• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Hírek Aktuális Ellenzéki vezetőket gyilkoltak meg Hondurasban az Egyesült Államok által támogatott kormány alatt
Ellenzéki vezetőket gyilkoltak meg Hondurasban az Egyesült Államok által támogatott kormány alatt
2016. november 05. szombat, 19:13

A Manuel Zelaya demokratikus kormánya elleni 2009-es katonai puccs óta Honduras lett a világ egyik legveszélyesebb országa a környezetvédő és emberi jogi aktivisták számára.

Október 17-én két újabb prominens vidéki szervezőt, José Ángel Florest és Silmer Dionisio George-ot gyilkolták meg Colónban. Flores az Aguán-völgyi Egyesült Földműves Mozgalom (MUCA) elnöke, míg George ugyanennek a mozgalomnak egyik ismert vezetője volt.

Hondurasban ma életveszélyes civil aktivistának lenni - Fotó: Inti Ocon/AFP

Ez azután történt, hogy október 9-én meg akarták ölni Tomás Gómez Membreñót, a Hondurasi Népi és Őslakos Szervezetek Állampolgári Tanácsának (COPINH) általános koordinátorát és a COPINH egyik közösségi vezetőjét, Alexander García Sortót. Sajnálatos módon a politikai erőszak folyamatos hullámaihoz nemcsak a Hondurast irányító korrupt, elnyomó kormánynak, de az Egyesült Államok kormányának is sok köze van.

Washington fontos szerepet játszott a 2009-es katonai puccs utáni konszolidációban, és azóta is több millió dollárnyi katonai és biztonsági segéllyel támogatja a kormányt évente.

Március 2-án meggyilkolták Berta Cácerest, a COPINH korábbi koordinátorát, és a 2015-ös Goldman Környezetvédelmi Díj nyertesét. Ő számos alkalommal szervezkedett, némi sikerrel, a 2009-es puccs után megszaporodó környezetileg káros projektek ellen.

Ezek egyike volt az Agua Zarca gát esete, amely veszélyeztette az őslakos Lenca közösség környezetét és jogait. Az általa szervezett mozgalom arra kényszerítette a világ legnagyobb gátépítő vállalatát, hogy felhagyjon a projekttel, amelynek az építését tavaly abba is hagyták.

Egy hondurasi katona később úgy nyilatkozott a médiának, hogy a katonaság már korábban tervezte Berta meggyilkolását.

Cáceres meggyilkolása akkora nemzetközi felháborodást váltott ki, hogy az Egyesült Államok Kongresszusának 42 tagja támogatta közösen a Berta Cáceres Hondurasi Emberi Jogi Törvényt (H.R. 5474).

Ez arra szólított fel, hogy tiltsanak meg minden az Egyesült Államokból induló katonai és biztonsági segítséget Honduras felé, többek között amíg a hondurasi kormány nem képes megvédeni a civil aktivistákat, és amíg az ország biztonsági erői továbbra is büntetlenül sérthetik meg az emberi jogokat.

A hondurasi és egyesült államokbeli emberi jogi aktivisták megdöbbenésére szeptember 30-án az amerikai külügyminisztérium hivatalosan kijelentette, hogy Honduras teljesíti az elvárt emberi jogi feltételeket, és így megkaphatja a 2016-os évi katonai és biztonsági segélyt, noha az erőszakra bizonyítékok állnak rendelkezésre. Enélkül az elismerés nélkül Honduras elvesztette volna a segély felét.

A Berta Cáceres-törvényt talán nem is a mostani, republikánus többségű kongresszus alatt kellett volna elfogadni. Számos kongresszusi republikánus vezető nyíltan támogatta a 2009-es katonai puccsot; és az Obama-adminisztráció bár hivatalosan ellenezte azt, olyan lépéseket tett, amelyek segítették a puccs sikerét.

A korábbi külügyminiszter (a Demokraták jelenlegi elnökjelöltje), Hillary Clinton például azt írta a 2014-es, „Hard Choices” (Nehéz döntések) című könyvében, hogy azon dolgozott, hogy megakadályozza, hogy Zelaya, a demokratikusan megválasztott elnök visszatérhessen a hivatalában.

Zelaya megdöntése előtt sikerrel állította meg a környezetromboló megaprojektek terjeszkedését, valamint olyan gazdaságpolitikát folytatott, amely csökkentette az egyenlőtlenségeket, a szegénységet és a munkanélküliséget, valamint jelentősen növelte a minimálbért.

Azon is dolgozott, hogy kivizsgálja és megoldja a campesinók (földművesek) azon állításait, hogy az olyan területeken, mint például Aguán-völgy, a földjeiket törvénytelenül kisajátították a hatalmas földbárók és ültetvénytulajdonosok.

A hondurasi elnök, Juan Orlando Hernández nem volt hajlandó találkozni az Amnesty International főtitkárával, Salil Shetty-val, aki elítélte Flores és George meggyilkolását.

Október 20-án a hondurasi biztonsági erők túlzott erőszakot alkalmaztak annak a tüntetésnek a feloszlatására, amely az ellen tiltakozott, hogy a hatóságok nem megfelelően vizsgálták ki a Cáceres-gyilkosságot. A társadalmi mozgalmak azt követelik, hogy a kormány derítse ki azt is, hogy kik voltak a gyilkosság értelmi szerzői, és ne csak azt, hogy kik hajtották azt végre.

Egy másik jele annak, hogy a jogállamiság nem érvényes az őslakos vezetők meggyilkolása esetében, hogy szeptember 29-én a Cáceres-ügy aktáit állítólag ellopták az ügyészségről.

A szörnyű emberi jogi helyzet Hondurasban, beleértve az őslakos földek környezeti rombolását és az erőszak elől menekülőkkel való bánásmódot is, a demokratikusan választott, reformer kormány megdöntésének, és annak egy elnyomó és erőszakos kormánnyal való felváltásának a természetes következménye.

Sajnálatos módon az Egyesült Államok nemzetbiztonságának legmagasabb szintjén Hondurasra továbbra is gyalogként tekintenek a második hidegháborús geopolitikai sakkjátszmában. Ebben országban van ugyanis néhány az Egyesült Államok utolsó megmaradt latin-amerikai katonai bázisai közül.

Így a kongresszus közel száz tagjának felhívása, hogy csökkentsék a katonai és biztonsági támogatásokat, amíg a kormány nem képes véget vetni a büntetlenségeknek, többnyire süket fülekre talál.

És ez nem feltétlen fog megváltozni akkor sem, ha november 8-án nyernek a demokraták.

De, alakuljon bárhogyan is, a kongresszus rengeteg mindent tehet.

Az egyes szenátorok, például a költségvetési és a külügyi bizottságokon keresztül, rendkívül megnehezíthetik, vagy akár lehetetlenné tehetik az Egyesült Államok támogatásának Honduras számára történő folyósítását.

Az ilyen jellegű obstrukció óriási nyomást jelenthet a hondurasi kormányra annak érdekében, hogy tiszteletben tartsa az emberi életet és jogokat.

Írta: Mark Weisbrot

Megjelent a The Hill portálon.

Fordította: Latin-Amerika Társaság

 

logo