• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Hírek Aktuális Miért gyilkolnak meg egyre több aktivistát Kolumbiában?
Miért gyilkolnak meg egyre több aktivistát Kolumbiában?
2017. május 21. vasárnap, 11:06

2016-ban Kolumbiában a gyilkosságok száma körülbelül tizenkétezer esettel négy évtizede a legalacsonyabb szintre esett vissza. A közösségi vezetők és az emberi jogi aktivisták elleni gyilkosságok mégis növekvő számot mutatnak. Május elejéig az ENSZ emberi jogi főbiztosának irodája tizennégy olyan idén történt esetet erősített meg, amikor emberi jogi aktivisták voltak az áldozatok. Azt mondták, hogy további tíz eset megerősítésére várnak még.

Francisco Gómez, az ország keleti részén lévő Arauca tartomány egyik civil vezetője egy hajszállal úszta meg, hogy bekerüljön ezekbe a statisztikákba. Egy hónapig feküdt intenzív osztályon, miután februárban egy hajnalban két férfi behatolt a házába, beosontak a hálószobájába, és hasba, mellkason és lábon szúrták.

A békekötés óta megugrott az aktivisták elleni gyilkosságok száma Kolumbiában - Fotó: AFP

Gómez, aki egy helyi emberi jogi szervezet tagja, csak a gyors elsősegélynyújtásnak köszönhetően maradt életben, amiben Juan Torres, a baloldali Marcha Patriótica párt egyik tagja részesítette, akivel egy házban lakik.

„Ha nem lettem volna otthon, akkor elvérzik” – mondta Torres a BBC-nek.  Gómez még szívrohamot is kapott éppen mielőtt a műtőbe tolták volna, de szerencsére az sem bizonyult végzetesnek. És ha ő a szerencsések közé is tartozik, a kép meglehetősen sötét.

Nemigen állnak rendelkezésre adatok a halálesetek pontos számát illetően. Civil szervezetek, például a Somos Defensores azt mondja, hogy nyolcvan társadalmi vezetőt és emberi jogi aktivistát öltek meg a tavalyi évben. Az ENSZ szerint ez a szám hatvannégy, az állam ombudsmanja viszont még többre, több mint százra teszi a számukat.

Az eltérés egy része az emberi jogi vezetők meghatározásának eltéréseiből fakad. Egy dologban azonban mindhárman egyetértenek: a számok nőttek 2015 óta.

Todd Howland, az ENSZ kolumbiai emberi jogi főbiztosának irodájának képviselője a BBC-nek elmondta, hogy ennek köze lehet a kormány és a FARC-gerillák által kötött békemegállapodás utóhatásaihoz.

Bár azt csak 2016 végén írták alá, a folyamat már zajlott az előző évben is, ahogyan a harcosok fokozatosan kivonultak azokról a területekről, amelyek korábban hagyományosan az ellenőrzésük alatt voltak, és így ott hatalmi űr keletkezett. „Ez az egész növekedés, és még más is, a FARC leszerelésével magyarázható” – mondta Howland.

Egyes embereket azért gyilkolnak meg, mert úgy vélik, hogy konkrét kapcsolatban voltak a FARC-cal; mások talán fenyegetést jelentenek az illegális csoportokra, gyakran azokra a bűnözői bandákra, akik igyekeznek megvetni a lábukat ezeken a területeken.

„Nem hiszem, hogy lenne egy olyan csoport, ami leül és ezt mondja: »Öljük meg ezeket az embereket, mert nem szeretjük a békét«” – mondta Paula Gaviria, a kolumbiai elnöki hivatal emberi jogi tanácsadója. „Ám nyilvánvalóan” – mondta, „a vezető aktivisták elleni gyilkosságok azt az érzetet keltik a közösségekben és a közvéleményben, hogy a békének nincs pozitív hatása.”

Gaviria elismerte, hogy az elkövetők még mindig nem tartják nagy kockázatnak egy-egy aktivista meggyilkolását. Hogy ez megváltozzon, mondta, döntő fontosságúak a nyomozások és az elmarasztaló ítéletek.

Howland hozzátette: „A kolumbiai államnak felelőssége védeni minden állampolgárának jogait, és különleges felelőssége van az emberi jogok védelmezőinek megóvásában is.”

William Castillo Chima, a Marcha Patriótica 43 éves tagja és egy helyi emberi jogi szervezet vezetője az Antioquia tartománybeli El Bagre aranybányász régióban, a kevésbé szerencsések közé tartozik.

Tavaly márciusban koraesti üdítőjét itta egy helyi bárban, amikor belépett néhány ember, és agyonlőtték. Barátja, az ugyanannál a munkások jogait védő szervezetnél dolgozó Camilo Villamil szerint Castillo nagyon tevékeny aktivista volt.

„Mindig beszámolt a fegyveres csoportokról, paramilitáris szervezetekről, állami erőkről és a korrupcióról” – mondta a BBC-nek. Villamil elmondta, hogy barátját egy bűnözői banda ölte meg, és más aktivisták – köztük ő maga is – is veszélyben vannak.

Mindenki, akivel a BBC beszélt, egyetértett abban, hogy a vezető aktivisták és az emberi jogok védelmezői elleni gyilkosságok folytatódni fognak Kolumbiában.

Az ENSZ alkalmazásában álló Todd Howard szerint azokat csak az állítja meg, „ha gazdasági, társadalmi és politikai egység lesz ezeken a helyeken [ahol a gyilkosságok történnek]”.

Írta: Natalio Cosoy

Forrás: BBC

Fordította: Latin-Amerika Társaság

 

logo