• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Hírek Aktuális Nem engedtek be az Egyesült Államokba egy mexikói tanárt, hogy átvegye a díját
Nem engedtek be az Egyesült Államokba egy mexikói tanárt, hogy átvegye a díját
2017. szeptember 19. kedd, 20:48

Nem engedték, hogy a díjátadóra az Egyesült Államokba utazzon az a mexikói általános iskolai tanár, aki azért részesült elismerésben, mert egy elszigetelt őslakos közösséget bekapcsolt a világhálóba.

A 23 éves Mariano Gómezt az Internet Society (Isoc) tüntette volna ki egy Los Angeles-i ünnepségen szeptember 18-án, amiért vezeték nélküli internethálózatot épített ki az eldugott San Martín Abasolóban, ahol nincs telefon- vagy rádiószolgáltatás.

Látható és láthatatlan falak is nehezítik a mexikóiak életét - Fotó: Paul Buck/EPA

Amikor azonban Gómez tizenhat órát utazott Chiapas állambeli otthonából Mexikóvárosba, hogy vízumot igényeljen az amerikai nagykövetségen, azt mondták neki, hogy nem kaphat.

A tzeltal őslakos Gómez elmesélte, hogy azt mondták neki, hogy igénylését azért utasítják el, mert nincs neki olyan címe, amiben utcanév szerepel, és nincs bankszámlája. A vidéki mexikói falvakban gyakran nincsenek utcanevek, Chiapas lakosságának 70 százaléka pedig szegénységben él.

Az is az elutasítás indokai között szerepelt, hogy Gómez egy „peremre szorult közösségből származik, egy olyan térségből, amit az Egyesült Államokba tartó illegális bevándorlás egyik fő kiindulópontjának számít” – írta Gómez egy az interneten közzétett nyílt levélben.

„Ez példája annak a valóságnak, amiben több ezer őslakos és nem őslakos testvérünknek része van, akik ugyanígy járnak” – mondta. „Sőt, most még falakkal is el akarnak választani minket.”

Az Isoc egy nyilatkozatban elmondta, hogy három kitüntetett nem tud részt venni az ünnepségen, mert nem kaptak vízumot.

A The Guardian megkereste az ügyben az Egyesült Államok mexikóvárosi nagykövetségét, de lapzártáig nem érkezett válasz.

A vidéki Mexikóban gyakran hiányos a kommunikációs hálózat, mivel a távközlési monopóliumok magasan tartják az áraikat, a mobiltelefon és internet-elérhetőséget meg alacsonyan. Az olyan hegyvidéki területek, mint Chiapas egyenetlen földrajzi viszonyai szintén nehezítik a dolgokat.

Egyes közösségek kis mobiltelefonos hálózatokat építenek, amelyek olyan vállalatok érdekeltségi területein működnek, mint a Telcel – a milliárdos Carlos Slim tulajdonában lévő óriáscég.

Gómez hét évvel ezelőtt fogott bele a projektjébe, amikor is felállított egy jelerősítőt, hogy a barátainak jelet biztosítson családja műholdas kapcsolatához. Ez lassan elterjedt, és Gómez és egy autodidakta kollégáiból álló csoport, az Ik’ Ta K’op öt közösség nyolcszáz lakását csatlakoztatták egy vezeték nélküli hálózathoz. Kialakítottak egy intranetet is a helyi középiskolában, amelyet oktatási anyagokkal valamint néhány audio- és videofájllal töltöttek fel.

„Ez sokkal inkább a kommunikációról, semmint a szórakoztatásról szól” – mondta Gómez egy Skype-interjúban. „Az emberek korábban elmentek egy nyilvános telefonhoz, és ötven pesót (720 forint) fizettek egy ötperces telefonbeszélgetésért az Egyesült Államokban élő családjukkal. Most ezt online teszik.”

„Ez egy szociális modell” – fogalmazott Gómez, és elmondta, hogy az emberek most vagy kétszáz pesót (2900 forint) fizetnek havonta, vagy erősítőt működtetnek az otthonukban, vagy más önkéntes szolgáltatást nyújtanak.

Forrás: The Guardian

Fordította: Latin-Amerika Társaság

 

logo