondott. A szervezethez közel állók gyanúja szerint a vállalat korrumpálta.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a munkások megpróbáltak szerveződni. Az 1980-as években volt már erre kísérlet, de a cég szétzúzta a szakszervezetet, mielőtt az megalakult volna.

A guatemalai jogrendszer rendszeresen és szisztematikusan kudarcot vall ezeknek a gyilkossági ügyeknek a feltárásakor, és folytatólagosan nem tartja tiszteletben és nem erősíti a dolgozói jogokat. Ochoa Salazar meggyilkolásának esete sem kivétel.

„A államügyészi hivatal arról beszélt, hogy a gyilkosságnak személyes indítékai voltak, hogy hirtelen felindulásból elkövetett emberölés volt” – mondta Fuentes az Upside Down Worldnek. „Nem láttuk az összes bizonyítékot, de nagy valószínűséggel nem erről van szó. Az ügyészség, a rendőrség és a kormány rendszeresen erre szokott hivatkozni.”

Az erőszak dacára a mozgalom folytatni fogja a jogaiért folytatott küzdelmet.

„Tovább fogunk dolgozni a kollektív szerződésért” – mondta Zúniga az Upside Down Worldnek. „Reméljük, hogy a vállalat leül velünk tárgyalni.”

Szerveződés Guatemalában

A célzott erőszak eredményeképpen a szervezett munkásság stabilan csökkent a 36 évig tartó guatemalai polgárháború vége óta eltelt két évtizedben. 1996-ban, a békemegállapodás aláírásának évében a szervezett munkásság a dolgozók 12 százalékát tette ki, ma azonban már csak 1,2 százalékot.

„Mindössze harminc szakszervezet működik a magánszektorban” – mondta el Fuentes az Upside Down Worldnek. „Ezek a szakszervezetek körülbelül tízezer embert képviselnek.”

2013-ban a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség kiadott egy jelentést a guatemalai munkásszakszervezetek bizonytalan helyzetéről. Ők Guatemalát a munkások szempontjából a világ egyik legrosszabb országaként értékelték, és azt állapították meg, hogy Guatemala „a világ legveszélyesebb országa a szakszervezeti tagok számára”. 2017-ben Guatemala még mindig a tíz legrosszabb ország között van a szervezett munkásság szempontjából, Kolumbiával és Katarral együtt.

„Az 1990-es évektől kezdve egy kidolgozott szakszervezet-ellenes kampány folyik” – nyilatkozta az Upside Down Worldnek a Szolidaritási Központ regionális igazgatója. „Létezik egy SACAPA-nak nevezett hírhedt dokumentum, amelyben világosan leírják, hogy hogyan kell tönkretenni egy szakszervezetet, és hogyan kell megtiltani a munkások szerveződését. Az üzleti világ arra használja ezt a dokumentumot, hogy szakszervezeteket tegyen tönkre.”

A guatemalai gazdasági elit lépéseket tett annak érdekében, hogy szétzúzza a kibontakozó szakszervezeteket a földjein és a gyáraiban. Ennek a taktikának a részleteit a SACAPA dokumentumból veszik, amit 1996 novemberében készített a Wackenhut de Guatemala nevű biztonsági cég, amely ma már G4S néven működik.

A dokumentum javaslata szerint a szerveződés megjelenésekor „félelmet és bizalmatlanságot” kell szítani. „Vállalatok vagy leányvállalatok létrehozását” is javasolja, amelyeket „kedvünk szerint mozgathatunk, ha a szerveződés felüti a fejét”. Végezetül pedig az olvasó lelkére köti, hogy „meg kell bizonyosodnunk róla, hogy a szakszervezet nem tud megerősödni”.

Ezt a dokumentumot már legalább húsz éve alkalmazzák. Fuentes szerint azonban mára már a guatemalai gazdaság változásival átalakult.

„Ma egy ipari forradalom 4.0 zajlik, és úgy véljük, hogy ma már egy frissített szakszervezet-ellenes kézikönyvet, egy kézikönyv 4.0-át használnak” – mondta az Upside Down Worldnek.

A guatemalai banánipar taktikáját emelte ki. „Egy a banántermelés viszonyairól szóló tanulmány szerint 62 ezer cég foglalkozik banántermesztéssel és -forgalmazással. Azonban csak körülbelül 40-50 ezer ember dolgozik az iparágban. Több cég van, mint munkás. Ennek célja a munkások szerveződésének megakadályozása, és az adóelkerülés.”

