• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Hírek Aktuális Az ENSZ egyhangúlag utasította el a Kuba elleni blokádot, az Egyesült Államok első alkalommal tartózkodott az erről szóló szavazáson
Az ENSZ egyhangúlag utasította el a Kuba elleni blokádot, az Egyesült Államok első alkalommal tartózkodott az erről szóló szavazáson
2016. október 26. szerda, 23:19

Történelmi jelentőségű lépés történt a Kuba elleni blokád feloldásának irányába, mivel szerdán az ENSZ Közgyűlésén tartott szavazáson a tagállamok egyhangúlag a hidegháborús politika feloldása mellett szavaztak, immáron huszonötödik éve.

„Az Egyesült Államok mindig is a határozat ellen szavazott” – mondta az Egyesült Államok ENSZ-beli képviselője, Samantha Power. „Ma az Egyesült Államok tartózkodni fog.”

Tavaly még nemmel szavazott az USA, idén először már csak tartózkodott - Fotó: Granma

Csupán két ország, az Egyesült Államok és Izrael tartózkodott a szavazástól, miközben a közgyűlés 193 tagállamából 191 megszavazta a határozatot. Tavaly szintén 191-en szavaztak mellette, és csak az Egyesült Államok és Izrael foglalt ellene állást.

Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter terjesztette be a határozattervezetet a közgyűlés elé, és az Egyesült Államok azon bejelentését, hogy tartózkodni fog, „pozitív lépésnek” nevezte a két ország közötti kapcsolatok jelenleg folyó rendezésében.

„Kétségtelen, hogy van haladás. (…) Azonban a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokád továbbra is fennáll” – mondta Rodríguez. „Ez árt a kubai embereknek, és megbénítja az ország gazdasági fejlődését.”

Rodríguez kiemelte, hogy Barack Obama amerikai elnök és más vezetők is elismerték a blokád „elavultságát”, és azt, hogy „ez egy értelmetlen és életképtelen politika, ami tehertétel minden állampolgár számára, árt a kubai embereknek, és elszigeteli az Egyesült Államokat, ezért fel kell oldani”. Azzal is érvelt, hogy a blokád feloldása „értelmet, mélységet és bizalmat” adna a megújuló kapcsolatok 2014 vége óta megtett útjának.

A CARICOM karibi közösség képviselőjeként a jamaicai Courtenay Rattray a közgyűlésen mondott beszédében hangsúlyozta, hogy „gyakorlatilag a teljes nemzetközi közösség folyamatosan elismétli, hogy ez (…) az intézkedés ellentétes a nemzetközi joggal”, és „a hidegháború az amerikai kontinensen lévő utolsó maradványának eltemetésére” szólított fel.

A Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) képviselője, a dominikai köztársaságbeli Francis Lorenzo is elítélte a blokádot, amely szerinte ellentétes az ENSZ alapokmányával és a nemzetközi joggal, és „igazságtalannak” és „Kuba normális fejlődése egyik legnagyobb gátjának” nevezte azt.

Bár az ENSZ negyed százada minden évben a Fehér Ház tudtára adja, hogy elutasítja a blokádot, ez sokkal inkább politikailag szimbolikus gesztus, és a határozat nem kötelező érvényű, ami azt jelenti, hogy kis súllyal esik latba a konkrét lépések meghozatalakor. Csak a kongresszusnak, amelyben a Kubával szembeni barátságosabb kapcsolatokat a republikánusok visszautasítják, van felhatalmazása a Kuba elleni blokád feloldására.

Washington a diplomáciai kapcsolatok rendezésére irányuló közeledése a szigetország felé akadozva halad. Barack Obama amerikai elnök azt mondta kubai kollégájának, Raúl Castrónak, hogy a blokádot fel fogják oldani, de nem jelölt ki konkrét menetrendet arra vonatkozóan, hogy ez pontosan mikor fog bekövetkezni, noha elismerte, hogy ez a következő logikus lépés a kapcsolatok rendezésében. A múlt hónapban Obama megújította az Kereskedés az ellenséggel törvényt, amivel újabb egy évvel meghosszabbította Kuba elleni blokádot. Ugyanakkor elismeri, hogy a blokád „árt a kubai embereknek”.

Kuba azt állítja, hogy a blokád a múlt évben 4,7 milliárd dollárnyi kárt okozott neki, mert ennyi potenciális exportbevételtől és pénzügyi tranzakciótól esettel. Az elmúlt több mint ötven évben a károk összesen 753,7 milliárd dollárra rúgnak.

Kubai tisztviselők rendre elmondják, hogy a blokád megszüntetése elengedhetetlen előfeltétele az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatai teljes visszaállításának, ami 2014-ben indult meg, és a blokádpolitikát idejétmúlt hidegháborús politikának nevezik.

Annak ellenére, hogy Havanna és Washington évtizedek után nagykövetségeket nyitott a két városban, kereskedelmi repülőjáratok indultak a két ország között, és más változások is történtek, továbbra is folynak tárgyalások és vannak még diplomáciai problémák. És a vita középpontjában a blokád áll.

Kuba ezenkívül visszaköveteli az Egyesült Államok haditengerészeti bázisa által elfoglalt területet a Guantánamói-öbölben, a kubaiakkal szembeni hidegháborús bevándorlási politika megszüntetését szeretné elérni, illetve, hogy tartsák tiszteletben Kuba szuverenitását és hagyjanak fel a kormányellenes csoportok finanszírozásával.

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság

 

logo