• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Hírek Aktuális Kolumbia: A koka alternatívája nyomában
Kolumbia: A koka alternatívája nyomában
2017. augusztus 20. vasárnap, 09:57

A dél-kolumbiai Putumayo távoli vidékén a gazdaság szinte teljesen egy dolgon alapszik: a kokain alapanyagául szolgáló kokán.

A műtrágyát és növényvédő szereket áruló boltoktól kezdve a mindenütt jelenlévő biliárdszalonokig, ahol a „raspachinék” (a kokalevél-betakarító munkások) hideg sörre és sült empanadasra költik szerény fizetésüket, mindennek egy a gyökere.

A kolumbiai kormány meg akarja ezt változtatni, ahogyan ez benne is van az ország baloldali lázadó csoportjával, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkkel (FARC) tavaly kötött békemegállapodásban. Nem lesz egyszerű feladat.

A kormány ösztönzi a családokat, hogy mást termesszenek a koka helyett - Fotó: Camilo Mejía

„Mindenki, aki innen egyetemre megy, azért tudja ezt megtenni, mert a kokatermesztésből tett szert pénzre” – magyarázza Jon, aki gyerekkora óta szüreteli a leveleket, és most igazságügyi tudományokat tanul Putumayo fővárosának, Mocoának egyik műszaki iskolájában.

A békemegállapodás értelmében a kormány közel 76 ezer családot vett fel egy ambiciózus kampányba, amelynek célja, hogy a koka, a mák és a marihuána termesztését legális mezőgazdasági terményekkel váltsák fel.

Jon családja egyike annak a La Carmelita falu közelében élő közösségekből származó ötszáz családnak, akiket kiválasztottak az országosnak szánt program próbaverziójára.

A siker, hosszú távon, nem csupán az új növények életképességétől fog függeni, de attól is, hogy az állam képes lesz-e megváltoztatni a viszonyát azokkal a peremre szorult régiókkal, amelyekben az ötvenéves fegyveres konfliktus zajlott.

„Mi már évek óta mondjuk, hogy készek vagyunk felhagyni a kokatermesztéssel, ha a túlélésünkhöz szükséges bizonyos körülményeket biztosítják” – mondta Luz Deify Velázquez Quintero, La Carmelita egyik közösségi vezetője.

„Most itt az idő, hogy meglássuk, hogy a kormány komolyan gondolja-e.”

Mélyen gyökerező szkepticizmus

Ez nem az első kísérlet arra, hogy Putumayót megszabadítsák a kokától.

Az Egyesült Államok által támogatott Kolumbia Terv idején a hatóságok repülőgépekről permetezett gyomirtó szerekkel próbálták kiirtani az ültetvényeket.

La Carmelita lakói nem sok pénzt láttak a korábbi programokból - Fotó: Camilo Mejía

Több százmillió dollárt költöttek az ország „alternatív fejlesztési” segélyezésére is, ám ezek a források a helyiek szerint ritkán jutottak el Putumayóba és a helyi gazdák zsebeibe. Bár az új programot La Carmelita kokatermesztőinek többsége üdvözli, a kormányprogramokkal kapcsolatos bizalmatlanság nagyon is ismerős érzés számukra.

„Átláthatóság nélkül, és anélkül, hogy ténylegesen be akarnák vonni és megerősíteni a közösségeket, nagy valószínűséggel az emberek újra a kokánál fognak kikötni” – figyelmeztet Yuli Zuluaga, egy nemrég alapított országos kokatermesztő szövetség helyi képviselője.

A béke új lehetőségeket teremt

Kormánytisztviselők azt mondják, hogy tanultak a Kolumbia Terv hibáiból. Úgy vélik, hogy az, hogy az egykori lázadók is partnerekké váltak, egészen más helyzetet teremt.

A lázadók fegyveres harcukat a kokatermelés „megadóztatásából” finanszírozták, és így érdekük fűződött ahhoz, hogy jól menjen az üzlet.

De bár a békefolyamat egyelőre szilárdan halad előre, kihívások azért még maradtak.

Júniusban a kísérleti program résztvevői megkapták a kéthavonta járó hat élelmiszer-támogatásuk első részletét, fejenként kétmillió kolumbiai pesót (665 dollár).

Ők ezért cserébe ígéretet tettek rá, hogy részt vesznek egy kéthónapos önkéntes kokamegsemmisítő programban.

Azonban az, hogy a gazdák új projektjei termelékenyek lesznek-e, végső soron attól függ, hogy fektetnek-e pénzt Putumayo rossz minőségű egészségügyébe, oktatásába és infrastruktúrájába, összegezte a megállapításait egy közelmúltban készített jelentésében az Eszmék a Békéért Alapítvány megfigyelő szervezet.

Nincsenek kórházak vagy ivóvíz, és csak kevés áram mérföldeken át, bármerre indulunk el La Carmelitából.

Az egyetlen megfelelően finanszírozott közintézmények a katonai bázisok, amelyeket a térség olajvezetékeinek védelmére hoztak létre.

„Nem az a probléma, hogy kitaláljuk, hogy mit termeljünk” – magyarázta Jesús Antonio Toro Martínez, egy helyi gazdaszövetség, az Agropal elnöke.

„A probléma az, hogy nincsen áramunk, hogy tároljuk, nincsenek gépeink, hogy feldolgozzuk, és nincsenek útjaink, hogy elvigyük a piacra. Magyarán nem tudunk kereskedni.”

Az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztése nélkül nem lesz változás - Fotó: Camilo Mejía

Toro, aki egy helyi gazda és egykori „raspachín”, azt mondja, hogy termények elszállítása a legközelebbi városi központba, Puerto Asísba, nem egyszerű feladat.

Azt mondja, hogy a szállítóbatyuk motorcsónakon vagy helyi buszokon – „chivasokon” – való szállítása akár 90 százalékkal is növelheti a termék végső árát.

Gyorsan változó környezet

Márciusban az Egyesült Államok által kiadott adatok szerint Kolumbiában rekordnagyságú, 188 ezer hektáros terület volt tavaly beültetve kokával, ami 18 százalékos növekedést jelent a 2015-ös évhez képest.

A jelentés újraélesztette a békemegállapodás kolumbiai ellenzőinek és a washingtoni konzervatívok azon állításait, melyek szerint a kormány reformista szemlélete törvényenkívüliséget okoz.

A nyomás fokozódásával és a 2018-as országos választások közeledtével Juan Manuel Santos bejelentette, hogy a jövő évig százezer hektárt kíván megtisztítani, felét helyettesítéssel, felét pedig kézi irtással.

„Eredményekre van szükségünk, hogy bizonyítsuk magunknak, az országnak és a világnak, hogy ez az előrevezető út” – mondta La Carmelita lakóinak Miguel Ortega, a kormány terményhelyettesítési tisztviselője.

Írta: Camilo Mejia és Steven Cohen

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság

 

logo