• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Hírek Aktuális „Ha nem írjátok alá, nem kaptok enni”
„Ha nem írjátok alá, nem kaptok enni”
2017. augusztus 06. vasárnap, 22:04

Egy a mexikói bevándorlási fogva tartó központokban uralkodó körülményeket érintő vizsgálat azt állapította meg, hogy az Országos Bevándorlási Intézet (INM) tisztviselői fenyegetik és büntetik a bevándorlókat, illetve visszaéléseket követnek el ellenük, hogy arra kényszerítsék őket, hogy menjenek bele az önkéntes kitoloncolásba és ne kérjenek menedékjogot Mexikóban.

A vizsgálat eredményeit a független Állampolgári Tanács „Emberek bevándorlási őrizetben Mexikóban” című jelentésében tette közzé.

A jelentés szerint számos visszaélést követnek el a bevándorlók ellen Mexikóban - Fotó: Mexico News Daily

Az INM vitatja a jelentés legdurvább megállapításait arra hivatkozva, hogy soha nem érkezett hozzájuk panasz súlyos emberijog-sértésekről, és azt állítja, hogy minden bevándorlóval „abszolút tisztelettel” bánnak.

A tanács tagjai, akik „átvilágítás” céljából belépést kaptak tizenhét fogva tartó központba szerte az országban, arról számoltak be, hogy az INM tisztviselői számos alkalommal alkalmaztak fenyegetést, erőszakot és túlzott erőt az iratok nélküli bevándorlókkal szemben.

„Ma nem kaptok enni” – ez volt az egyik büntetés, amellyel a bevándorlókat fenyegették, ha nem írják alá az önkéntes kitoloncolásuk papírjait, állapította meg a vizsgálatot végző csapat.

Olyan esetekre is fényt derítettek, amelyekben az INM tisztviselői, a külsős szerződéssel rendelkező őrök és a személyzet más tagjai azzal fenyegették az önkéntes kitoloncolást elutasító bevándorlókat, hogy nem adnak nekik gyógyszereket vagy tisztálkodási szereket.

A megkérdezett bevándorlók elmondták, hogy a fenyegetéseket olykor fizikai erőszak is kísérte, és halálos fenyegetések is elhangzottak.

„Ötször fenyegettek meg halálosan az őrök és a bevándorlásiak” – mondta egy férfi az egyik mexikóvárosi fogva tartó központban.

„Rosszul bánnak velünk, sértegetnek és megaláznak minket. Olyan is előfordul, hogy amikor mennék ebédelni, az őrök azt mondják, hogy nem mehetek be az étkezőbe.”

A vizsgálatot végző csapat olyan panaszokat is hallott, hogy az INM alkalmazottai megpróbálták eltántorítani a bevándorlókat attól, hogy legális menedékkérelmet adjanak be. Egy közép-amerikai nő arról számolt be, hogy az egyik tisztviselő „elbátortalanította” a folyamat elindításától azzal, hogy azt mondta neki, hogy sokáig be lesz zárva a fogva tartó központba, amíg a kérelmét elbírálják.

„Tudta, hogy három hónapig kell várni rá [a kérelem elbírálására]? (…) Ráadásul valószínű, hogy elutasítják. Jobban teszi, ha visszamegy [az országába], mert néha az eljárás akár hat hónapig is eltart.”

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának mexikói képviselője, Jan Jarab bírálta ezt a gyakorlatot, és azt mondta, hogy ez „rendszerszintű probléma” az országban.

„Ha azt mondják a bevándorlóknak, hogy ne kérjenek menedékjogot, mert akkor hosszú ideig be lesznek zárva a fogva tartó központba, ahol nyomorúságosak a körülmények, akkor az nem önkéntes távozás. Ál-önkéntességnek is hívhatnánk.”

Az emberijog-sértések olyan régi módszereire is fény derült, mint a kicsi, sötét és koszos magánzárkában történő fogva tartás.

A Chiapas állambeli Tapachulában a vizsgálatot végző csapat látott olyan szobát is, amelyet a bevándorlók csak „kútnak” vagy „tömlöcnek” neveznek. Egy bevándorló elmondta, hogy ha valaki a bánásmódra panaszkodik vagy védeni próbálja magát az agressziótól, akkor bedugják a „kútba” és megverik.

Amióta Donald Trump 2016 augusztusában megnyerte az amerikai elnökválasztásokat a Mexikóban beadott menedékkérelmek száma több mint százötven százalékkal emelkedett. Egyre több közép-amerikai – különösen a bandák által a világ legerőszakosabb helyei közé emelt El Salvadorból és Hondurasból menekülő emberek – dönt úgy, hogy inkább Mexikóban marad, ahelyett, hogy megkockáztatná az Egyesült Államokba való bejutást.

Ugyanakkor az Állampolgári Tanács jelentése szerint Mexikó bevándorlási politikája jobbára csak őrizetbe vételből és kitoloncolásból áll, semmint abból, hogy védelmet adna ezeknek az embereknek. Úgy fogalmaztak, hogy a helyzet inkább csak az emberi jogok tiszteletben tartásának „imitálása”.

Azoknak, akik menedékkérelmet adnak be, a statisztikák szerint nem sok esélyük van arra, hogy kedvező elbírálásban részesüljenek. A 2011 és 2015 között beadott 8.419 menedékkérelemből mindössze 2.145-öt fogadtak el. Magyarán a hatóságok tíz kérelemből majdnem nyolcat elutasítanak.

A statisztikákkal kapcsolatban az ENSZ képviselője, Jan Jarab újfent bírálta Mexikó bevándorlás-politikáját.

„Mexikónak nem könnyű hitelesen bírálnia más országok bevándorlás-politikáját, amíg ugyanazokat a gyakorlatokat folytatja ő is.”

Az Állampolgári Tanács egy tizenhárom fős testület, amelynek feladata az INM tevékenységének ellenőrzése.

Forrás: Mexico News Daily

Fordította: Latin-Amerika Társaság

 

logo