• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Hírek Aktuális Guatemalai őslakos vezetőt tüntettek ki a legrangosabb környezetvédelmi díjjal
Guatemalai őslakos vezetőt tüntettek ki a legrangosabb környezetvédelmi díjjal
2017. április 30. vasárnap, 23:55

Amikor Rodrigo Tot a földjéről beszél, felragyog a szeme. A kelet-guatemalai Izabal megye El Estor városában lévő Agua Caliente „Lote 9” közösség vezetője a termékeny mezőgazdasági területet évtizedek óta az otthonának tartja. Az ásványkincsekben gazdag térségre azonban a földben rejlő aranykészleteket kiaknázni szándékozó bányavállalatok is igényt tartanak.

Ezen bányavállalatok ellen folytatott 43 éves harcáért Tot idén megkapta a Goldman Környezetvédelmi Díjat. Rajta kívül még öt a világ más részeiről származó civil környezetvédő aktivista részesült ebben az elismerésben.

Rodrigo Tot több mint négy évtizede védi a közösség földjét - Fotó: EFE

A Goldman Alapítvány „közösségének rettenthetetlen vezetésével és ősi földjének megvédésével” indokolta Tot kitüntetését, aki mindazon nehézségek dacára tette ezt, amelyek küzdelmét kísérték, melyek közül fia öt évvel ezelőtti meggyilkolása volt a legsúlyosabb.

Tot harca 1974-ben kezdődött, amikor a kormány elfogadott egy új törvényt, amely előírta, hogy a földtulajdonosok fizessenek 4.500 dollárt azért, hogy a nevükre írják területet. És bár 1985-ben Tot és 63 másik, a közösséghez tartozó őslakos gazda, akik elkezdtek fizetni, megkapta az ideiglenes jogcímet a földjére, három évvel később a közösségi földtulajdonról szóló nyilvántartások rejtélyesen eltűntek. 2002-ben, amikor az utolsó részletet is kifizették, a kormány megtagadta, hogy a közösség nevére írja a földet.

Helyette bányászati engedélyt adott ki a tizenhat maja közösségnek, köztük az Agua Calientének is otthont adó régióra, amely alapján egy bányavállalat, a Compania Guatemalteca de Niquel formált igényt a területre.

„Ezért védjük ezt a földet, mert sok természeti erőforrással rendelkezik” – nyilatkozta Tot az Associated Pressnek. „Tíz forrás van itt, ami számos közösséget lát el. Óvjuk a hegyet, mert ha az meghal, akkor nem lesz több víz.”

A Calas környezetvédő csoport szerint a bányavállalatok régóta alkalmaznak erőszakot a szegény és peremre szorult őslakos közösségek ellen, akik ellenzik a guatemalai projektjeiket, a kormány pedig minden esetben a cégek mellé áll.

Mivel a föld- és környezetvédők számára a világ tizedik legveszélyesebb országában él, Tot számos halálos fenyegetést kapott már.

Noha az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság védelmet rendelt el ő és ügyvédje számára 2012-ben, a guatemalai kormány ennek máig nem tett eleget.

„Soha nem fogom elfelejteni fiam elvesztését, de folytatom a harcot” – mondta Tot. „Nem vagyunk többé a ’80-as években, amikor anélkül tüntethettek el egy vezetőt, hogy bármi történt volna. Ma már nincs így. Amikor eltüntetnek egyet közülünk, tíz másik lép a helyére.”

Latin-Amerika az egyik legveszélyesebb hely a világon a környezetvédő aktivizmus számára, emlékezzünk csak a szintén Goldman-díjas hondurasi őslakos vezető, Berta Cáceres nagy port kavart tavalyi meggyilkolására. Januárban egy másik Goldman-díjas környezetvédő aktivista, a mexikói őslakos Isidro Baldenegro López is gyilkosság áldozatául esett.

A Front Line Defenders szerint 2016-ban Guatemalában tizenkét emberi jogi aktivistát öltek meg, a Global Witness szerint pedig tíz föld- és környezetvédő aktivista esett gyilkosság áldozatául a közép-amerikai országban 2015-ben.

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság

 

logo