• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Hírek Aktuális 40 évvel a kubai repülőgép felrobbantása után sem szolgáltattak igazságot az ügyben
40 évvel a kubai repülőgép felrobbantása után sem szolgáltattak igazságot az ügyben
2016. október 07. péntek, 22:29

Negyven évvel ezelőtt, 1976. október 6-án robbantották fel a Cubana Légitársaság Barbadosról Jamaicába tartó 455-ös járatát. A katasztrófában 73 ember vesztette életét, köztük a kubai vívó válogatott.

Az esetet egyből terrortámadásnak tartották, és a nemzetközi közösség többsége Kubával együtt elítélte a szörnyű tettet.

2011-ben titkosítás alól feloldott CIA-dokumentumokból kiderült, hogy a terrortámadás egyik kulcsfigurája Luis Posada Carriles, egy jobboldali kubai volt, aki a kubai forradalom 1959-es győzelme után hagyta el a szigetországot.

Posada Carrilest soha nem vonták felelősségre terrorcselekményekért, és ma is szabadon él Miamiban - Fotó: Archív

Az iratok azt is elárulták, hogy a ma 88 éves Posada Carriles volt a 1976-os bombatámadás kitervelője. Neki már korábban is volt tapasztalata a kubai emberek elleni terrorban, mivel részt vett a kudarccal fulladt a CIA által szervezett 1961-es disznó-öbölbeli invázióban.

A „Titkos csatornák Kubába” című könyv szerzője, Peter Kornbluh, aki korábban a George Washington Egyetem Nemzetbiztonsági Archívumának kutatója volt, 2011-ben azt mondta, hogy a nyilvánosságra került dokumentumok „újra felhozták annak kérdését, hogy miként lehetséges, hogy egy olyan nemzetközi terrorista, mint Luis Posada Carriles mindezek után is boldogan élhet Miamiban.”

Ez a felvetés is azt bizonyítja, hogy az október 6-i évfordulóra nemcsak emlékezni, de reflektálni is kell.

Az 1976-os támadás rávilágít az amerikai imperializmus évtizedeken át a kubai forradalom ellen folytatott szabotázsháborújára. Az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatainak enyhülése ellenére ezt a háború nem mérséklődött.

Posada Carriles Venezuelába költözött az 1980-as évek elején, ahol végül börtönbe került a Kuba elleni terrorcselekményeiért. 1985-ben azonban megszökött, és ott folytatta, ahol abbahagyta a Kuba és annak vezetője, Fidel Castro elleni szervezkedést.

Ebben az időszakban részt vett a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front forradalmi kormánya elleni összeesküvésben is, és ő volt a koordinátora az Egyesült Államok támogatásával harcoló kontráknak.

Posada Carriles 1998-ban azzal hencegett a New York Timesnak, hogy ő a felelős a Kuba idegenforgalmi iparát célba vevő 1997-es szállodai robbantás sorozatért, amely során egy olasz turista meghalt, akiről azt mondta, hogy véletlenül rosszkor volt rossz helyen. Posada Carriles később visszavonta az állításait.

A New York Times 1998-ban ezt írta: „Posadát a Központi Hírszerző Ügynökség képezte ki rombolásra és gerillahadviselésre az 1960-as években. Egy hangfelvételen rögzített interjúsorozatban (…) Posada azt mondta, hogy a szállodarobbantásokat és más műveleteket a Kubai-amerikai Nemzeti Alapítvány (CANF) vezetői támogatták. Annak alapítóját és vezetőjét (…) a Fehér Házban fogadták Reagan, Bush és Clinton elnökök.”

A nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a CANF évtizedeken át az amerikai adófizetők dollármillióit kapta a Kuba elleni piszkos háborújára.

Posada Carrilest 2000-ben megint letartóztatták robbanószerek birtoklása miatt Panamában, és megvádolták azzal, hogy a kubai vezető meggyilkolását tervezte a Panamai Egyetemen megrendezett Népek Csúcstalálkozóján. Nem sokkal ezután illegalitásba vonult.

