• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Hírek Aktuális Ne mondjuk többet, hogy Kolumbusz „felfedezte” az amerikai kontinenst, mert ez semmibe veszi az őslakosok történelmét
Ne mondjuk többet, hogy Kolumbusz „felfedezte” az amerikai kontinenst, mert ez semmibe veszi az őslakosok történelmét
2017. október 12. csütörtök, 12:30

Valamivel több mint száz évvel ezelőtt Peruban a Yale Egyetem egy magas történész professzora elindult a Cusco északnyugati részén lévő völgyben felállított táborából, átkelt egy köderdőn, és egy közel 2.500 méterrel a tengerszint felett húzódó hegygerincre jutott. Ott, magasan a zúgó Urubamba folyó fölött egy ősi kőből épült fellegvárra bukkant; faragott teraszos templomokra és sírokra, gránitépületekre és csiszolt falakra, amelyeket az évszázadok alatt benőttek az indák és a növényzet.

Hiram Bingham az inka Machu Picchut találta meg, amit „az inkák elveszett városának” hitt. „Machu Picchu bizonyulhat a legnagyobb és legfontosabb felfedezésnek Dél-Amerikában a spanyol hódítás óta” – írta Bingham a National Geographic 1913-as számába.

A világ, amelyre Kolumbusz érkezett, nem volt „új" - Kép: Wikimedia Commons

Azonban szavai félrevezetőek voltak. Bingham nem „fedezte fel” Machu Picchut. Ahogyan „elveszett” sem volt. A nyugati tudományos világ számára talán újdonság lehetett – mivel a spanyol megszállók krónikáiban nem tettek róla említést –, ám a helyi törzsek minden bizonnyal tudtak a létezéséről. Christopher Heaney, a Texasi Egyetem munkatársa és egy Hiram Binghamról szóló könyv szerzője azt írta, hogy a történészt meglepte egy a fellegvár közelében élő őslakos család. „Amikor megmászta a hegyet, nagyon meglepődött, hogy a hegygerincen egy indián családot talált” – mondta. Már önmagában az is zavarba ejtő, hogy miért lepődött meg Bingham.

Furcsának hathat az az állítás, hogy egy szóhasználat ellenséges lehet a helyi őslakos népekkel, de a gyarmatosítók nyelvezete régóta játszott tragikus szerepet a törzsi népek pusztításában szerte a világon. Évszázadokon keresztül a törzsi földekről „üresként” beszéltek, hogy igazolják azok kereskedelmi, katonai vagy megőrzési célú elrablását. Végtére is, ha egy térség lakatlan, tartja a célszerű gondolkodás, akkor nincsenek emberi jogok, amelyekkel foglalkozni kellene. Ehhez hasonló módon a rasszista előítéletek – a törzsi népek „visszamaradottnak”, „civilizálatlannak” vagy „vadnak” bélyegzése –, amelyek a tiszteletlenséggel és félelemmel teli közgondolkodást táplálják, alátámasztják (sőt, az elkövető elméjében igazolják is) azt a borzasztó bánásmódot, amelyben a törzsi népeknek részük van.

Amikor európai telepesek érkeztek Ausztrália partjaihoz, azt állították, hogy a föld „terra nullius” – vagyis senki földje volt. Nem az volt. Az aboriginal emberek éltek ott mintegy ötvenezer éve, a kontinenst eredetileg benépesítő emberek földjeinek törvényes elrablását lehetővé tévő „terra nullius” koncepcióját mégis csupán 1992-ben vetették el megfelelően. A brit gyarmati jog szerint az aboriginaloknak nem voltak jogaik; őket „primitívnek” ítélték ahhoz, hogy tulajdonosok legyenek. Az első megszállást követő valamivel több mint száz évben az aboriginal népesség száma a becsült egymillióról mindössze hatvanezerre csökkent.

Ehhez hasonlóan, amikor a passzátszelek 1492-ben az „Újvilágba” sodorták Kolumbusz Kristófot, akkor ő valójában olyan népek földjére érkezett, akik már egy évezrede ott éltek: olyan törzsekére, akiknek megvoltak a saját sikeres törvényeik, szertartásaik, hiedelmeik, értékeik, életmódjuk és vallásaik. „A fehérek ma ezt harsogják: »Mi fedeztük fel Brazília földjét«” – mondta Davi Kopenawa, a yanomami törzs egyik szóvivője, „mintha az üres lett volna! Mintha azon nem laktak volna emberek az idők kezdete óta!” – folytatta egy kajapo indián, Megaron Txukarramae. „A föld, amit a fehérek Brazíliának hívnak, az indiánoké volt. Ti megszálltátok, elraboltátok.”

És ahogyan Dél- és Észak-Amerika nem volt „új”, Ausztrália nem volt „üres” az európaiak érkezése előtt, úgy Machu Picchut sem „felfedezték” 1911-ben. „A »felfedezés« kifejezés nyilvánvalóan pontatlan” – írta a nyelvész és filozófus Noam Chomsky professzor. „Amit felfedeztek az egy olyan Amerika volt, amit az ott lakók már több ezer évvel korábban felfedeztek. Így ami történt, az Amerika megszállása volt – egy nagyon idegen kultúra megszállása.”

Ezek a földek őslakos népek otthonai voltak. Azt állítani, hogy egy föld a gyarmatosítók megszállása előtt „üres” volt, és az ő megérkezésükkel „fedezték fel”, hogy megfosszák a törzsi népeket az identitásuktól, méltóságuktól és a földhöz való jogaiktól; ez a puszta létezésük tagadása.

Ezek a földek még mindig őslakos népek otthonai. 2013 nyarán a perui miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya elvet egy hivatalos jelentést, ami egy vitatott gázprojekt az érintetlen törzseket érintő veszélyeire figyelmeztetett, és legkevesebb három miniszter mondott le a projekt engedélyezését követelő egyre erősebb nyomás miatt. Az ENSZ a projekt „azonnali felfüggesztését” kérte. Földjeik megszállása folytatódik; létezésükről és jogaikról nem vesznek tudomást.

Írta: Joanna Eede

Forrás: AlterNet

Fordította: Latin-Amerika Társaság

 

logo