Ezek a vállalatok alvállalkozókat alkalmaznak, ami miatt nem lehet szakszervezeteket létrehozni. Így lehet megakadályozni, hogy a vállalatokon belül szakszervezetek alakuljanak.

„Más-más tulajdonosai vannak a földeknek, a termelésnek, az értékesítésnek, az alvállalatoknak, és egyiküket sem szabályozza semmi” – mondta Fuentes. „Közöttük az összes munkaügyi törvény elveszik. Nincs minimálbér, nincs táppénz, nincs társadalombiztosítás. Mindez nehezíti a munkások szerveződését.”

Wishart szerint a szakszervezetek hanyatlásának egy másik oka a fontos állami szolgáltatások, például a távközlés privatizációja volt, amit a 36 éves guatemalai polgárháborút követően bevezetett neoliberális strukturális reformok keretében hajtottak végre. Ezenkívül a maquiladora iparban mindössze négy szakszervezet képviseli a dolgozókat, ami jól példázza, hogy milyen sikeres volt az ipar szakszervezet-ellenes taktikája a munkahelyi demokrácia szétzúzásában.

A CAFTA munkajogi komédiája

George W. Bush elnök vetette fel először 2001-ben egy szabadkereskedelmi megállapodás ötletét az Egyesült Államok és Közép-Amerika között. 2003-ban az Egyesült Államok, Közép-Amerika államai és a Dominikai Köztársaság tárgyalásokat kezdtek a Közép-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodásról (CAFTA-DR). Az egyezményt 2004-ben ratifikálta az amerikai kongresszus, 2006-ban pedig nagy tüntetések közepette Guatemala is követte.

Az AFL-CIO a tárgyalások idején azon volt, hogy az egyezménybe bevegyenek egy munkajogi megállapodást is, ami végül a munkajogokról szóló 16. fejezetben öltött testet azok között a megállapodások között, amelyek a jobb munkajogi környezet biztosítását tűzték ki célul. Ez talán egy reménysugár lehetett volna a térség dolgozói jogainak védelme szempontjából, és előrelépést jelenthetett volna a Mexikó, Kanada és az Egyesült Államok által aláírt NAFTA-hoz képest. A guatemalai állam azonban konzekvensen elmulasztotta érvényesíteni ezeket az oltalmakat.

2008-ban az AFL-CIO a guatemalai szakszervezetekkel együtt panasszal élt a guatemalai munkajog-sértések miatt. Az Egyesült Államok el is fogadta a keresetet, de nem volt hajlandó belevenni a megállapodás szövegébe a munkás vezetők elleni erőszak elleni fellépést.

„Azt mondták, hogy ez az erőszak nem a szerveződési szabadság megsértése” – mondta Wishart az Upside Down Worldnek. „Számunkra azonban teljesen világos, hogy ha egy csoport szerveződik, és egy vezetőjét meggyilkolják, akkor az nagy hatással lesz a szervezetre – ennek közvetlen hatása van a szerveződéshez való jogukra.”

A kereskedelmi megállapodásban foglaltak teljesítésének elmulasztásáért az Egyesült Államok 2010-ben pert indított Guatemala ellen az országban uralkodó elégtelen munkakörülmények miatt. Három évvel később Guatemala és az Egyesült Államok megállapodtak abban, hogy azzal oldják meg a munkajogi vitát, hogy védik a munkások szerveződési jogát, harcolnak a gyermekmunka ellen, és biztosítják a túlórát. A guatemalai kormány nem hajtotta végre a tervet, és felmerült, hogy évi 15 millió dollárt fizetnie, amiért nem teljesítette a CAFTA munkaügyi előírásait.

2017 júniusában a bírák meghozták végső döntésüket az ügyben. Guatemala javára döntöttek, és lezárták az ügyet.

„Ha az itteni munkások nem szerveződhetnek, és ha nem tárgyalhatnak kollektív szerződésről a munkakörülményeik és fizetésük javításának érdekében, akkor annak közvetlen hatása lesz” – jelentette ki Wishart az Upside Down Worldnek.

És ez a hatás szeptemberben Tomás Francisco Ochoa Salazar, 2004 óta a 87. szakszervezeti vezető meggyilkolása volt.

Írta: Jeff Abbott független újságíró

Forrás: Upside Down World

Fordította: Latin-Amerika Társaság

 

logo