Amikor 2005-ben Miamiban újra felbukkant, az Egyesült Államok kormánya nem volt hajlandó kiadni őt Kubának vagy Venezuelának, hogy ott bíróság elé álljon az általa elkövetett bűncselekményekért.

2011 elején Posada Carrilest végül bíróság elé állították a texasi El Pasóban, de nem az általa elkövetett számos terrorcselekményéért, hanem mert bevándorlási csalást követett és akadályozott egy eljárást.

Azzal vádolták, hogy hazudott egy bevándorlási bírónak az 1997-es robbantásokban való érintettségéről, és arról, hogyan lépett be az Egyesült Államokba 2005-ben.

Amerikai ügyészek bizonyítékokat mutattak be arról, hogy Posada Carriles nagy szerepet játszott a kubai robbantásokban. Sokan azt várták, hogy legalább néhány vádpontban elítélik, de az ügyészek legnagyobb döbbenetére az esküdtszék minden vád alól felmentette.

A régóta a kubai vezetéshez tartozó, és akkoriban a nemzetgyűlés alelnöki posztját betöltő Ricardo Alarcón az AP-nek ezt nyilatkozta: „A buta és szégyenletes komédia véget ért.”

A venezuelai kormány is „színjátéknak” nevezte a tárgyalást, és azt mondta, hogy Washington továbbra is egy tömeggyilkost védelmez.

Alarcón behatóan ismeri az amerikai igazságszolgáltatási rendszernek nevezett komédiát. Ő volt a Kubai Ötök fő pártfogója, és szabadon bocsájtásuk egyik fő stratégája.

A Kubai Ötök elnevezés Gerardo Hernándezt, Ramón Labañinót, Antonio Guerrerót, Fernando Gonzálezt és René Gonzálezt takarja. Őket az Egyesült Államok kormánya 1998-ban letartóztatta, és hamisan megvádolta azzal, hogy kémkedésre esküdtek össze az Egyesült Államok ellen, és más vádakat is felhoztak ellenük.

Egy szövetségi bíróság 2001-ben elítélte őket, és 15 évet töltöttek börtönben, az Egyesült Államok kormánya és médiája pedig terroristáknak bélyegezte őket.

Az Ötök azonban éppen ellenkezőleg, a terroristák ellen küzdöttek, hősökként készek voltak feláldozni az életüket, elhagyni szeretett családjukat és hazájukat, hogy megvédjék Kubát az Egyesült Államok agressziójától.

Azon dolgoztak, hogy megállítsák a terrort és megóvják Kubát attól a fajta agressziótól, amit Posada Carriles és CIA-s emberei folytattak.

Az Ötök az igazság és a béke szellemiségét hirdették, és a mai napig – immáron hazatérve szeretett országukba – inspirálják azokat, akik egy jobb világra törekszenek.

Amíg az olyan emberek, mint Posada Carriles szabadon járhatnak Florida utcáin, Kubának minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy megvédje magát az Egyesült Államok terrorjától.

Amíg az Egyesült Államok megszállás alatt tartja Guantánamót, a kubai forradalomnak készen kell állnia arra, hogy megvédje magát, bármilyen kétes nyilatkozatokat is tesz Barack Obama elnök.

A Salon című újság egyik 2008-as cikkében tették fel ezt a kérdést: „Dél-Florida dédelgetett »terroristái«: Bombatámadásokban és merényletekben érintett Castro-ellenes kubai emigránsok szabadon élnek Miamiban. Az Egyesült Államok kormánya kettős mércét alkalmaz, ha a terrorról van szó?”

A válasz az, hogy igen – ezerszer is igen.

Írta: Teresa Gutiérrez

Forrás: teleSUR

Fordította: Latin-Amerika Társaság

 

logo